Az első rész a tavaszvárásról szól, majd az A réten következik, vidám tánccal. A második rész címe A borospincében (kocsmában), az itt felhangzó dalok a mű leghumorosabb, helyenként meglehetősen sikamlós részei. A harmadik rész a szerelmet énekli meg, erotikus felhangokkal. A befejező Vénusz-himnuszban a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete megszólal. Carmina burana magyar szöveg. A szoprán-, tenor-, baritonszólóra, kórusokra és zenekarra írt darabot a szerző tánccal kísért színpadi előadásra szánta, bemutatója 1937. június 8-án a frankfurti operában volt. A műben Orff valamennyi stílusjegye megmutatkozik: az ellenpont és a kidolgozott formálás elvetése, az egyszerű harmóniavilág, a polifónia mellőzése és az ismétlődő melódiák. A Carmina Buranának létezik egy a szerző által komponált többzongorás verziója is, egy másik változatban pedig a zenekart két zongora és öt ütőhangszeres helyettesíti. A Carmina Burana előadása Stuttgartban, 1941-ben Bár Orff nem került hivatalos kapcsolatba a nemzetiszocialista párttal, a Carmina Burana hatalmas népszerűségre tett szert a Harmadik Birodalomban.
Carl Orff – Carmina Burana, O Fortuna című zenéje, amit mindenki ismer. Mikor ki beszél ebben a versben? Hogyan jelzi a szöveg a beszélőváltást? + 3.... Azt azonban kevesen tudják a darabról, hogy kimondottan szinpadra írták. Letöltöm © Minden jog fenntartva! 2004 - Warning: Use of undefined constant Y - assumed 'Y' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /chroot/home/zsoltorg/ on line 75 2022 Android mobilhírek, csengőhang letöltés, sms szöveg Ugrás a tetejére ↑
[1] Umberto Eco Baudolino című, 2000 -ben kiadott regényében a címszereplő írja meg az Orff zeneművében is felcsendülő Estuans Interius kezdetű verset, vagy legalábbis annak néhány sorát. Magyarul [ szerkesztés] Carmina Burana. Középkori diákdalok; vál., utószó, jegyz., bibliogr. Kardos Tibor, ford. Csorba Győző et al., ill. Szász Endre; Magyar Helikon, Bp., 1960 Carmina Burana. Középkori diákdalok; szerk. Radics Róbert, ford. Garai Gábor et al., ill. (1220) Carmina Burana | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere.. Takáts Márton; Kötet, Nyíregyháza, 1996 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Az oratórium eredeti szövege Az oratórium magyar szövege A Magyar Elektronikus könyvtárban (válogatás)
Harmadrészt ezek a mágikus képek nem illusztrálni hivatottak a zenét, hanem elmélyíteni a szöveg értelmét. A zene által meghatározott pontokon túl a festőnőnek lesznek rögtönzött váltásai is, ezek teszik megismételhetetlenné az előadásokat. A vetítések megtervezését a Freelusion művészeti vezetője, Papp Tímea végezte, aki a szólisták, a főszereplővé előlépő 120 fős énekkar (karigazgató Csiki Gábor, gyermekkar vezető Hajzer Nikolett) és a táncosok vetítéssel harmonizáló koreográfiájáért is felelős. A produkcióban a Magyar Nemzeti Balett három-három táncosa vesz részt: Popova Aleszja/Gyarmati Zsófia, Oláh Zoltán/Szegő András és Bajári Levente/Vila M. Carmina Burana Szöveg – Baskety. Ricardo. Az énekes szólókat Miklósa Erika/Rácz Rita, Horváth István és Szegedi Csaba/Haja Zsolt adják elő. A színpadi művészek vetítési felületként is alkalmazott ruháját Szelei Mónika tervezte, az Opera Zenekart Bogányi Tibor vezényli. A Carmina Buranát minden este előhang vezeti fel a Bordó Sárkány Régizene Rend, valamint Nagy Dániel Viktor/Vecsei H. Miklós közreműködésével.
[2] Zenei stílusa [ szerkesztés] A zene két kulcsfogalma a primitív motívumkészlet és a mágikus ismétlés. A zenei építőkövek rendkívül egyszerűek (kidolgozás, fejlesztés és polifónia nélkül), [3] de a mágikus ismétlés, sulykolás motorizmusa hatásos. Ez a nagyon érzéki, találékony és változatos zene a maga módján nagyon is eredeti. [4] Nagy szerepet kap a kórus; a szólókat egy szoprán, egy tenor és egy bariton énekli. A dallamokon a kései reneszánsz és a korai barokk zene hatása figyelhető meg, Orffra Byrd és Monteverdi zenei hagyományai hatottak. [5] Bár a Burana Kódex neumajelekkel jelzett dallamokat is közölt, a mű keletkezésének idején ezek értelmezése még nem zárult le. Így az az elképzelés, hogy Orff az eredeti dallamok felhasználásával komponált, kizárható. Forrása [ szerkesztés] A középkor iránti érdeklődés a zeneszerző egész életművére jellemző. Carmina burana szöveg magyarul. A kantáta alapjául szolgáló 11 - 13. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményt a bajorországi Benediktbeuern kolostorában találták meg 1803-ban.
Ezután félig latin, félig német szövegű, humoros kartételt hallunk; a zenekar és a kórus váltja egymást, végül egy igen gyors menetű, kicsattanó erejű záró tétel következik. A borospincében [ szerkesztés] Ezek az énekek az egész mű leghumorosabb, mulatós részei. Elsőnek a baritonszóló bordalát halljuk, majd egy humoros, igen nagy magasságokba csukló tenorszóló következik, melynek tárgya: a pecsenyévé változó liba szomorú sorsa. Pazar humorú gregorián paródia a következő tétel. A rész befejezéseként magával ragadó temperamentumú, pezsgően vidám, ünnepi dal szólal meg. Szerelmi udvarlás [ szerkesztés] Az első tételt szoprán és gyermekkar adja elő. Itt keveredik először ófrancia a latinhoz. Ezután szoprán és bariton kórus énekel. A szoprán szatirikusan, míg a bariton líraian ad elő. A szopránszóló rövid lírai dala után a teljes együttes adja elő a mű egyik legszebb és leglendületesebb tételét. Végül következik a Vénusz-himnusz, amelyben megszólal ennek a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete.