hozzászólás | 2021. szeptember 26. vasárnap Vasárnap választást tartottak Németországban, amelynek egyik nagy kérdése, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja, illetve, hogy milyen kormánykoalíció fogja irányítani Németországot a jövőben. A szavazókörök reggel 8 órakor nyitottak és 18 óráig várták a választókat, jóllehet sokan már jó ideje levélszavazat útján leadták a voksukat. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschetet, az SPD képviseletében Olaf Scholzot, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbockot. Közülük fog kikerülni az új kancellár, ehhez azonban még hosszas tárgyalásokat követően egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk a pártoknak. A legfrissebb híradások, az első részeredmények alapján nyerhetnek a szociáldemokraták, a CDU pedig már vereségről beszél, igazán örülni viszont még nem mer senki, többen hosszú éjszakára számítanak a szoros állás láttán. Német választási eredmények. Kövesse nálunk az eseményt, a legfrissebb hírek percről percre.
A német választások állása 20:59-es részeredmények szerint. Forrás: ZDFheute Forrás: MTI / ZDF
Hét órával a szavazóhelyiségek zárása után a németországi szövetségi parlamenti választások előzetes eredményeként a szavazatok 25, 8 százalékát a szociáldemokraták (SPD) kapták, szorosan mögöttük 24, 1 százalékkal a kereszténydemokraták (CDU), őket követik a Zöldek 14, 6 százalékkal, a liberálisok (FDP) 11, 5, a jobboldali radikálisnak mondott AfD 10, 4 százalékkal. A kommunista utódpárt Linke 4, 9 százalékkal vagy kiesett a Bundestagból, vagy épphogy csak bekerül. A 16 éves Merkel-éra úgy ért véget, hogy Konrad Adenauer és Helmut Kohl pártja, ami még a közelmúltban is az utolsó nagy néppártként volt számontartva, katasztrofális vereséget szenvedett. Német választási eredmények 1919–1933 - Wikiwand. A nyolc és négy évvel ezelőtti 41 és 33 után a mostani, 24 százalék körüli eredmény olyan tendenciát jelez, ami Merkel kancellár politikai összteljesítményét mindenképp megkérdőjelezi. Hiába nevezte őt nemrég Boris Johnson a "diplomácia titánjának", Obama a "szabad világ vezetőjének", és hiába tudjuk, hogy az elmúlt másfél évtized válságaiban végül is a migrációs sokk kellős közepén elhangzott "Wir schaffen das!
Mintha a szövetséges haderők legédesebb álmai valósulnának meg közel 80 évvel a II. világháború befejezése után: nemhogy túlhatalom, de még a kormányzáshoz szükséges világos felhatalmazás is csak hosszas egyezkedéseket követően, számos kompromisszum, kölcsönös függőségek árán adatik majd meg a következő kancellárnak. Mivel az AfD politikai karanténban van, a Linke gyenge szereplése miatt pedig a méltán rettegett, tisztán balos vörös-vörös-zöld koalíció nem jön össze, a világ szeme két kisebb pártra szegeződik. Azt, hogy végül is ki lesz a kormányfő, azt a Zöldek és a Liberálisok egyezsége fogja majd eldönteni, tehát először nekik kell kipuhatolni, hogy hol is húzódnak a kompromisszumkészségük határai. Egyikük sem köteleződött el korábban egyértelműen egyik vagy másik oldalra, de az a programok és a tagság szociológiai összetétele alapján tudható, hogy a Zöldek az SPD-hez, a liberálisok pedig a CDU-hoz húznak. Német választások: érkeznek a hivatalos részeredmények, 26%-on az SPD – Kitekintő.hu. Az a tény, hogy egy 15 és egy 11 százalékos párt egyezkedésének eredményeként alakul majd ki, hogy kié is lesz a főhatalom, egyrészt hosszú koalíciós egyeztetéseket jelez előre, másrészt viszont a kormányzat, az egész politikai rendszer stabilitása szempontjából sem megnyugtató.