Azért fontos a jelmagyarázat a térképeken: segítségével megtudhatjuk, a térképen melyik jel mit jelent. 3. ábra 4. ábra Szinek a turistatérképeken A turistatérképeken általában a zöld és a barna szín a meghatározó, mivel ezek a térképek főleg természeti látványosságokban gazdag tájakat ábrázolnak a kirándulók tájékoztatása céljából. A zöld színnel és különböző árnyalataival erdőket, gyümölcsös kerteket, stb. jelölünk. Gyakran a színek nem elegendőek: annyi árnyalatot kellene használnunk, hogy a különböző területeket nem tudnánk szabad szemmel felismerni (4. Emiatt jelekkel egészítjük ki őket. (5. ábra) 5. ábra A barna színnel ábrázoljuk a szintvonalakat, amelyekkel a táj domborzatának részleteit, a különböző felszíni formákat tudjuk érzékeltetni (6. ábra). 6. ábra A turistatérképek másik lényeges jellegzetessége, hogy a kirándulók számára fontos turistautakat is ábrázolja. Duzzasztógát jele a térképen 2018. Ezek olyan földutak, erdei utak, ösvények, stb. amelyeken különböző színű (piros, kék, zöld, sárga) illetve alakú (kereszt, négyzet, kör, háromszög) jelzésekkel láttak el, a könnyebb tájékozódás céljából.
út-rézsű) A jeleket jellegüket, céljukat tekintve négy nagy csoportba sorolhatjuk: alaprajz szerinti, felülnézetes jelek, meghatározott alakú és nagyságú jelek, magyarázó jelek, felületkitöltő jelek. Alaprajz szerinti jelek [ szerkesztés] Alaprajz szerint felülnézetben ábrázoljuk azokat a tereptárgyakat, melyek mérete megengedi az alaprajz szerinti ábrázolását (pl. nagyobb épületek, erdő), alaprajza meghaladja a számára különben előírt jel méretét Pl. meddőhányó Meghatározott alakú jelek [ szerkesztés] Meghatározott alakú jeleket akkor használunk, ha a tereptárgy alaprajza felismerhetetlen lenne, jelentősége miatt ki akarjuk emelni a tereptárgyat. Pl. Működő Vulkán Jele A Térképen: Működő Vulcan Jele A Térképen 1. autópálya, vasút, középület, híd, gyárkémény, antenna, szőlő, meteorológiai állomás, siló, templom stb. Magyarázó jelek [ szerkesztés] Magyarázó jeleket használunk a már meglévő jelek kiegészítésére, kiemelésére. A magyarázó jelek nem egy tárgy helyét, hanem valamelyik jellemző tulajdonságát adják meg. Például az erdőben a fák fajtájának megadása, vagy folyónál a folyásirány megadása.
Egy az ember: férfi ÉS nő. És én ma már, negyvenvalahány évesen, nem akarok ezen túllépni: nem okoskodom. Az ember: egy. A másik: mire is vágyom, amikor szerelmes vagyok? Mire vágyom akkor, amikor elmegyek a templomba? Mit él át az (vagy én magam), aki az Oltáriszentséget, az Eucharisztiát, Úrvacsorát – kinek ahogy érthető – magához veszi, megeszi, és úgy válik eggyé vele, hogy soha senki meg nem fogja mondani, hogy mi az, ami ebből a misztikus titok: az ostya vagy a bor? – És erre azt mondom, hogy ez nem a bábeli toronyépítő gőgje: nem akar az ember Isten lenni. Nem akar a másik istenévé sem lenni a szerelemben, sem zsarnokává nem akar lenni (ha normális). És teljesen független ez attól, hogy ez homo- vagy heteroszexuális kapcsolat. Ugyanez áll párhuzamosan az egyházra is: amire vágyik az ember, az az ő eggyé-léte azzal, ami nem kimondható, és mégis valóságos. Ha nem lenne valóságos, nem is vágyhatnék rá. Kapcsolódó anyagok: Az igen legyen igen, a nem legyen nem – beszélgetés Donáth László evangélikus lelkésszel ( Mások, 1995/6., 8–10.
