A sztoriról röviden annyit, hogy az Amerika kapitány: Polgárháború után vagyunk, amikor Natashából szökevény vált, amiért a kormány ellen fordult. Ross tábornokkal a sarkában átszeli az Atlanti óceánt, hogy előbb Norvégiába, majd végül Budapestre érkezzék a Bosszúálló. A fővárosunkban felveszi a kapcsolatot egy közeli barátjával, akit testvéreként szeret. A fővárosi kitérő alatt még abból is kaptunk ízelítőt, hogy mi történt Natasha és Clint Barton közös akciója alatt a fővárosban. A Natasha sztorija egy befejezetlen ügyhöz vezet, leszámolni a Vörös Szobával, miközben egy kegyetlen harcos lohol a nyomában, hogy megállítsa, de főhősünk kap egy kis segítséget. Azok csalódni fognak a filmben, akik egy igazi eredettörténetet vártak. A Fekete Özvegy nem az, mindössze egy előzményfilm két nagy esemény, a Polgárháború és a Végtelen háború közötti időből. A főszereplőt alakító Scarlett Johansson korábban már megerősítette, hogy a film bizonyos tekintetben érinteni fogja a karakter múltját, így néhány sötét pontra fény derül majd belőle.
Ennyit tud és kész. A stáblista utáni jelenethez pedig érdemes előbb csekkolni A Sólyom és a Tél Katonája sorozatot. Fekete Özvegy (Black Widow). Amerikai sci-fi akciófilm, kalandfilm, 133 perc, 2021. Értékelés: 7/10 pókraptor. A Fekete özvegy teljes adatlapja a Mafab (Magyar Filmadatbázis) oldalán.
Most nincs szükségünk komoly háttérinformációra ahhoz, hogy felvegyük a fonalat a látottakhoz. A Black Widow csupán egy kémtörténetbe bújtatott, időnként akcióval dúsított látványtúra, melybe becsempésztek egy mostanában divatos feminista hajlamot, ráadásul a WW 1984-ben csalódott képregényfanok kissé hátradőlhetnek székükben és megnyugodhatnak, hisz az igényüket képes az alkotás lecsillapítani. A film kezdetekkor Natashával ( Scarlett Johansson) és kishúgával, Jelena Belovával (majdani Florence Pught) ismerkedünk meg a 90-es évek közepén, kiknek traumatikus múltjukkal kell megküzdeniük, és emiatt menekülnek a szüleikkel egyetemben, akiket Rachel Weisz (Melina) és David Harbour (Red) alakít. A kvartett sikeresen eljut Kubába. Ott azonban elszakadnak szüleiktől és a gátlástalan Dreykov tábornok gondozásába kerülnek. Dreykov egy tudatkontrollon alapuló Fekete Özvegy programba küldi őket, akik sok más lányhoz hasonlóan esztelen gyilkológépekké válnak, és ezzel mintegy szerszámként kihasználják a testi adottságukat (ez is ismerős lehet a kedves olvasónak valahonnan…).
Sokkal később Budapesten futnak össze, ahol bemutatják pest egy lepukkant konyhájában, mekkora harctudással bírnak. Mivel Jelena egy titkos, vörös anyagnak köszönhetően már kiszabadult Dreykov fogságából, így már együtt vadászhatják le kínzóikat és nevelőszüleikhez fordulnak segítségért a cél érdekében. Három fő akcióbemutatót kapunk a női direktortól (Cate Shortlandtól). Az elsőt budapesti helyszínen élvezhetjük egy autósüldözés keretén belül, a második nagy durranás egy helikopter és a zord időjárás ütős kombinációjából adódik, míg a harmadik – mely erősen hajaz a már korábban látott MCU filmekre – az égből zuhanva hull reánk. A Marvel varázslat most elmarad, nem képes emlékezetes látványt nyújtani, sőt, továbbmegyek. A Bosszúállókon edződött szemünk bíz gyakran érzékeli, hogy helyenként dolgozhattak volna a technikusok a látványvilágon, mely hagy maga után némi kívánnivalót. Számomra sokkal inkább volt kémfilm, mint szuperhősfilm, ami csak a javát szolgálta az alkotásnak. Közelebb éreztem egy James Bond női verziójához, mint a Vasemberhez.
És ha valamiféle közmegegyezés ki is alakulna, egyszer csak jönne egy új Giordano Bruno, Galilei, Kopernikusz, Lippershey, Einsteinről és Higgsről nem is beszélve, aki felrúgná a státus quót, s onnantól fogva más lenne a meggyőződésünk. Azt se felejtsük el, hogy a világ lefelé skálázva éppen olyan rejtélyes és ismeretlen, mint a léptékekkel felfelé haladva. A mi Napunk elég aprócska nagy testvérei mellett. A kép közepén lévő függőleges vonal azt mutatja, hogy ha minden ma élő ember egymás nyakába állna, a sor meddig nyújtózna el a térben. MEKKORA AZ UNIVERZUM? - VIDEÓ - Érdekes Világ. A skála egyik végén a téridő legkisebb távolságait megtöltő kvantum hab, s a szubatomi világ parányai által alkotott szféra helyezkedik, amelyben olyan elemek is megtalálhatók, mint az anyag lényegét meghatározó egyedi frekvencián rezgő húrok (amelyek létét kísérletekkel sohasem igazolták, de a fizikusok sokasága hisz bennük). A másik végén pedig a nagyon nagy vagy nagyon távoli dolgok állnak, amelyek mibenlétéről már csak azért sem lehet biztos fogalmunk, hiszen térben és időben messzebbre vannak a Nagy Bummnál, azaz 13, 8 milliárd fényévnél és évnél.
Az Univerzum nagy, de mekkora? Minden attól függ, hogy az Univerzum véges vagy végtelen. Még a "nagy" szót is nehéz tisztázni. Az Univerzum méretéről beszélünk, amit láthatunk, vagy az Univerzum aktuális méretéről? Az Univerzum nagy, de mekkora? És mi a csuda kérdés ez? Az elefántok nagyok? Teherautók? Dinoszauruszok? Sajt? A sajt nagy? Mekkora a sajt? Mekkora az univerzum. Mekkora a nagy? A "nagy" szót nehéz tisztázni. Az Univerzum méretéről beszélünk, amit láthatunk, vagy az Univerzum aktuális méretéről? Ez még bonyolultabbá válik, ha olyan feltételezések alapján próbálunk dolgozni, hogy vagy az Univerzum véges, vagy az Univerzum végtelen. Az egyik nehézség a méretről beszélve az, hogy az Univerzum tágul. A fénynek időbe telik, amíg a távoli galaxisokból eljut, és miközben ez a fény halad, az Univerzum tovább tágul. Tehát a problémánk azzal, hogy a világegyetem nagyságáról beszélünk, az, hogy nincs egyetlen értelme a távolságtartásnak, amikor az univerzumról van szó. Emiatt a csillagászok általában egyáltalán nem aggódnak a galaxisok távolsága miatt, hanem a vöröseltolódásra koncentrálnak, amelyet z-vel mérnek.
A sötét anyag, ami teleszkópokkal nem látható A csoport számára a legnagyobb kihívást a halmazok számának és tömegének mérése jelentette. "Nehéz pontosan megmérni bármely galaxishalmaz tömegét, mivel az anyag többsége sötét, amelyet teleszkópokkal nem láthatunk" - tette hozzá Abdullah. Sötét anyag szálai ölelik körül a Földet Forrás: NASA Ezért a kutatócsoport először kifejlesztette a GalWeight nevű kozmológiai eszközt, felhasználva a halmazban lévő galaxisok pályáját a galaxishalmaz tömegének mérésére. Ezt az eszközt alkalmazták a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérés megfigyeléseihez, hogy létrehozzák a galaxishalmazok katalógusát, a GalWCat19-et, amely elérhető a nyilvánosság számára is. A Virgo galaxishalmaz a Szűz csillagképben Forrás: Case Western Reserve University Végül összevetették az új katalógusban lévő galaxishalmazok számát a számítógépes szimulációkkal, hogy meghatározzák az univerzumban lévő teljes anyagmennyiséget. "Sikerült miden idők egyik legpontosabb mérését elkészíteni a galaxishalmaz-technikával" - mondta Gillian Wilson professor a tanulmány társszerzője.