Kódszám OKTVF00014 Az ügy rövid leírása Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A szolgalom alapításáról a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása, vagy önálló eljárás során határoz. A vízvezetési szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás felől - megegyezés hiányában - bíróság határoz. Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : építtető, tulajdonos, vagyonkezelő Kizáró okok: lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra Milyen adatokat kell megadni? ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye Milyen iratok szükségesek?
Ezek a jogok a tulajdoni lap III. oldalán, mint terhelések jelentkeznek. A biztosításuk nem kötelező, minden esetben a megegyezést rögzítő okirattal kiegészítve lehet a földhivatali átvezetésre benyújtani. Mivel a szolgalmi jog esetenként értékcsökkentő tényező egy ingatlan vonatkozásában ezért a létesítését anyagi ellenszolgáltatáshoz is lehet kötni. A szolgalmi-használati jogokat a 25/2013. (IV. 16. ) VM rendelet szerint a Földhivatalok a térképi nyilvántartás részeként kezelik. Szolgalmi jog bejegyzését bizza ránk! Kérjen árajánlatot!
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint. Amit még érdemes tudni (GYIK) Miért kell jogi képviselet? Válasz: a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot közjegyző vagy ügyvéd készíti, ezért az okiratot készítő közjegyzőnek vagy az ügyvédnek kell a kérelmet benyújtania, aláírnia a fél képviseletében. Kinek lesz a szolgalmi jog bejegyezve? Válasz: név szerinti megnevezés helyett a szolgalmi jog gyakorlására jogosult ingatlan (uralkodó telek) mindenkori tulajdonosa javára és a szolgalmi jog gyakorlásával érintett ingatlan (szolgáló telek) mindenkori tulajdonosa terhére. Miért kell változási vázrajz? Válasz: a változási vázrajz ábrázolja az ingatlan szolgalmi joggal érintett részét. Fontosabb fogalmak Szolgalmi jog tárgya: annak meghatározása, hogy mire vonatkozik a szolgalmi jog pld. átjárási- és útszolgalmi jog, vizelvezetési, szennyvízelvezetési, gázvezeték elhelyezésére vonatkozó szolgalmi jog. Mindenkori tulajdonos: a telki szolgalmi jog bejegyzésében az ingatlan tulajdonosának név szerinti megnevezése helyett a mindenkori tulajdonos megnevezést kell használni.
A D. A. S. JogSzerviz tapasztalatai szerint az utóbbi időben egyre többen kapnak a földhivataltól, vagy a villamoshálózat üzemeltetőjétől olyan tartalmú értesítést, hogy telkükre vezetékjogot jegyeznek be. A bejegyzéssel szinte azonnal csökken is az ingatlan értéke, még akkor is, ha nem jár új vezeték létrehozásával - mondta el dr. Vizi András. A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog, ami használati jogot jelent kívülálló személy számára más tulajdonában álló ingatlanon. Tipikus szolgalmi jog az átjárási szolgalom, azaz, amikor a szolgalmi jog jogosultja más személy ingatlanán átjárva közelítheti meg a telkét, mivel a megközelítés csak így lehetséges. Az átjárásra igénybe vett földrészlet nem kerül át a tulajdonába, azt csak a meghatározott célra használhatja - húzta alá a D. JogSzerviz szakértője. A vezetékjog jogosultja ehhez hasonlóan a vezetékjoggal terhelt ingatlant meghatározott céllal használhatja, a tulajdonos engedélye nélkül, de a vezetékjog az ingatlan tényleges használatát nem akadályozhatja.
törvény 20. § (1) és (4) bekezdés, 27. §, 28. § (1) bekezdés, 29. § (3) bekezdés, 30. § (1) bekezdés; a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. Korm. Rendelet 7. § (1) bekezdés, 7. § (2) bekezdés, 1. melléklete; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet 3. §, 6. § (1) bekezdés, 8. § (3) bekezdés, 8. § (4) bekezdés, 8. § (4b) bekezdés, 11. §, 12. §, 15. §, 17. § (1) bekezdés, 22. § (1) bekezdés, 27. § (1) bekezdés; a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény; a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25. rendelet; a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló 155/2009. (XI. 16. ) FVM rendelet melléklete; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.