"A harmadik államalapítás", avagy a bethleni konszolidáció egy évtizede A tavalyi év folyamán centenáriumában emlékeztünk meg gróf Bethlen István első kormányalakításáról, mely a közvetlenül a trianoni tragédiát követő viszályokkal teli bel- és külpolitikai időszaknak sorsdöntő eseménye volt. Bethlen Istvánra és kormányára nehéz és embertpróbáló feladatok vártak, hiszen meg kellett teremteni a belpolitikai… 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
A tétel kifejtése A konszolidáció gróf Bethlen István kormányfősége idején (1921-1931) nyert erőteljes lendületet. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban, mind a bel- és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. Politikai konszolidáció Magyarországon többpártrendszer volt, Bethlen célja a stabil parlamenti többség biztosítása. A KNEP és a Kisgazdapárt fúziójával létrehozta az erős kormánypártot Egységes Párt néven. A kormánypárt parlamenti többségét pedig az 1922-es választójogi rendelettel biztosította, hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás szavatolta a kormányzati akarat teljesülését. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. A bethleni konszolidáció | zanza.tv. A Bethlen-Peyer Paktumot 1921. decemberében írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője. A kormány elismerte a pártot mint politikai tényezőt, szavatolta működési feltételeit, az MSZDP pedig lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről.
Károly és Zita Magyarországra jön. – okt. 23 Budaörs a legitimisták megütköznek Horthy egyetemi alakulatával – a vereség után Károlyt a tihanyi apátságba szállitják, majd Madeira szigetére számüzik – 1921 nov. 6 a Habsburg- ház 3. Trónfosztása (a m. nemzetgy. A bethleni konszolidáció vázlat németül. Külső kényszerre mondja ki) – Magyarország király nélküli királyság 2. 2 Belpolitika: - Bethlen-Peyer paktum: az MSZDP elismerése (országgy. Intézmények) – politikai sztrájkok, parasztok agitációja, vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezése, köztársasági propaganda felfüggesztése – 1922 jan. Bethlenék belépnek a Kisgazdapártba létrejön az Egységes Párt( 3 frakcióra oszlik) – elnök: Nagyatádi Szabó István, ügyvezető alelnök: Gömbös Gyula, miniszterelnök: Bethlen – 1922. Választójogi rendelet ( szűkíti a választójogot 12%-kal, visszaállítja vidéken a nyílt szavazást) – 1923. Gömbös megpróbálja átvenni a hatalmat (sikertelenül), kilép az Egységes Pártból és létrehozza a fajvédő pártot ( Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós) – a felsőház létrehozása ( kezdeményezés ill.. javaslat visszaküldés joga) - Reformok: - kiszélesítik a kötelező betegség- és balesetbiztosítást ( a városi munkásság 80%-a) 1928.
A korlátozott parlamentarizmus azonban mindvégig fennmaradt, hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták, nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok, erősen szűkítették a választójogot is, ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. További érdekes oldalak: Sulinet Tudásbázis - A magyar politikai és gazdasági élet jellemzői az I. világháború után Farkas Judit Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt
A vita csak abban volt, hogy mindezt milyen forrásokból lehet finanszírozni. Az első Teleki-kormány úgy látta, hogy önerőre kell támaszkodni, a fő forrásnak az adóemelést és az egyszeri, 5-20 százalékos vagyondézsma kivetését tekintette, de az ötlet a vagyonos réteg széleskörű ellenállásán megbukott. Bethlen István abból a feltételezésből indult ki, hogy elkerülhetetlen a külső erőforrásra való támaszkodás. A kormány igyekezett a belső tömegbázist szélesíteni (együttműködés a kisgazdákkal, Bethlen-Peyer paktum, földreform), majd többlépcsős programba kezdett. A pénzhiány enyhítésére a bankóprés eszközéhez nyúlt, ami ugyan a lakosságnak szenvedést hozott, de ösztönözte a külföldi beruházásokat, az angol és amerikai tőke ekkor jutott jelentős tőketulajdonhoz Magyarországon, majd létrejöttek azok a hatékony, exportorientált vállalatok, amelyek évtizedekre a magyar gazdaság zászlóshajói lettek. Mindomo: Térkép a gondolatok világához | Steps 4 Teaching. Bethlen második lépésben adót emelt: a 7 kulcsos, progresszív, 1-40 százalékos adót a nemzeti bajtársiasság és a keresztény szolidaritás jegyében vezették be - fejtette ki Kádár Béla, aki szerint a kormányfő ezzel bizonyos nemzeti, lelki békét teremtett meg.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe A rendszer megszilárdulása Fejezet: HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Lecke: A RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSA I. Teleki Pál miniszterelnöksége - korábban az ABC tagja, a szegedi kormány külügyminisztere - miniszterelnöksége: 1920. július – 1921. május - kormányának intézkedései ("konzervatív konszolidáció"): (1) a fehérterror felszámolásának megkezdése (2) földreformtörvény (Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter) (3) numerus clausus ("zárt szám") törvény (4) 1921/III. tc. a szélsőséges mozgalmak ellen - IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete ("királypuccs") à a kisantant megalakulása à Magyarország külpolitikai elszigetelése - belpolitikai válság à Teleki lemondása - 1921 – 1931: Bethlen István miniszterelnöksége - súlyos bel- és külpolitikai nehézségek II. A külpolitikai bonyodalmak - területi kérdések rendezése (pl. Pécs környéke) - revíziós siker: népszavazás Sopronban ("civitas fidelissima") - 1921. A bethleni konszolidáció vázlat füzet. október: IV. Károly második királypuccsa (sikertelen; budaörsi "csata") à 1921. november 6. : a Habsburg-ház trónfosztása III.