Donáth László elmondta, hogy a festőművész ajándékozta neki a festményt, amit az intézményben különös műgonddal helyeztek fel a falra a karbantartók. Mivel üveglap nem védi a 3 méter x 1, 5 méteres festményt, csak a két centiméteres keret, ezért és a festmény témája miatt és a kegyeleti ok miatt is elvárás volt, hogy az alkalmazottak tartsák tiszteletben. Vagyis ne tolják elé, és a közelébe se, az ételszállító kocsit, és nagy méretű takarító kocsit se, amelyen vegyszereket és összegyűjtött szemetet tartanak, a látvány miatt sem, és a műalkotás védelem érdekében sem. Amikor meglátta a takarítókocsit a festmény előtt, hirtelen indulatba jött, ismerte el a lelkész, emelt hangon számon kérte ezt a 2-es számú tanúként jelölt sértetten, majd megragadta a kocsit és eltolta a festmény elől. A bíró ez után Donáth László az intézményben betöltött státusára kérdezett rá, vagyis azt akarta tisztázni, hogy volt-e jogalapja a vádlottnak arra, hogy az alkalmazottal szemben intézkedjen. Donáth László elmondta, hogy kettős jogköre is van erre, az intézmény lelkészeként, illetve a fenntartó igazgatótanácsának tagjaként is eljárhatott az ügyben.
Az Evangélikus Egyház közleményében hangsúlyozta, hogy elítéli és elfogadhatatlannak tartja, ha egy lelkész visszaél a hivatásából és pozíciójából adódó bizalommal. Azt is írták, hogy a tanulságok alapján kialakítanak egy jelzőrendszert, ami egy olyan támogató szolgálat lenne, amelyben egyházi és világi szakemberekhez fordulhatnak azok, akiket ilyen bántalom ér. Megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a fegyelmi és etikai szabályozás miként alakítható át, hogy az ilyen jellegű ügyek az általános elévülési időn túl is vizsgálhatóak legyenek. A gyülekezet presbitériuma és Donáth László is élni kívántak azzal a joggal, hogy a feljelentett lelkész további két évig aktív lelkészként szolgáljon, az egyházkerület püspöke azonban ehhez nem járult hozzá. A korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő Donáth László (aki a Momentum EP-képviselőjének, Donáth Annának az édesapja) jelenleg a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház lelkészeként dolgozik. A férfit az intézmény egy takarítónője jelentette fel, mert állítása szerint Donáth bántalmazta, két kézzel fojtogatta őt, mivel egy szentkép előtt hagyta a takarítókocsiját.
Vádat emel az ügyészség Donáth László evangélikus lelkész ellen a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetházban történtek miatt – értesült a A lelkészt az otthonban dolgozó egyik takarítónő jelentette fel. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség pénteken vádat emelt aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt – értesült a Az ügyészség álláspontja szerint feljelentés, orvosi iratok, tanúvallomások és igazságügyi pszichológusszakértői vélemény bizonyítja a cselekményeket. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság – tárgyalás mellőzésével – büntetővégzésben szabjon ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést a vádlottal szemben. A korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő Donáth László (aki a Momentum EP-képviselőjének, Donáth Annának az édesapja) jelenleg a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház lelkészeként dolgozik. A férfit az intézmény egy takarítónője jelentette fel, mert állítása szerint Donáth bántalmazta, két kézzel fojtogatta őt, mivel egy szentkép előtt hagyta a takarítókocsiját.
Nem azt mondják, hogy az egyes ember lelki, pszichoszomatikus akármije. Hanem azt mondják, hogy "a legrútabb szexuális deviancia Istentől rendelt büntetése". És milyen fura, hogy a kör bezárul, hiszen az ókori zsidók, Krisztus előtt jó pár száz évvel is a vér körül fogalmazták meg az élet lényegét, és itt is a vér körül játszódik a történet. A vallásos képzelet boldog lehet: újra kapott egy jelet, amely által büntethet. De mit büntet? A saját maga iszonyú gyöngeségét és gyávaságát. * Teológiailag – és nekem ebből a szempontból végsőképp csak Jézus fontos – nekünk nincs, nem lehet semmi érzésünk, gondolatunk, gesztusunk, cselekedetünk, amely egyszerre ne lenne bűnös és igaz. Így tehát az ember egyetlen lehetséges megközelítési módja, hogy a másik emberrel kapcsolatot vegyen föl, kapcsolatot teremtsen, hogy odafigyel és elfogadja. Minden olyan tevékenység, minden olyan megnyilvánulás, amely ez ellen van, immáron számomra sátáni. És nem is érdekel, hogy miért sátáni. Csak fölismerem, hogy a másik ellen van.