Hol 67 év a nyugdíjkorhatár? Számos tévhit él arról, hogy a magyar öregségi nyugdíjkorhatár 67 év, azonban ezt a magasságot egyelőre még nem érték el a hazai követelmények. A magyarországi, 65 év körüli nyugdíjkorhatár valójában átlagosnak mondható, ugyanis számos európai országban, például Spanyolországban, Portugáliában, Dániában vagy Görögországban az öregségi nyugdíjkorhatár eléri a 66-67 évet is. Gyakori kérdés, hogy viszonyítási alapként Ausztriában mennyi a nyugdíjkorhatár. Megint emelkedik a nyugdíjkorhatár: mutatunk mindent, amit tudni kell a 2022-es emelésről, a korhatárról és a kedvezményekről - OLKT.net. Jelenleg az osztrák nyugdíjkorhatár a magyarhoz hasonlóan 65 év, azonban 2024-re már tervbe vettek egy 6 hónapos emelést a demográfiai tendenciákra hivatkozva. Férfi nyugdíjkorhatár és női nyugdíjkorhatár Habár számos európai országban különbözik a férfi és a női nyugdíjkorhatár, Magyarországon nincs lényegi különbség a nemek között, a nyugdíjkorhatár 2021 évében is megegyezik. Egy fontos elemet kell viszont megemlítenünk: a nők esetében összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött időt (attól függetlenül, hogy hány gyerekük van) is jogosultsági időnek tekintjük.
Az átlagnyugdíj 1. 236 euró volt Németországban 2010-ben. Ekkor nagyjából 25 millió nyugdíjas élt az országban, ami a 82 milliós lakosság nagyjából 30 százaléka. Szakszervezetek és az 1, 5 milliós tagsággal rendelkező VdK szociális érdekképviselet szerint a jelenség riasztó, és a következő években a helyzet romlására lehet számítani, ami az öregkori elszegényedés tömegessé válásához vezet. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. "Arra is alig van lehetőség, hogy 65 éves koráig dolgozzon a munkavállaló, ezért a nyugdíjkorhatár felemelése 67 évre nem más, mint nyugdíjcsökkentés" - mondta Annelie Buntenbach, az országos szakszervezeti szövetség (DGB) szakértője. "Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig" - tette hozzá Ulrike Mascher, a VdK elnöke. Nyugdíjkorhatár emelés jön Magyarországon: mutatjuk, kiket érint az új szabály. Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint a munkaerőpiac lassan alkalmazkodik majd a változásokhoz.
Lehet munkát találni Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint a munkaerőpiac lassan alkalmazkodik majd a változásokhoz. Holger Bonin, a ZEW gazdaságkutató intézet szakértője a Die Welt című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: igen biztató folyamatok indultak meg az utóbbi években, így például az 55 év feletti korosztályokban a foglalkoztatottság a 2000-ben mért 43 százalékról 2010-re 62 százalékra emelkedett, vagyis egyáltalán nem reménytelen idős korban munkát találni vagy megtartani az állást. A 2029-ig tartó átmeneti időszak pedig elég hosszú. Index - Gazdaság - Emelkedik a német nyugdíjkorhatár. "Az eddigieknél is kreatívabb megoldások kerülnek majd elő, olyanok, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk" - mondta a szakértő. Merkel merte meglépni A nyugdíjkorhatár emeléséről 2007-ben döntött az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció. A legfőbb érv az volt, hogy a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntartható a nyugdíjrendszer. Gazdasági szereplők bátrabb lépést, az öregségi nyugdíj korhatárának 69 évre emelését javasolták, de a kormány ezt elutasította.
Ez azonban nem így történt. A kétezres évek második felében már évente 300 milliárd forintot meghaladó terhet jelentett a költségvetésnek a nyugdíjkassza kipótlása a pénztárakba áramló tagdíjak összegével. A 2010 végén elfogadott törvénymódosítással ezt a 2011 elejére már csaknem 3000 milliárd forintra duzzadt pénzállományt rekvirálta az állam. Ám az már akkor is látszott: ahogy végrehajtották mindezt, úgy aligha oldódnak meg a nyugdíjrendszer problémái. Ahelyett ugyanis, hogy a pénzt, úgy ahogy van, a nyugdíjkasszába pakolta volna át, egészen mást tett a kormány. Amiből nem lett semmi Először is azt ígérte, hogy egy részét a nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákon helyezi el, másik részét pedig annak az államadósságnak a visszafizetésére fordítja, amelyet a kormány állítása szerint megduplázott a hárompilléres rendszer finanszírozása. Az egyéni számlák létrehozását még egy országgyűlési nyilatkozat is garantálta, amelyből azonban mindössze egy dolog valósult meg: a befizetések reálhozama után nem kellett adót fizetni az állami rendszerbe visszalépő tagoknak.
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a címre. Ne maradj le hírlevelünkről! Legfontosabb változások a hitel és megtakarítási lehetőségek piacán Hogyan spórolhatsz bankköltségeiden Ötletek, javaslatok hogyan hozz ki többet anyagi helyzetedből
A tavalyi (2020/2021) influenzaszezonban a járványügyi intézkedések miatt az influenza terjedése a korábbi időszakokhoz képest jelentősen alacsonyabb volt, ezért a 2021/2022-es szezonra vonatkozó járványküszöböt alacsonyabb szinten határozták meg. A virológiai adatok az influenzavírus erősödő aktivitását mutatják az országban, de az omikron variáns által okozott járványhullám jelentősen befolyásolja a figyelőszolgálat által gyűjtött adatokat, ezért nem jelenthető ki, hogy Magyarországon megkezdődött volna az influenza járványos terjedése, azaz influenzajárvány lenne – hívták fel a figyelmet. A tavalyi év 40. hete és az idei év 3. hete között összesen 666 laboratóriumi vizsgálatban 18-nál igazoltak influenza A vírus okozta fertőzést. Rsv vírus tünetei gyerekeknél. Százharmincnégy megbetegedés hátterében légúti óriássejtes (RSV), tizenegy esetben adenovírus-, negyvenöt esetben koronavírus-fertőzés állt. A kórházakban kezdeményezett diagnosztikus célból elvégzett vizsgálatok 11 esetben influenza A vírust, 121 mintánál légúti óriássejtes vírust (RSV) mutattak ki.
A már megfertőződött személy, ez idő alatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek. A betegség óvodás, iskolás korban, nagyobb gyermekeknél, vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot. A megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni A gyermekorvos arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia, vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni, melynek eszköze a COVID-19 járvány során megszokottá vált: gyakori kézmosás, maszkhasználat, felületfertőtlenítés, szociális távolságtartás. Koronavírus: még mindig van 100 ezer fertőzött az országban, durvul az influenza. Az RSV szilárd felületeken (például ajtókilincs, telefon) körülbelül 7-8 órán át marad fertőzőképes. A felsőlégúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelünk a kisgyerekeknél.