Gömbös érzékelte, hogy bizonyos tekintetben korszakváltás van, és meghirdette 95 pontos nemzeti munkaprogramját, amely a gazdaságtörténet első átfogó, ún. holisztikus programja volt. Ez két pilléren nyugodott: egyrészt a kötött devizagazdálkodáson, amely azt jelentette, hogy a pengő átválthatósága korlátozottá vált, továbbá sor került a külgazdasági kapcsolatok átszervezésére, a kétoldalú megállapodásokban megjelentek a klíring számlák, vámot emeltek és bevezették a felárrendszert - fejtette ki az előadó. A gazdasági világválságot Magyarország hat év alatt élte túl. Horthy kormányzóvá választása, 1920 és a győri program meghirdetése, 1938 között a magyar nemzeti jövedelem megkétszereződött, ami figyelemre méltó tett volt. Az akadémikus kiemelte: abban a történészek kivétel nélkül egyetértenek, hogy két területen, a gazdasági teljesítményt és az oktatást tekintve Magyarország sikeres volt ebben az időben. Boross nem tapasztalt antiszemitizmust Nem tudott államférfi lenni Apponyi vs. Horthy Volt-e alternatívája a magyar külpolitikának?
Megjelent a Nádihegedű című kötetben. A mű őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. A Máriácska, mielőtt a sakalóba került volna, szép csipkés terítőn állt az éjjeli szekrényen. Úgy érezhette magát, mint az oltáron, mert gyertyával is udvaroltunk neki, kettővel, kis törpe tartókban és sokszor égtek a sápadt gyertyák piros hajnalokig a Szűz szobra előtt. Mert íróasztalom nem volt még akkoriban, a módját pedig, a közmondás szerint, mindennek meg kell adni, hát ott írogattam a szekrényke jó hideg kövén, kis zsámolyon kuporogva a két asszony között. Lujza, a jó feleség – Wikiforrás. A földi asszony, az enyém, szundikáló cica módjára pihegett, rózsásan virágozván a fehér ágyban s aranyzuhatagos fejét ha megcirókáltam, szememet mindig félve és szégyenlősen sütöttem le az égi aszszonynak a kígyót taposó márványlábaihoz. Mert idegen volt még akkor tőlem a gonosz humor, amelynek a kígyó láttára az jut eszébe, hogy ha a jó Isten nem az almát veti tilalom alá a paradicsomban, hanem a kígyót, akkor Ádám, amenynyire Évát ismerjük, a kígyót is megeszi.
De éppen Tiborért férj és apa kell a házhoz, aki egy kicsit fékezze a Tibor korai férfiasodását és gőgös Krammer-természetét. Szóval, a szelíd, jóságos Lujza a maga jóságában, szelídségében garmadával gyüjtötte az érveket, hogy ismét feleség lehessen. Tibor abban az időben, amikor az anyja mennyasszony lett, elnémult s mintha nem is a régi Tibor lett volna. Egészen illedelmes, gyermekes gyermek lett, mintha kicserélték volna, olyan, mint egy normális kilenc éves fiú. Az en anyukám . De az esküvő után valamivel, amikor Krammerné már nászútról visszatért Nagy Illésné volt, Tibor beszélt vele: - Anyuka, te hamar elfelejtetted a papát, pedig ez a Nagy Illés elég utálatos ember s nem igen értelek téged. Nekünk van vagyonunk, nekem nem kell apa után más apa, te is el lehettél volna férj nélkül. Én arra nem adok semmit, hogy a fiúk az iskolában csúfolnak engem s alattomban téged is. De azt jegyezd meg, hogy az én apámat nem lett volna szabad ilyen könnyen fölcserélni. És Tibor ezután megint elnémult, megint nem beszélt és illedelmes volt.
