" Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" " Három fajta hazugság van: hazugság, átkozott hazugság és statisztika. " " A statisztika olyan, mint a bikini: sokat megmutat, de a lényeget eltakarja" Határterületi témákról tartott előadásokról mindig nagy probléma olyan témákat találni, ami mindenki fantáziáját megmozgatja. Különösen nehéz ez akkor, ha azt a célt is kítűztük magunk elé, hogy nem csak az orvosok számára kívánunk élvezetes programot szervezni, hanem a szakdolgozóknak (endoszkópos asszisztenseknek, műtősnőknek) részére is. A NOTES konferenciák résztvevőinek száma évről-évre nőtt, idén már 288 regisztrált résztvevőnk volt. A résztvevők idei megoszlása a következő volt 50% orvos 50% szakdolgozó. Ennél részletesebb adatokra csak az idén első alkalommal kitöltött elégedettségi kérdőívekből lehet következtetni. Ezt 86-an juttatták nekünk vissza, ami véleményem szerint igen magas számnak számít. 70-en válaszoltak a végzettséget firtató kérdé alapján az orvosok aránya a következő volt: belgyógyász 53%, sebész 33%, egyéb orvos 14%.
"Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok. " – jutottak eszembe a minap Winston Churchill szavai. Március 5. itt van az ablakok alatt, közelednek a választások. A politika még inkább mindennapjaink részévé válik. Kampány van az utcákon, kultúrházakban, tv-ben, interneten, mindenhol. Az utóbbi években az egyes politikai kampányok szerves részei lettek a statisztikák és felmérések. Vajon melyik párt mennyi százalékot kapna, ha ma lenne a nagy nap? Ki jutna be, ki maradna a parlamenti küszöb alatt? Ennek eredményeként látjuk a sok szép színes grafikont, aztán hol örülünk, hol nem. A közvélemény-kutatásoknak ugyanis van egy nagy szépséghibájuk: ahány ügynökség, annyi különféle eredmény születik. Egy dologra viszont jók a statisztikák, megadják az irányt. Tehát általánosítani lehet, hogy melyek azok a pártok, amelyek szinte biztos, hogy bejutnak, illetve melyek azok, akiknél ez kérdéses. Gyakran emlegetem, hogy hiányzik a déli régiók érdekképviselete a pozsonyi parlamentben.
Előzetes "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok. " ( Winston Churchill) 1. Példa: Ha a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki karán indítanék KRESZ tanfolyamot, a tanulók nagy része elsőre tesz majd sikeres vizsgát mind elméletből, mind gyakorlatból. (VSM kb. 90%) 2. Példa: Amennyiben viszont, az Ázsiai És Közép-Afrikai Nyugdíjas Humán Értelmiségiek Klubjában, angolul indul ez a tanfolyam – ha létezik ilyen klub -, úgy gondolom, ez a statisztikai adat más képet mutat majd. Mivel autósiskolámban több nyelven is oktatunk, tapasztalatból ezt bátran kijelenthetem (VSM kb. 20%). 3. Példa: A tanulónak jogában áll 29 óra, ill 580km levezetése után vizsgázni. ( B kategória). Ebbe a döntésbe sem a képzőszervnek, sem pedig a szakoktatónak beleszólása nincsen. Az oktató pótórát csak tanácsolhat. 4. Példa: "Drága Magdi néni! Egyetértek Magdi nénivel, amikor Böhömszentpéterfalvára igazolt át az autósiskolámból, abban a tekintetben, hogy a huszonnégy elméleti vizsga után valószínűleg ott nagyobb eséllyel indul neki a tizenhetedik gyakorlati vizsgának.
"Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok. " – jutottak eszembe a minap Winston Churchill szavai. Március 5. itt van az ablakok alatt, közelednek a választások. A politika még inkább mindennapjaink részévé válik. Kampány van az utcákon, kultúrházakban, tv-ben, interneten, mindenhol. Az utóbbi években az egyes politikai kampányok szerves részei lettek a statsztikák és felmérések. Vajon melyik párt mennyi százalékot kapna, ha ma lenne a nagy nap? Ki jutna be, ki maradna a parlamenti küszöb alatt? Ennek eredményeként látjuk a sok szép szines grafikont, aztán hol örülünk, hol nem. A közvéleménykutatásoknak ugyanis van egy nagy szépséghibájuk: ahány ügynökség, annnyi különféle eredmény születik. Egy dologra viszont jók a statisztikák, megadják az irányt. Tehát általánosítani lehet, hogy melyek azok a pártok, amelyek szinte biztos, hogy bejutnak, illetve melyek azok, akiknél ez kérdéses. Gyakran emlegetem, hogy hiányzik a déli régiók érdekképviselete a pozsonyi parlamentben.
Mivel azonban vélhetően nem akartak a voksolók fejében semmiféle zűrzavart okozni, kitolták a közzététel dátumát. Így csak később derült ki, hogy a negyedéves államháztartási hiány még az optimistán tervezett éves deficitnek is több mint 60 százalékára rúgott. Na bumm! Brüsszelnek meg olyan konvergenciaprogramot küldtek, amelyben apró trükkök százait rejtették el. A valóságtól messze álltak a számok, de hát ezermillárd forint ide vagy oda, végül is teljesen mindegy. Főleg akkor, ha mindez nem feküdte meg az akkori uniós pénzügyi biztos, Joaquín Almunia gyomrát. Ehhez még csak annyit, hogy a 2002-től regnáló balliberális kormányok egyikének sem sikerült egyetlenegy évben sem tartania az eredetileg tervezett hiánycélt. Képzeljük el magunkban, ha az Orbán-kormány küld félrevezető számokat Brüsszelnek. Szerintem a Föld is beleremegne, akkora negatív visszhangja lenne! Visszahúznák a sírból a magyar demokráciát, hogy újra eltemethessék, sorra tartanának sajtótájékoztatókat itthon és külföldön, még az amerikai lapok is megírnák, hogy micsoda aljasság folyik hazánkban, és feljelentések hada indulna a kormány tagjai ellen, Brüsszelben pedig azon tanakodnának, milyen eljárást indítsanak még meg.
Mondjuk úgy, hogy kevés a magyar a parlamentben. A fentiekből kifolyólag, a déli régiókban józan, elfogulatlan gondolkodással arra a következtetésre juthatunk, hogy szükségünk van az MKP-ra. A Most-Híd ugyanis egyedül, 6-7 magyar képviselővel nem képes kiállni érdekeinkért. Viszont az MKP bejutásával a magyarok aránya rohamosan megnőne. Így egy húszfős magyar csoport erőteljesebben tudna fellépni az érdekeinkért, régióink érdekeiért. Ez mindenkinek jó, nemzetiségtől függetlenül. Most sokakban felmerül a kétely, hogy létre jöhetne-e egy ilyen parlamenti magyar összefogás. Sok helyen hallom, hogy hidasok meg MKPsok. Sajnos eljutottunk arra a pontra, hogy ezt a megosztást nem engedhetjük meg magunknak. Nincsenek ilyen vagy olyan magyarok, csakis magyarok. Ez a megmaradásunk egyetlen módja. Az MKP nélkül továbbra sem lesz érdekképviselete a déli régióknak, ugyanis ehhez nincs és nem lesz elég képviselő a parlamentben. A választási jelszó a következő: több magyart a parlamentbe! Csakis így mozdulhatnak régióink a jó irányba a fejlődés irányába.
JUDr. Nagy Dávid Az MKP 20. számú jelöltje