Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú. Zelk Zoltán: Este jó, este jó - Neked ajánljuk!. Lassu tánc, lassu tánc táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony. De az ágy, meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak. Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok… Ki emel, ki emel ringat engemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet… Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én. Nagyon tetszik, követlek máshol is: Olvass hasonló verseket: A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Hirdetés Jöjjön Zelk Zoltán: Este jó, este jó verse – előadja: Szabó Gyula. Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok… Ki emel, ki emel ringat engemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet… Olvasd el a teljes verset itt. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: "Gyer közelebb, édes! " Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, - Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? "Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen! " Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: "Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is. " Köszöni a gazda: "Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne. Arany János: CSALÁDI KÖR | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. " Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb - Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek. De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Kinyílt a rózsa, Hajlik az ága, Nincsen, aki leszakítsa, Csak úgy hervad rajta. Le az utcán, le, le, le, Piros rózsa levele, Szakasztottam belőle, Itt van a kertembe'. Én kis kertet kerteltem, Bazsarózsát ültettem, Szél, szél, fújdogálja, Eső, eső veregeti, hú! Rózsát, rózsát az útjára, Gyöngyöt, gyöngyöt homlokára, Gyöngykoszorút a kislánynak, Aranyrózsát a párjának. Ég a gyertya, ha meggyújtják, Táncol a lány, ha meghívják. Járjad, járjad, kis viola, Most virul élted hajnala. Százszorszép Tulipán Virágágyás nyoszolyán bimbózik a tulipán. Zelk Zoltán: Este jó, este jó | Kárpátalja. Szirmát bontja hajnalra, s rámosolyog a napra. Megmosdott a tulipán, harmat csillog rajta, Piros szirma pirosabb, mint a lányok ajka. Tuli, piros tulipán, Tuli, tuli tarka, Ki merre lát szaladjon, ez a fogó rajta. Juhászné Bérces Anikó: Tulipán (részlet) Virágágyás nyoszolyán Bimbózik a tulipán. Szirmát bontja hajnalra, S rámosolyog a Napra. Tündököl a tűzpiros, Szerelmesnek nyílik most. Feje kehely, illatos, Zöld levele harmatos. Irigyli őt a sárga, Neki nincsen barátja.
Vízbe hajló fűzfavessző, rajta barka: icipici csengő, csillog-villog, mosolyog a fűz, az ibolya szeme tüze reá tűz. Zelk Zoltán: Ibolya Ibolya, ibolya, virítsz már a réten, gyönyörködsz este a víg tücsökzenében. Tücsökzene ringat este elalvásra, hajnalban megfürdesz az ég harmatába'. Napfény az ebéded, szellők simogatnak: így élsz szép vidáman, hírnöke tavasznak! Jácint Osvát Erzsébet: Nyit a tulipán Milyen nyüzsgés! Milyen mozgás! Tulipán nyit, pirospozsgás, a kék jácint csupa illat, bársony barka avval biztat: – Be vidám lesz itt az élet. Hazajöttek a zenészek. Kankalin Napraforgó Kerek fejű napraforgó, Fölötted száll sok-sok varjú, Azt kiáltják, bizony kár, Hogy virágod hervad már. Nefelejcs Kéknefelejcs El ne felejts! Kéknefelejcs, kéknefelejcs, Engem soha el ne felejts, Mert ha engem elfeledsz, Elnyílik a nefelejcs. Margaréta Orgona Illatos az orgona, Orsolya is azt mondja, Szedjük gyorsan csokorba, Tegyük be a vázába! Trombitanárcisz trombitál, orgonabokor orgonál, harangvirág csendül, virágoskert zendül.
Figyelt kérdés Klasszikus változatban sehol nem találom a neten Vagy gyerekek éneklik, vagy "feldolgozták", "felturbózták". Tudtok segíteni, hol hallgathatnám meg? 1/3 anonim válasza: 2011. jún. 17. 22:55 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Én is a Vitai Ildikó előadását ismerem. Szerintem nagyon jó! 2011. 18. 23:27 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Ez jó!! Köszönöm szépen Nektek!! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Méhecskéket hívogat, S kitárja a szirmokat. Szelíd a szép hófehér, Ő a boldogságnak él. Virít vele sok társa, Menyasszonyok csokrába. Forrás: Imre Zsuzsánna és Péter Kinga: KEREKECSKE, DOMBOCSKA, Csengőkert könyvkiadó 2011
EGYIPTOM ELVESZETT KINCSEI Érdekességek – Gondoltad volna? Hallottál már Elephantiné szigetéről? Asszuán mellett található. Núbián keresztül ezen a szigeten át érkezettek a hatalmas aranyrakományok Egyiptomba. Az ókori Egyiptomban gyakran készített sztéléket, vagyis kőtáblákat. A kőtáblákra különböző szövegeket, információkat véstek. Lehetett határjelelő tábla, továbbá törvényeket is véstek rá. A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is. A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon. A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után.
Ez utóbbi a csontok és a porcok ritka gyulladása. A fáraó esetében ez a betegség a lábát támadta meg. Erre utal az is, hogy a sírjában sétabotot is találtak… Természetesen, ha Egyiptomról van szó, akkor Kleopátra sem hiányozhat: ezúttal Kleopátra személyéről és koráról tudhatunk meg új információkat. Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynője, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban. A régeszek ugyanis feltártak labirintusra emlékeztető, ismeretlen sírokat rejtő földalatti járatokat, valamint egy szokatlan temetkezési tárgyakkal teli koporsót is felfedeztek… Az Egyiptom elveszett kincsei márciusban szombat esténként kilenc órától láthatók a National Geographic csatornán; az első vetítés március 13-án lesz, címe: Tutankhamon titkai.
Forrás: Windfall Films Ltd Alighanem Egyiptomban rejlik a legtöbb és legkülönlegesebb régészeti leletet a világon. Az Egyiptom elveszett kincsei dokumentumfilm sorozatban a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel. Archeológus munka közben. Forrás: Windfall Films Luxor Forrás: Windfall Films/Nicholas Frend A sorozatban a tudósok megpróbálnak választ adni a piramisokkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért és mikortól emeltettek maguknak piramisokat az egyiptomi fáraók? Miként lehetett megfelelni a nagyratörő uralkodói elvárásoknak? Mi volt a korabeli mérnökök és építőmunkások titka? Mi vetett véget a piramisok korszakának? Egy idő után miért hagyták magukra az ókori egyiptomiak ezeket a nagyszerű építményeket? A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotásának, az oroszlántestű gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak.
A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotása, az oroszlántestű gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak. Megtudható, hogy milyen szerepet játszottak az állat-istenségek az egyiptomi kultúrában. Továbbá: egy kutatócsoport szenzációs leletekre bukkant, ritka mumifikálódott állatokra, valamint olyan szfinx-szobrokra, melyeknek eddig még a létezéséről mit sem sejtettünk. A sorozatban a többi között szó lesz még, Egyiptom egyik leghíresebb fáraójáról is, Tutankhamonról. A régészeknek, a modern eszközök segítségével sikerült bepillantaniuk a háromezer éves múmia kötése alá, és fény derül arra is, hogy annak idején miként készültek a gyermekkirály sírjában talált kivételes szépségű kincsek. Jó tudni: Tut-an-khamon nevében a középső szótag valószínűleg azt jelenti, hogy "élet". Feltételezhető, hogy Tutankhamonnak volt egy szoptatós dajkája, mégpedig a saját lánytestvére. Archeológiai kutatások szerint Tutankhamon egész életében betegeskedett. Maláriában szenvedett, valamint Köhler-betegségben.