Neumann János élete és munkássága by Baksa László
Neumann János (1903-1957) Neumann János élete és munkássága: 1903. december 28-án Budapesten született. Édesapja Neumann Miksa magánbankok résztulajdonosa és sikeres ügyvéd volt. Édesanyja Kann Margit a háztartást vezette és három gyermekét nevelte. A szülők gazdag szellemi légkört teremtettek gyermekeiknek. 1944-ben járult hozzá a pennsylvaniai egyetemen az első teljesen elektronikus, digitális számítógép megépítéséhez, melynek neve az ENIAC. Sokan az első modern számítógépként tekintenek az ENIAC-ra. Tulajdonképpen egy elektronikus számológép volt. Gépet kerestek, mert rengeteg számítást kellett elvégeznie a "Manhattan-terv" keretében. Az ENIAC 40 egységből állt, mely egy nagy termet töltött be. Több mint 1500 jelfogóból és 17000 vákuumcsőből épült fül. Húsz akkumulátora segítségével szorzást, osztást és gyökvonást tudott elvégezni. Az adatok bevitelére egy IBM lyukkártya olvasó szolgált, mely a konstans adatátvivő nevű egységgel volt sorbakapcsolva. A kimenő adatok rögzítését egy IBM kártyalyukasztó végezte egy nyomtatóegységgel együtt.
1903. december 28. Szerző: Tarján M. Tamás "A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja. " (Neumann János) 1903. december 28-án, Budapesten született Neumann János, a világ talán leghíresebb magyar matematikusa, aki pályafutása során nem csak a matematika, de a fizika, a kémia és az informatika tudományát is számos felfedezéssel gazdagította. Neumann három évtizedes munkássága alatt a halmazelmélet, a játékelmélet és a kvantummechanika terén is korszakalkotó felismerésekre jutott, miközben lerakta az informatika elvi és gyakorlati alapjait. Neumann zsidó felmenőkkel rendelkezett, azonban édesapja, Neumann Miksa a Magyar Jelzálog- és Hitelbank igazgatójaként nemesi címet nyert I. Ferenc Józseftől (ur. 1867-1916), így a tudóst a nyugati világ később John von Neumannként ismerhette meg. A fiatalember 1913-tól a korszak egyik legszínvonalasabb oktatási intézményében, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban – a Nobel-díjas Wigner Jenő, illetve Kandó Kálmán alma materében – tanult, ahol Rátz László és Mikola Sándor keze alatt gyarapíthatta tudását, és készülhetett későbbi nagyszerű pályájára.
Az érettségi évében már hivatásos matematikusnak számított. 1930-ban az USA-ba költözik és bekapcsolódik a hadikutatásba. A lökés- és robbanási hullámok szakértője lett. 4 Munkássága ENIAC gépek (Electronic Numerical Integrator And Computer) Az amerikaiak első számítógépe-nehézkesen és hibásan működött, ms/333 szorzás. Hadi célú feladatok, ballisztikai feladatok elvégzésére fejleszti ki Goldtine vezetésével 5 Munkássága 1946-ban fejezik be az építését A tárolt program elvét már alkalmazza. Neumann János szerepe a számítástechnika történetében Subert Julianna Számítástechnika története Tartalom • Élete, tanulmányai • Munkássága • ENIAC gépek fejlesztése • EDVAC gépek kifejlesztése • Neumann elvek • IAS gépek kifejlesztése Élete, tanulmányai • Matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője. • Az érettségi évében már hivatásos matematikusnak számított. • 1930-ban az USA-ba költözik és bekapcsolódik a hadikutatásba. Munkássága ENIAC gépek (Electronic NumericalIntegrator And Computer) • Az amerikaiak első számítógépe-nehézkesen és hibásan működött, ms/333 szorzás.
Az egyik a Neumann-architektúra a másik Harvard-architektúra szerint működik. A két architektúra abban különbözik, hogy a Neumann-elvű esetében megegyezik az adat- és a programmemória, míg a Harvard-architektúrájú számítógép esetén a program- és adatmemória különbözik. Perifériák Neumann elvei alapján [ szerkesztés] központi egység (CPU, Central Processing Unit, Központi Feldolgozó Egység, processzor) memória ROM (Read-Only Memory) csak olvasható RAM (Random Access Memory) olvasható, írható és bővíthető merevlemez SSD flashmemória pendrive külső háttértár CD / DVD hajlékonylemez stb. bemenet billentyűzet egér érintőképernyő mikrofon digitális kamera játék vezérlő / botkormány kimenet monitor nyomtató hangszóró világitás Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b John von Neumann: First Draft of a Report on the EDVAC (angol nyelven) (pdf). University of Pennsylvania, 1945. (Hozzáférés: 2018) ↑ Szelezsán János: Neumann János az első, számítógépet alkalmazó »fizikus«, Fizikai Szemle 2003/12. 425. o.
Neumann János alig 28 éves volt, mikor kinevezték őt a Princeton Egyetem professzorának – az Egyesült Államok történetében ő szerezte meg leghamarabb ezt a címet –, ennek következtében végleg külhonban telepedett le, 1937-ben
összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható) Belső memória használata Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja.