Akadnak halastavak, mocsarak, nádasok, löszpuszták, holtágak, de csak néhány település és kis erdő, valamint út. Hogy mit jelent a szikesedés? Nos, a talajból elpárolgott a víz, az ásványi sók pedig kiváltak belőle, és a talaj felső részén lerakódtak. Magyarország első nemzeti parka z. Jellegzetes növények a Hortobágyon: zsálya, pusztai csenkesz, macskahere, sziki őszirózsa, magyar sóvirág, mocsári gólyahír, fekete nadálytő, kígyófark. Jellegzetes állatfajok a Hortobágyon: kerecsensólyom, parlagi sas, túzok, kék vércse, pusztai ölyv, szikipacsirta, nádi poszáta, darumadár. Egyesek szerint csak idegenforgalmi okokból (mások szerint ismét egyre nagyobb számban) tartják fenn a rackajuh és a magyar szürkemarha populációt, valamint a mangalicát. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999. november 30-i, marrakeshi ülésén felvette a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Hazánk nemzeti parkjai: Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park.
A park felügyeli még a 82 ezer hektáron található 4 tájvédelmi körzetet és 19 önálló természetvédelmi területet is. A Hortobágyról hosszabban – a Világörökség része: A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari Egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek, azaz a vízi madarak vadászata egész évben tilos! A Hortobágy közép-Európa legnagyobb füves pusztája. A tájnak olyan az élővilága, amelyet sokszor egész Magyarországra, a magyar hagyományokra is értenek külföldön és idehaza egyaránt. A mai képét egyébként a Tisza szabályozása után, a 19. század vízrendezéseivel nyerte el. Az első magyar nemzeti park (1973) | 24.hu. A mocsarakat lecsapolták, a folyókat szabályozták, bevezették a legeltető állattartást, kivágták az erdőket. A felszínt a Tisza és a kisebb mellékfolyóinak áradásai formálták szinte teljesen simává. Egy-egy domb tűnik csak fel, amelyet kunhalmoknak hívunk, hiszen a keletről érkező nomádok építették egyfajta őrdombként, vagy temetkezési helyként. Daruvonulás a Hortobágyon: A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld.
Ennek becsült térfogata 15 ezer köbkilométer, azaz a Yellowstone legnagyobb, 2, 1 millió évvel ezelőtti kitörése során felszínre került vulkáni anyag több mint hatszorosa! Mielőtt rögtön szívünkhöz kapnánk – figyelmeztetett egyik korábbi írásában Harangi Szabolcs vulkanológus, akadémikus –, nem árt tudni, hogy e térfogatnak csupán 10-15 százaléka kőzetolvadék, a többi szilárd anyag. Bár nem zárható ki egy újabb hatalmas robbanásos vulkánkitörés, ennek az esélye nagyon kicsi. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Yellowstone aktív vulkáni rendszer, ami alatt hihetetlen nagy térfogatú magma található. Történjék bármi, a bolygó első nemzeti parkja ezen a helyen jött létre – a védett terület létrehozását Ulysses Grant amerikai elnök 1872. március elsejei aláírásával törvényesítette. Míg a második világháború előtt csak 500 ezren látogatták a parkot évente, az UNESCO által 1978-ban világörökséggé nyilvánított területre ma már évente több mint hárommillióan kíváncsiak. Magyarország első nemzeti parka . A világon azóta több száz nemzeti park jött létre, ebből tíz hazánkban; a hortobágyi nemzeti park 1973-ban, a kiskunsági 1975-ben, a bükki 1977-ben, az aggteleki 1985-ben, a Fertő-hansági 1991-ben, a Duna–Dráva 1996-ban, a Balaton-felvidéki, a Duna–Ipoly és a Körös–Maros 1997-ben, míg az őrségi 2002-ben.
