Azáltal, hogy keveset érintkeznek az emberekkel, belsőleg keresik ötleteiket és motivációikat, valamint önmagukban is meg akarják érteni az életük során előforduló helyzeteket és dolgokat. Összegzésképpen elmondható, hogy olyan emberek, akik elszigeteltek maradnak, amikor energiával töltik el magukat, és gondolataikat és érzéseiket kutatják.
Az introvertált személyiségek nem akarnak a figyelem középpontjában lenni, szívesebben húzódnak meg a háttérben. Soha nem ők azok, akik először jelentkeznek, akik a legszívesebben állnak ki nagy tömegek elé, vagy akik azonnal előállnak az ötleteikkel. Általában szeretik a megfigyelő pozíciót, és nem ragaszkodnak hozzá, hogy megosszák a véleményüket a nagy társasággal. Ennek köszönhetően gyakran kérdezgetik az introvertáltak véleményét, mivel ők hajlamosak megtartani azt maguknak, másfelől, a hallgatásnak köszönhetően, az emberek gyakran nagyra értékelik az introvertáltak gondolatait. Mit is jelent introvertált személyiségnek lenni?. Egy introvertált számára a könnyed, felszínes csevej majdhogynem felér egy kínzókamrával. A felületes beszélgetések kezdeményezése nagyon távol áll tőlük, egészen elképzelhetetlen számukra, hogy idegeneknek kezdjenek el panaszkodni a buszmegállóban vagy a kisboltban, és gyakran kellemetlennek is érzik ezeket a szituációkat. Egy introvertált sokkal jobban érzi magát gondolataiba merülve, fülhallgatóval a fülében sétálgatva a városban.
Az introvertákról szintén ismert, hogy jobb figyelmeztetési és összpontosítási képességük van, így hatékonyabbak maradnak a feladaton, ha részt vesznek az érintett projektekben. Egyes tanulmányok azt is sugallják, hogy az introverták jobb hosszú távú memóriával rendelkeznek, mint az extrovertált társaik. Extrovertált introvertált jelentése magyarul. Egy invertált személyiség hátrányai Az introvertának típusától függően egy introvertált ember bajba kerülhet másokkal, mert félénk, rossz kommunikációs képessége van, vagy magányosnak és érdektelennek tűnik mások iránt. Ezeknek a problémáknak a nagy részét le lehet küzdeni - ha megismerkednek egy introvertával és megértik személyiségét, akkor kevésbé valószínű, hogy személyesen veszi a dolgokat, azonban ezek a problémák nagyon megnehezíthetik az idegenekkel való hálózatépítést és társasági életbe lépést. Az introvertának valószínűleg a legnagyobb hátránya, hogy több tanulmány kimutatta, hogy az extrovertált személyiségű emberek általában boldogabbak. Ez valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy a boldogság egyik legnagyobb bizonyított forrása a szocializáció és a másokkal való erős kapcsolatok fejlesztése - valami olyan, amit az introvertáknak nehezen tehetnek.
Márpedig nekem erre van szükségem ahhoz, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott maradjak. Persze fontosak számomra a barátok, de visszatekintve azt látom, hogy szinte soha nem én kezdeményeztem a kapcsolatot. Mindegy, hogy gyerekkori vagy felnőttkori barátságról van szó, mindig a másik szólított meg, írt rám, vagy kérte el a számomat. Annyira nem vagyok kezdeményező alkat, hogyha rajtam múlna, egyetlen barátom sem lenne. Szégyenszemre még a munkához is így állok: többen kerestek meg engem együttműködés reményében, mint ahány álláshirdetésre én jelentkeztem pályafutásom során, pedig nem vagyok a szakmám zsenije. Ha nem tudok egyedül lenni önmagammal és a gondolataimmal, fáradtnak és enerváltnak érzem magam. Ugyanakkor valahányszor, napok telnek el társaság nélkül, már magamban beszélek, mint egy őrült. És abban a reményben megyek el a boltig, hogy összefutok egy ismerőssel, akivel dumálunk egy jót. Mit jelent egy introvertált személyiség? - Kapcsolatok - 2022. Forrás: Shutterstock És mit mondanak a tudósok? A tudósok szerint főként az agy dopamin ellátásától függ, hogy az ember hol helyezkedik el az intro-extro skálán.
Egyes esetekben, leginkább hibás szülői nevelés hatására, vagy a környezet és más emberek elvárásainak való erős megfelelési kényszer következtében előfordulhat, hogy nem a saját lelki beállítódásunknak megfelelően viselkedünk. Ez azonban nehezen fenntartható állapotot eredményez, és előbb-utóbb zavarokhoz, személyiségproblémákhoz vezet. Boldogságunk érdekében nagyon fontos a megfelelő önismeret, és az hogy elfogadjuk a lelki típusunkat. Így elkerülhetővé válik, hogy irreális elvárásokkal legyünk önmagunk felé és ez által megkímélhetjük magunkat az ebből fakadó csalódásoktól, kellemetlen élethelyzetektől. Ambivertált vagyok - és azt is elmondom, hogy ez mit jelent!. Felhasznált és ajánlott forrás: C. G. Jung: A lélektani típusok, Európa könyvkiadó, 1989 Ajánlott videó:
Introvertált és extravertált, avagy miről is beszélünk Carl Gustav Jung svájci pszichológus 1920-as években megjelent A pszichológiai típusok című könyvében írja le az introverzió és extraverzió fogalmát. Úgy vélte, hogy az emberek lelki beállítottsága a szerint változik, hogy elsősorban a saját belső világuk tapasztalatai, vagy inkább a külvilág eseményei és tárgyai azok, amelyek hatnak rá. Ez a belső ösztönző erő az introvertált személy esetén egy befelé, önmaga felé, míg az extravertált személy esetén egy kifelé, a külvilág felé történő figyelmet eredményez. A személyiségen belül keverednek mindkét típus tulajdonságai, azonban ha valamelyik erős túlsúlya jellemző az problémákat okozhat az emberi kapcsolatokban, és az élet számos területén. Amelyik irányultságot túlzottan elnyomjuk, annak nem jut elegendő energia és figyelem, így a tudattalanba kerül és előbb-utóbb felszínre akar törni. Az introvertált ugyanis mindig a saját belső szűrőjén keresztül érzékeli, értékeli a külvilágot, kisebb-nagyobb mértékben elnyomva az objektivitását.
Miközben a világ arról vitatkozik, hogy vajon az introvertált vagy extrovertált személyiségtípusnak könnyebb-e az életben, csendesen mosolygok: én ambivertált vagyok, vagyis nekem mindkét világból kijut. Mit mondok én? A többség azt hiszi, extrovertált alkat vagyok, mivel szeretek társaságba járni, gyakran vagyok hangadó, és az sem okoz gondot, ha több száz ember előtt kell beszédet mondanom: perverz módon élvezem az ilyesmit, inspirál. Azt viszont kevesen tudják, hogy hiába csevegek el bárkivel, bármiről egy nagyobb társaságban, de ha nem érdekel a téma, akár órákra is csendbe burkolózom. Fárasztanak az udvariassági körök, a felszínes csevej. Szórakozni sem tudok megállás nélkül, mert elfáradok agyilag, ha több napon át kell pörögni. Akármilyen jó buli is volt, utána két nap pihenőre van szükségem. Különös elegye ez az élénk társasági életnek és a csendes egyedüllétnek. A barátaim sokszor nem is értik: ha ma remekül éreztük magunkat együtt, másnap miért kuksolnék inkább egymagamban szöszmötölve?