07:09 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: 42% Az a négy év semmire nem volt elég a rendszerváltás után, az meg, hogy a jobboldal kormányzott négy évig barokkos túlzás. 07:12 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 36% Az MDF-ből nőtt ki minimum két szélsőjobboldali párt, megindult a Horthy korszak mosdatása, a kisgazdák élén Torgyán demagógiája sem tett túl jót, kormányközeli lapokban nyíltan zsidóztak. A médiaháborúban a kormány mindenkit kiszórt a köztévéből, aki nem tetszett nekik, a Híradóban propaganda ment, a belügyminiszter Horn Gyula balesete után nyíltan összeesküvéselméleteket szőtt baloldali belharcokról. Egy dilettáns, diktatórikus tendenciákkal bíró, jobboldali kormányból lett elege az embereknek, akik hazavágták a politikai közbeszédet. Mekkora szerencse, hogy azóta nem követtük el még egyszer ezt a hibát. Képzeljétek, ha ilyenek vezetnék most az országot. 07:15 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: 12% Mert a Fidesz már akkor megkezdte a gazdagok még gazdagabbá tételét.
Érzelmes, önmagukat jól kifejező és kompromisszumra kész diákok kerülnek ki az iskolapadból, ha a tanárok követik a szeptembertől kötelező erkölcstankönyvek útmutatásait. Van szürke, sok szöveggel és tételmondattal teleírt könyv, és van színes, a diákok világához jobban illeszkedő kiadvány is. Sok fog múlni a tanárokon, mert az órák nagy része közös foglalkozásokból, játékokból és beszélgetésekből állhat. Amikor általános iskolás voltam, és csak unalmas csatákról és agresszív királyokról tanultunk, alig vártam, hogy a jelenkor történelméhez jussunk. Tudjunk meg végre valami érdekeset és használhatót arról is, ami körülöttünk folyik. Ez a kilencvenes évek közepének Magyarországa volt: Fenyő-gyilkosság, Horn Gyula balesete, közelgő 1998-as választások, csupa izgalom – ami persze nem igazán hozta lázba budai iskolai osztályom tagjait. Elméletileg volt egy olyan óra, hogy osztályfőnöki, meg a legendák szerint olyan is létezett, hogy állampolgári ismeretek, de nálunk nem voltak ilyenek, az osztályfőnöki órán legtöbbször az osztály technikai problémáit beszéltük meg, vagy kimentünk az udvarra kosarazni.
Az Európai Parlament brüsszeli székházában egy tanácskozóterem viseli ezentúl a volt magyar miniszterelnök nevét. Az eseményt az MSZP EP-delegációja szervezte, és azon Martin Schulz EP-elnök, Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője, Udo Bullmann, a német szocialista EP-delegáció vezetője, valamint Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője méltatta Horn Gyula tevékenységét. Jelen volt és felszólalt Horn András, a néhai miniszterelnök unokája. Az EP vezetése áprilisban döntött úgy, hogy "tekintettel Horn Gyula elvitathatatlan érdemeire Európa és Németország újraegyesítésében, valamint Magyarország uniós csatlakozásában játszott szerepére, termet neveznek el a korábbi magyar miniszterelnök emlékére". Az A3H1 jelzésű tanácskozóterem elnevezését Horn Gyuláról Tabajdi és Bullmann kezdeményezte. A döntést követően a Fidesz EP-küldöttsége – közleményében hangoztatva, hogy a néhai kormányfő személye megosztja a magyar társadalmat – ellenezte, hogy terem viselje Horn Gyula nevét.
Ha egy halottról igazat mondanának a legtöbb temetés röhögésbe fulladna! A plébános beszéde alatt a zözvegy gyanakodni kezd és így szól fiához: Nézd már meg tényleg apádat temetjük?! 😛 Ha a katonaság és a rendőrség valóban átállt volna, továbbtartott volna az egész! Ha valóban annyi felkelő lett volna, mint ahányan ma állítják magukról, még győzhettünk is volna! Egyébként, ha elolvasod a fellelhető irodalmat Ribánszkiról, rájössz, hogy abban az időben /1956/ még nem ismerhette Hornt. És még valami. Nekem "szerencsém" volt, mert a bátyám el tudott menekülni, bár az azt követő 40 évben csak 2x láttam. DE, ha úgy ölték volna meg mint a Horn bátyját, én is gondolkodás nélkül lőttem volna mindenre ami mozog a másik oldalon. Horn bátyja nem úgy halt meg, ahogy Ribánszki említi, de erről máig vita van. A katonaság és a rendőrség átállt, vagy legalábbis nem nem vett részt a forradalom leverésében. Ezért számítottak megbízhatatlannak. (lásd Maléter Pál honvédelmi minsizer vagy Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány esetét).
Persze mindez a tanárokon és az osztályokon is múlik (az erkölcstan oktatására készülő tanárokról szóló riportunkat itt olvashatja), de az biztos, hogy az erkölcstan oktatása várhatóan hatalmas erőfeszítést kíván majd az oktatóktól. Itt nem lehet a diákok elé tolni egy munkafüzetet vagy egy hosszú olvasmányt, hiszen az összes könyv – változó hangsúllyal ugyan, de – tényleg a közös beszélgetésekre és játékokra épít. Nincs demokrácia "A közösségen belüli konfliktusok is kellenek a közösség kialakulásához. Mégpedig azért kellenek, mert világossá teszik: kik az erősek, kik az irányításra alkalmas gyerekek a közösségben. Teljes demokrácia nincs: egyesek szava erősebben fog hallatszani, mint másoké" – döntik el egy mondatban a hatalomról szóló ősi politikai filozófiai kérdést a Nemzedékek Tudása (NT, a korábbi Nemzeti Tankönyvkiadó) Erkölcstan című könyvében. A Főnökök és közemberek a közösségben című fejezetben a szerzők meg is magyarázzák a dolgot, azt írják, hogy "ennek így kell lennie, csak az a baj, ha a vezetőválasztásban torzulások lesznek, és a vezetők agresszívan szerzik meg a hatalmat".