A Városligetért aggódó polgárok, a Ligetvédők mozgalma, a Karátson Gábor Kör, a Védegylet és a CivilZugló Egyesület az alábbi nyílt levelekkel fordultak 2021. március 12-én a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. -hez, valamint Budapest Főváros Önkormányzatához a Városliget vagyonkezelési szerződésében rögzített kötelezettségek elmulasztása és az indokolatlanul elkerítve tartott területek ügyében. Parkolóként használt Városliget. Filmforgatás a Kis botanikus kertben 2021. március 11-én. Nyílt levél a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezetéséhez a városligeti ingatlan gondatlan kezeléséről Tisztelt Gyorgyevics Benedek Vezérigazgató Úr! Bár a Parlament — a Városliget törvény megszavazásával — a Városliget területét 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe adta, a városligeti ingatlan többségi tulajdonosa továbbra is Budapest Főváros Önkormányzata több, mint 90%-os tulajdoni hányaddal. A vagyonkezelői státusz nem jelent korlátlan jogokat a kezelésbe adott vagyonra vonatkozóan, hanem feltételezi annak gondos, jó gazdaként történő kezelését.
Ezek az eszmék a túlélés és a megújulás lehetőségével kapcsolatosak, és alkalmasnak ígérkeznek az előttünk álló súlyos megpróbáltatások enyhítésére. Bölcsességet, erkölcsi bátorságot csakis ezek szolgálata kíván; ha nem cselekszünk, az összeomlás magától is bekövetkezik. Az emberi beavatkozás nyomán kibontakozó természeti katasztrófa új megvilágításba helyezi mindazt, amit az együttélés értelméről, a társadalom rendjéről gondolunk. A ma születő döntések hosszú évszázadokra – vagy örökre – meghatározzák utódaink életlehetőségeit: az ebből fakadó felelősség tudatában kell választ találnunk korunk kihívására. A világ mostani rendje nem azért fenntarthatatlan, mert a természet eltartóképességének korlátaiba ütközik, hanem azért ütközik természeti korlátokba, mert fenntarthatatlan. A várakozás, hogy az emberiség jóléte a termelés fokozásával elérhető, végzetes tévedésnek bizonyult. Hiába állították a tudományt a természet – mindenekelőtt az emberi természet – leigázásával azonosított haladás szolgálatába, az eredmény a tudás beszűkülése, a létbizonytalanság növekedése, az emberhez méltó élet természeti és kulturális feltételeinek romlása lett.
Az elmúlt években ugyanis komoly, egyelőre nem is becsülhető mértékű pusztítást végzett a Liget "közművesítése": a mára a Liget nagy részét behálózó közművezetékek építése során ugyanis rendszeresen vágták át a fák gyökereit. Túl ezen, a töméntelen lebetonozott, beépített felület, illetve a már emlegetett Páva-sziget-projekt a tervezett öntözőrendszerrel olyan mértékben változtatja meg a Ligetben a vízjárást, ami önmagában is kérdésessé teszi az idős fák túlélését. Talajszondákat telepítenek a Nagyréten, Fotó: Ligetvédők Az elmúlt évek harcai láthatóan kimerítették a civileket, sok a régi seb, a bizalmatlanság és az elkeseredettség. Érthető, hiszen néhány tucat ember szinte teljes magárahagyottságban próbál megállítani egy projektet, amelyet a NER teljes hatalmi gépezete támogat. "A Városliget Zrt. másfél milliárdból kommunikál" – hangzott el a beszélgetés egy pontján – a ligetvédőknek meg nagyjából a Facebook marad. Elég kilátástalan ügynek látszik, még akkor is, ha – ahogy Lányi András fogalmazott – a budapestiek az őszi választáson a Liget-projektről is szavaztak.
A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát. 1968 óta a nyilvánosság előtt is szerepelt tempera - és olajfestményeivel, akvarelljeivel, több művészeti és filozófiai írás szerzője, 1995 -ben a Magyar Festők Társaságának egyik alapító tagja és elnöke. Az 1980-as évektől környezetvédelmi aktivistaként a Duna-kör tagja. A Védegylet tagja volt, 2008-ban kilépett. Felesége Granasztói Szilvia bábművész, művészetpedagógus volt, fiaik Dávid (1964) és János (1966). [2] Művei (válogatás) [ szerkesztés] Írások [ szerkesztés] Miért fest az ember? (1970) A festés mestersége (1971) Így élt Leonardo da Vinci (1973) A gyermek Altdorfer (1982) Ulrik úr keleti utazása avagy A zsidó menyasszony; Európa Alapítvány, Bp., 1992 ( 2000 könyvek) [3] Világvége után; Cserépfalvi, Bp., 1993 ( Kontextus könyvek) Ötvenhatos regény (2005) A csodálatos kenyérszaporítás; Kortárs, Bp., 2014 Fordítások [ szerkesztés] Johannes Itten: A színek művészete (1978) Paul Klee: Pedagógiai vázlatkönyv (1980) Lao-ce: Tao te king (1990) Változások Könyve (2003) Esszék [ szerkesztés] Hármaskép.