Büntethetőséget Kizáró Okok

Wednesday, 15-May-24 15:48:58 UTC

A beszámíthatóság elbírálásához a Btk. kettős követelményt állapít meg: egy "biológiai" és egy "pszichikai" feltételt. Az orvosi értelemben vett kóros állapot, betegség megléte ugyanis önmagában nem elegendő a 24. § alkalmazásához, hanem az is szükséges, hogy a beszámítási képesség kizártsága, illetve korlátozottsága a konkrét, megvalósított cselekmény vonatkozásában, annak elkövetésekor álljon fenn. Ennek oka, hogy bizonyos elmebetegségek adott esetben teljesen függetlenek az elkövetett cselekménytől, míg mások időszakos változásokkal járnak, így lehetnek olyan tünetmentes periódusok is, amelyek a beszámítási képességet egyáltalán nem befolyásolják. A Btk. a kóros elmeállapot fogalma alatt példálódzó jelleggel öt pszichiátriai megbetegedést sorol fel (elmebetegség, gyengeelméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar, személyiségzavar), azonban egyéb rendellenes tudatforma is kizárhatja vagy korlátozhatja konkrét esetben a beszámítási képességet. Kizárt büntethetőség - A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok rendszere - Jogi Fórum. Fontos megjegyezni, hogy a büntetőjogi értelemben vett beszámítási képesség kizártsága és a polgári jogi cselekvőképtelenség nem azonos fogalmak.

Kizárt Büntethetőség - A Büntethetőséget Kizáró Vagy Korlátozó Okok Rendszere - Jogi Fórum

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény lehetőséget biztosít a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó alábbi hatósági intézkedésekre: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése, a megelőző pártfogás elrendelése. A gyakorlatban nem ritka, hogy fiatalkorú vagy felnőtt elkövetők gyermekekkel hajtatják végre a bűncselekményt. Ilyenkor a fiatalkorúak és a felnőttek felelősségre vonása a közvetett tettesség szabályai szerint történik. A közvetett tettesség azt a tettesi magatartást takarja, amikor valaki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg. Az elkövetők életkora nem minden vonatkozásban bír jelentőséggel.

: hamis vád, vagy hamis tanúzás esetében meg kell várni, hogy az alapeljárás (az az ügy, amiben hamisan vádolt vagy tanúskodott) befejeződjék, kivéve, ha az a hatóság, amelyik előtt történt az alapeljárás befejezését megelőzően megteszi a feljelentést. Másodlagos büntethetőséget megszüntető okok: Elkövető halála (kivéve a vagyonelkobzás ítéletét). Elévülés: időmúlás következtében szűnik meg a büntethetőség: a büntethetőség felső határának megfelelő idő, de minimum 3 év, van olyan bűncselekmény, aminek nem évül el a büntethetősége (pl. : emberiség elleni bűncselekmény). Kegyelem: köztársasági elnök jogosult adni: egyéni kegyelem, közkegyelem, eljárási kegyelem: a büntetőeljárás alól is mentesül az elkövető, végrehajtási kegyelem: a végrehajtás alól kap mentességet az elkövető. Cselekmény társadalomra veszélyességének elbíráláskori megszűnése vagy csekéllyé válása. Egyéb okok: a Btk. általános és különös része is szabályozza (pl. : próbára bocsátás). Külső hivatkozás Szerkesztés A Btk. hatályos szövege