Négyszázötven évvel ezelőtt, 1567. pünkösd szombatján gyűltek össze először a székelyek Csíksomlyón, támogatást kérni hitükben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségükért. A kerek évfordulón jelent meg Lévai Anikó írása a Képmás magazinban. 1984 pünkösdjén jártam első ízben a csíksomlyói búcsúban. Hosszú vonatút után fáradtan kaptattunk csővázas hátizsákunkat cipelve a templom felé. Igyekeznünk kellett, ha látni akartuk a felvonuló keresztaljakat. Ekkor még nem a nyeregben, hanem a barokk templomban és az előtte lévő téren tartották a búcsút. A falvak lakói már napokkal korábban elindultak, és a mise előtti éjszakát a két hegy közötti nyeregben töltötték. Imádkozva, énekelve, meggyónva, tiszta lélekkel. Lévai Anikó a Gyermekmentő Szolgálat önkénteseivel Erdélybe látogatott - Belföldi Hírek Online. Mi is közéjük verődtünk, ott vártuk meg a napfelkeltét. Nagyon hideg volt. Az egyik csángó falu lakói, a pusztinaiak mellé kerültünk. Akkor hallottam életemben először őket beszélni. "Jó regvelt! " – mondták, amikor virradni kezdett. Felnéztem az égre, és szinte egyszerre mondtuk: "Úristen!
A második világháború utáni kollektív tulajdonba vételt követően hamar bekövetkezett az állagromlás, amit az 1959-ben történt felújítás nemhogy megállított volna, de idővel tovább gyorsított. A szocialista műemlékvédelem emblematikus barokksárga vakolata – mely szín valójában sosem volt használatos nemcsak a barokk, de a klasszicista építészetben sem – ma is ott málladozik Hild épületén. Az épület 2004-ig volt az állam tulajdonában, amely akkor egy kft. kezelésébe, majd ezt követően magántulajdonba került. Hat évvel (2008) ezelőtt a tulajdonos bontási engedélyt kért az egyetlen megmaradt melléképületre, amit a szakhatóság akkor első és másodfokon egyaránt elutasított. Azóta a folyamatos állagromláson túl annyi változás történt, hogy a ház kertjének ősfáit egyik napról a másikra egész egyszerűen letarolták. Épített örökségünk e kálváriája nem egyedi eset. A rendszerváltás után magántulajdonba került, kevéssé szem előtt lévő, lelakott és rossz műszaki állapotú műemlék épületeink egy részét pusztán a kedvezően megtérülő befektetés szándékával vásárolják, hiszen a jó helyen fekvő telek, vagy házhely megszerzése az elsődleges szempont.
Ne legyen igazam, de szerintem nem lehet kétségünk afelől, hogy az új civiltörvény hamarost hatályba lép. Amelynek előírása szerint azonban bármely kedvezményezett civil szervezet azt lesz köteles felírni, amit az adományozó közöl vele, az adományozó pedig a küldemény feladójának akár a Jézuskát megnevezheti. Amennyiben a pénz bankszámlára érkezik, a 3, 6 millió forintot meghaladó összeg tranzakcióját – a már régen hatályos pénzmosás elleni törvény értelmében – leellenőrizni a bank egyébként is köteles. Tehát a valóban csupán megbélyegzésre és a civil szevezetek vegzálására alkalmas új jogszabály hatályba léptetése nem célozhat mást, mintsem hogy a kormány a törvény ellen protestáló civil szervezetek (a hozzájuk utólag csatlakozó Autonomia Alapítvány; a Civil Kollégium Alapítvány; a Jogriporter Alapítvány; és az Ökotárs Alapítvány szervezeteivel együtt) előre bejelentett polgári engedetlenségét az általa megjósolt forró ősz Soros-finanszírozta kiváltójának tekinthesse. És lesújtson. Nemcsak rájuk.