A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Heraldikai lexikon Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Csanak József (1887-1946), éremművész. Kismarjay Bocskai István Magy. Cserkész Szöv. Debrecen 1931 A lap eredeti címe: " zsef&oldid=244213 "
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Heraldikai lexikon Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Vass Csaba (1950-), éremművész. Szent István király 1038-1988 Szent István 1988 A lap eredeti címe: " "
Töredék [1] 1852–1881.
Első rész: Etele és Buda I. Buda király megosztja öccsével az uralkodást. II. Detre tanácsa. III. Etele hadba megyen. IV. Buda várost épít. V. Etele hazatérte. VI. Buda halála. Második rész: Ríka és Ildikó A jóslat. Csaba születik. Gyermek kora. Episod énekek. A királynék versenyzése. Ríka halála. Ildikó elűzetik. Harmadik rész: Csaba királyfi Etele halála. A hunok tanácsa. Ildikó ármánya. Csaba futása. A titok napfényre kerül. Csaba megtérte. VII. A Krimhild-csata. VIII. Csacsacsacsa. Detre ármánya. IX. Halottak harcza. A jóslat értelme. X. Csaba-íre és A székelyek. Tervvázlat A körülményekben rejlő végzetesség által, melyet Detre ármánya elősegít, Etele oda sodortatik, hogy bátyját Budát megöli. Nagy tulajdonai s a látszó igazság bocsánatot nyernek neki a népnél, de az isteni nemesis ily könnyen ki nem engesztelhető. Jóslatot kap, hogy birodalma el fog enyészni, de az a fia, kit még nem ismer, helyreállítja újra. Haza-érve megtudja, hogy távolléte alatt egyik neje, Ríka, fiat szűlt, Csabát. Ez az ismeretlen fiú.
— Következnék Csaba nevelésének hős idyllje, oldal pillantásokkal Etele világháborúira, különösebben a catalóni éjre, hol Etele fátumát érzi, s hová KEVEHÁZA epizód is tervezve volt. Utolsó háborújából, Itália felől, hozza Mikoltát, ifjú nejét, kivel a végzetes nászt űli, hova kegyelme jeléül Krimhildet is meghívta. A többit a HAKMADIK részben. E MÁSODIK részt azonban, mint a melyben a valódi cselekvény úgy is kevés, be lehetne olvasztani HARMADIKBA (úgy, hogy ennek első néhány fejezetét, vagy I. énekét tenné) ha... volna kinek! Megjegyzés ↑ Kidolgoztatott és önállóan megjelent, először 1864-ben, ily czím alatt: BUDA HALÁLA, Hun rege. Írta Arany János. A magy. tud. akadémia által Nádasdy-díjjal jutalmazott mű. Pest, 1964. Kiadja: Ráth Mór. Csa csa ca www. (A szerkesztő, Arany László jegyzete. ) ↑ Valószínűleg Csaba "testamentoma, " melynek mondája mind Heltai mind Székely krónikájában előfordúl, a következő alakban: Mikor Csaba, Attila fia, igen megvénhedett és halálos ágyán feküdt, magához hivatta főembereit és megeskette őket Damasek istenre, hogy idővel, mihelyt megsokasodnak, vissza fognak térni Pannonia földére.
Megjegyzés ↑ A hun monda-körböl ismeretes mind a három eset: Az olaszországi hadjáratból visszatértében Attila Ágostának veszi útját, s mikor a Lech vizén át akar kelni, egy őrült asszony (quaedam mulier fanatica) útját állja és megragadva lova kantárát, háromszor reá kiált ünnepélyes hangon: "Vissza Attila! " — mintha inteni akarná, hogy útján nagy veszedelem fenyegeti. (Thierry: Histoire d'Attila. 1864. I. 212., Ipolyi: Mythologia 75. lap, a hol a hazai krónikák erre vonatkozó helyei is idézvék. ) A cataloni csata előtti napon egy remetét hurczolnak katonái Attila elé s ez jóslatot kér tőle. "Te isten ostora vagy, felel a remete, s te vagy a pöröly, melylyel a gondviselés a világra sújt; de isten, mikor neki tetszik, széttöri boszúja eszközeit s czéljaihoz képest pallosát egy kézből a másikba adja át. Tudd meg, hogy a rómaiak levernek, hogy megértsd, hogy a hatalom nem e földön ered. Csaba királyfi (Második dolgozat) – Wikiforrás. " (u. o. Thierry: 174. Ipolyi: 76. ) Róma megszállásakor Leo pápa maga megy követségül Attila elé. S Attila lemond az ostromról és visszafordul, mert a pápa feje fölött a légben megjelenik Szent Pál és Szent Péter alakja, fenyegető pallossal kezökben.