B-beli nénit is. A gyerek egész nap sírt, az anyja egész héten haragudott, amit én nemcsak mint férj szenvedtem meg, hanem mint ember is. Tudniillik az én feleségem, mikor haragszik, paradicsomlevest főz és sárgarépát. Dal a fehérruhás kislányról – Wikiforrás. Panka nem volt többet fehérruhás kislány és nincs az a nagy ember, akiről én verset faragjak, ha fehérruhás kislánynak kell elmondani. De ha a rendezőbizottság nagyon köti magát hozzám és a fehér ruhához, üsse kő, szót érthetünk egymással, öltöztessenek fehérbe valami megyei hajdút, vagy vasúti portást és én akkora prológot csördítek, hogy még két jubilánst kell hozzá keresni, mert azt egy ember ki nem bírja.
Liliomok nyíltak és Mária-énekek muzsikáltak akkor huszonháromesztendős szívemben, mint Szent Eleknek a legenda aureá-ban és tudom, hogy a tengeren evezők csillaga senkire se mosolygott még oly szépen e világon, mint akkorában énrám, boldog Robinzónra, aki a kis nemenjtovább ucca virágos szigetén (két szoba, középen a konyha) fütyörészve kopácsoltam fehér csónakot az ismeretlen fekete vizekre. Máriácska a sakalóban – Wikiforrás. Kipp-kopp, kipp-kopp, bölcsőt is kopácsoltam aztán és az első pólyában a Máriácskának mutattam be először Pankát, mint ahogy ő mutatta be fehér gerlice-áldozatát az Urnák a jeruzsálemi templomban, az én kisdeák-koromban. (Most bemutatja-e még, nem tudom, mert divatja van az iskolás bibliának is és a tízparancsolat se egészen az már, mint aminek én tanultam. ) És valahányszor este, az ólomszérűkről hazaszabadulva, a karomra kaptam a gyereket, mindig odaálltam vele a Máriácska elé, nem úgy nézvén már rá, mint a jázmin-szagú tavaszi éjeken, inkább bizodalmas szeretettel, mint házi tűzhelye penáteseire a római.
Az bizonyos, hogy a papa meghalt, mert a szanatoriumokból így szokták ezt tudatni. A papa jó ember volt, nagy ember volt, de a halál ellen nem lehet tenni semmit. Hazahozatjuk a papa holttestét, itt temetjük el, te nem fogsz sírni, de nem feledjük el soha a papát. Krammerné majdnem ijedten nézett a gyerekre, egészen ő volt, Krammer, a hódító és rossz, a generózus és hitvány Krammer. Lelkébe vágott egy új fájdalom: mi lesz ebből a fiúból, ha már nyolcéves korában egészen az apja? A szelíd Lujza, aki igazán szerelmes volt az urába s meg akart halni a csapás után, szelidségében gyorsan megvidámult. Ő nem tehetett róla, ő arra született, hogy szerelmes, türelmes, jó feleség legyen. S alig győzte kihúzni a gyász köteles, ellenőrzött esztendejét, de viszont rettegett is Tibortól, aki egyszerre csak mintha az édesapja féltékeny lelkiismeretévé vált volna. De Lujzában a feleség-hivatás volt az erősebb, Lujza bátorította magát, hogy csak nem fog egy kilenc éves gyerek akarata szerint élni. Az én anyukám vers. Tibor nemcsak a Krammeré, Tibor az övé is, ő szívesen áldozná föl magát Tiborért, ha kellene.
Megjelent a Nádihegedű című kötetben. A mű őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. Igazság szerint a dalt nem a fehérruhás kislányról kellene írnom, se nem hozzá, hanem neki. (Mutassuk meg, hogy értünk a szabatossághoz is; az ember sohse tudhassa, mivel szerez érdemet az akadémikusságra. ) Talán legjobb lesz, ha röviden előre bocsátom a tényállást. Világos, hogy ha ilyen szép tekintélyes szót használok, arra nekem okom van. Az ok pedig az, hogy az is tekintély, aki itt szőnyegen forog, már amennyiben forog az ember, mikor jubileumot ül. Harminc, negyven, ötvenéves jubileumot, az egészen mindegy, mert az mind egyformán nagyon szép. Különösen az ilyen világban, mikor már egyéves jubileumot is láttunk. Igaz, hogy aki azt ülte, az miniszter volt s ezen a pályán sokkal indokoltabb a sietség, mint például a toronyőri állásban. Az is mindegy, hogy ki a jubiláns. Akárki, akármi, egészen bizonyos, hogy derék ember, kiváló ember, nagy ember, máskép nem jubilálnák meg.