Hőkedvelő mikrobák lakhelye a Yellowstone Nemzeti Parkban Forrás: Pixabay A Yellowstone Nemzeti Park összesen 8980 négyzetkilométeren terül el Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás-hegységben. Amerika őslakói több ezer éven át éltek, vadásztak és halásztak ezen a területen, ám miközben a telepesek folyamatosan húzódtak nyugat felé, az elszigetelt terület növény- és állatvilága egyre nagyobb veszélybe került. A természetvédők emiatt a Yellowstone védetté nyilvánítását követelték. A területre számos expedíciót indítottak, majd a tudományos bizonyítékokkal felvértezett washingtoni képviselők 1872 elején egy törvényjavaslatot terjesztettek be az Egyesült Államok kongresszusa elé, amelyben javasolták: óvják meg a parkot a prémvadászoktól, aranyásóktól és letelepedőktől. Orosz-ukrán tárgyalás: van, amiben megegyeztek - Cívishír.hu. A Yellowstone Nemzeti Park védelméről szóló törvényt 1872. március 1-jén írta alá Ulysses S. Grant elnök, ezzel pedig megszületett a világ első nemzeti parkja – idézi vissza a park történetét a Yellowstone hivatalos oldala.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A búzafű a frissen kihajtott búza, amikor annak még csak sziklevele jelent meg. A búzafű sokféle hasznos anyagot tartalmaz ( klorofill, aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és enzimek). [1] A búzafű pár napos hajtásait learatva és préselve nyerjük a búzafű levét. Préselés azért szükséges, mert míg a zöld búzafű növényi rostjait az állatok gyomra meg tudja emészteni, addig az emberi gyomor erre képtelen. A legmagasabb tápérték a bio tönkölybúzából érhető el [ forrás? ]. Története [ szerkesztés] A búzafű gyógyító tulajdonságának története több mint 5000 éves múlttal rendelkezik. Egyes állítások szerint az ókori Egyiptom lakói "Isis ajándékaként" nevezték a Nílus partján növekvő zöld füvet, amelynek fogyasztásától immunrendszerük átlagon felülivé erősödött.
A zöld búzafű jótékony hatásai A fiatal búza friss leve természetes vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és klorofillt tartalmaz. • Tartalmazza az összes ismert ásványi anyagot, amelyre a szervezetünknek szüksége van. • Tökéletes fehérjeforrás: az összes esszenciális aminosav a megfelelő arányban lelhető fel benne. • Az egyik leggazdagabb A- és C- vitamin forrás. Egyenlő arányban gazdag E-, F-, K-, és B- vitaminokban. • Enzimek sokasága, amelyek az emberi szervezetben lejátszódó percenkénti sokmillió biokémiai reakciót vezénylik és ellenőrzik. A búzafűlé magas enzimtartalma miatt azonnal reakcióba lép a mérgekkel, és a gyomorban összegyűlt nyálkával. • Klorofill, amely a növények napenergia hasznosításának anyagi eredménye. Szerepe a növényen belül az, hogy szén-dioxidot vesz fel, és oxigént ad le, miközben ATP-t termel, amely a biológiai folyamatok kémiai energiafor- rása. Molekulaszerkezetét tekintve nagy a hasonlóság a vér hemoglobinjának szerkezetével, amely viszont oxigént vesz fel, amit a sejtekbe juttat, és onnan szén-dioxidot szállít a tüdőbe.
Ideális eszköze lehet a búzafű a tisztítókúráknak, ugyanis serkenti és regenerálja a májat, amely a mérgek kiválasztásának fő szerve. Krónikus betegségek sorának (egyebek között a ráknak) lehetnek elindítói az idő előtti öregedés okozói, a szervezetben jelen lévő szabad gyökök, amelyek különböző környezeti ártalmak (stressz, helytelen étrend, dohányzás, szmog stb. ) hatására jönnek létre. A szabad gyökök megkötésében, semlegesítésében az antioxidánsok játszanak kulcsszerepet, így tökéletesítik az egészséget, meghosszabbítják az életet. A friss búzafű valóságos tárháza az antioxidánsoknak is. A búzafűben lévő tápanyagok leginkább a belőle készített léből hasznosulnak. A legjobb, ha saját termesztésű búzafüvet használunk fel erre a célra, mely a lakásban is nevelhető. Kapható a bioboltokban friss, vágott búzafű is, amelyből búzafűpréssel (illetve, bár kevésbé hatékonyan, húsdarálóval) passzírozhatjuk ki az értékes levet. Ha nem áll módunkban berendezkedni a termesztésre, kapható a gyógyszertárakban is búzafűlé, amelyet igen kíméletes eljárással dolgoznak fel, így a tápanyagok jelentős része sértetlenül megmarad.