Válaszolunk - 27 - sorozat, rekurzív sorozat, számtani sorozat összegképlet, számtani sorozat Kérdés sorozatrol azt tudjuk, hogy: a1=3 An=An-1(alsó indexbe) +n a15=? az alsó indexen az a -1 be zavar sajnos Válasz Ez egy rekurzív sorozat, ahol ismerjük az első tagot, és azt, hogy az n-edik tagot hogyan számíthatjuk ki az előző, az n-1-edik tagból. (ezt jelenti az alsó indexben az az n-1). Keressük a 15. tagot keressük. Számítsuk ki először a2-t. Ekkor n = 2, azaz a megadott képletbe n helyére mindenhova 2-őt írunk: a2 = a2-1 (aló indexben) + 2 (a2-1 = a1 ezt beírjuk az egyenletbe) a2 = a1 + 2 (a1 = 3, ezt behelyettesítjük) a2 = 3 + 2 a2 = 5 ha n = 3, akkor a megadott képletbe n helyére mindenhova 3-at írunk: a3 = a3-1 + 3 (a3-1 = a2) a3 = 5 + 3 = 8 n = 15-ig ezt így végig lehet számolni, mindig eggyel nagyobb számot kell hozzáadni az előző taghoz. 3+2+3+4+5+6+7+... +15 - ennyi lesz tehát a 15. tag. Ez viszont a 2. tagtól számtani sorozat összegképletével is kiszámolható.
Figyelt kérdés 1. Egy számtani sorozat különbsége 5, az első n tagjának összege -56, n-edik tagja n. Add meg a sorozat első n tagját. 2. Egy könyvszekrényben hét polc van. A legalsó polcon 51 könyv van és minden polcon hárommal kevesebb, mint az alatta lévőn. Hány könyv van ebben a könyvszekrényben? 1/3 bongolo válasza: 1) Nevezzük a sorozat első tagját a1-nek. Második a2 = a1+5 Harmadik a3 = a1+5+5 n-edik an = a1+5(n-1) összege: Sn = (a1+an)·n/2 Ezeket tudjuk: an = n Sn = -56 Be kell helyettesíteni a felső egyenletekbe, aztán megoldani őket: a1+5(n-1) = n (a1+n)·n/2 = -56 Levezetése: a1 + 5n - 5 = n => a1 = 5-4n (5-4n+n)·n = -112 3n² - 5n - 112 = 0 A másodfokú megoldóképletből: n = (5±√(25+4·3·112))/6 n1 = 7 n2 = -17/3 Ebből csak a pozitív lehet, tehát 7 elemű a sorozat. a1 = 5-4n, ezért a1 = -23 A sorozat első 7 eleme -23-tól 5-ösével: -23, -18, -13, -8, -3, 2, 7 2012. máj. 23. 18:19 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 bongolo válasza: 2) Ez egy olyan számtani sorozat, aminek a különbsége -3, elemszáma pedig 7. a1 = 51 d = -3 n = 7 Az utolsó elem: an = a1 + (n-1)·d = 51 + 6·(-3) = 51-18 an = 33 Az összegképlet szerint Sn = (a1+an)·n/2 Ebbe helyettesítsd be a fenti adatokat, Sn lesz a könyvek száma.
Alkalmazás [ szerkesztés] Geometriai eloszlás várható értéke [ szerkesztés] A p paraméterű geometriai eloszlás várható értéke definíció szerint a következőképpen számolható:. Ebből a p szorzótényezőt kiemelve és fenti összegképletet alkalmazva:. Valóban a geometriai eloszlás várható értékét kapjuk. Mivel az összegképlet csak esetben alkalmazható (hiszen a sor csak ekkor konvergens), ezért a p = 0 esetet külön kell kezelni. Francia értelmezés [ szerkesztés] A francia szakirodalomban a számtani-mértani sorozatok olyan sorozatok, amelyek egy lineáris rekurzív relációt teljesítenek, ezáltal általánosítva a számtani és mértani sorozatokat. Definíció [ szerkesztés] Egy számtani-mértani sorozat a következő lineáris rekurzív relációval definiálható: ahol az első tag, q és d adott. Ha q = 1, akkor a sorozat egy számtani sorozatra, ha pedig d =0, akkor mértani sorozatra redukálódik. Emiatt a továbbiakban csak a q ≠ 1 esettel foglalkozunk. Először is legyen és a továbbiak megkönnyítése érdekében.
Írjuk fel az első n tag összegét tagonként, majd még egyszer, fordított sorrendben is. Az utolsó tekeréskor a rúd kerülete: a 59 =a 1 +58⋅d összefüggés felhasználásával a 59 =50π +58⋅2π, a 59 =166π. Így ekkor az átmérő≈166 mm lesz, ami az üres rúd átmérőjének több mint 3-szorosa. Megjegyzés: Az ókori Görögországban Pitagorasz követői a püthagoreusok már tudták a számtani sorozatot összegezni. Bármelyik eredeti egyenletből azonnal meghatározható az első tag is, amely negyvenhárom. A két összegképlet közül ki kell tudnod választani, hogy melyiket célszerű használni. A másodikat választjuk, abban mindent ismerünk, csak be kell helyettesíteni a megfelelő számokat. Visszatérve az eredeti kérdéshez: háromszázharminc konzervdobozt használtak fel az áruházban a piramis kialakításához. Zsófi kapott egy könyvet a születésnapjára. Elhatározta, hogy tíz nap alatt elolvassa. Zsófi az olvasás mellett a matekot is szereti. Kiszámolta, hogy ha az első napon tíz oldalt olvas, majd minden nap ugyanannyival emeli az adagot, akkor a tizedik napra negyvenhat oldal marad.