Thék Endrét is megdicsérte a lap: "Nagy faértő és faérző ember ez az öreg Thék, sőt, faínyenc". 1902 februárjában aztán egy pompás díszvacsorán, a király részvétele mellett avatták fe a Szent István-termet. Az átadó után Hauszmann Alajos a következőket mondta: "A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek, és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül. " A Szent István-terem további története sajnos ismert: a II. világháború alatt a terem teljesen megsemmisült. Évtizedeken át úgy volt, hogy a magyar iparművészet remekét soha nem láthatjuk többé a korábbi pompájában. Azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében már most, augusztus 20-tól megtekinthető teljes pompájában. Falait Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képek díszítik. Az első négy képet, a II. Endrét és I. Bélát mintázó alkotásokat a művészek a pécsi Zsolnay porcelánmanufaktúrában készítették.
Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is láthatjuk, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először csodálhatjuk meg. Szent István hermáját a zágrábi székesegyházban őrzik, kiállításon most láthatjuk majd először (Fotó: Várkapitányság) Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában az Intelmek mondatai kifejezetten aktuálisnak hatnak.
Kapcsolódó cikk: Zsenik voltak a királyi palota építészei - állítja a Szent István-terem újratervezője 2021-08-20 Vissza
Számos szakértő évek óta tartó munkájának eredményeként augusztusban már régi fényében csodálhatjuk meg a történelmi termet. A munkálatok utolsó szakaszában már teljes díszében áll a terem központi alkotása: az ország legnagyobb, közel másfél tonnás, több mint 4, 5 méter magas és 2, 5 méter széles Zsolnay-kandallója. A műalkotás több mint száz féle elemét és aprólékosan kidolgozott, több mint 600 darabját különleges ragasztóhabarccsal illesztették össze, és elvégezték az aranyozását is. A munka záróakkordjaként a kandalló főpárkányára rögzítve már ismét eredeti helyén áll a tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor, amelyet eredetileg Strobl Alajos szobrász alkotott. Az elkészült intarziás, sárkánymotívumokkal díszített parketta, valamint a díszes, aranyozott oldalfal, és a látványos, kazettás részekből álló mennyezet beépítése után megtörtént a pirogránit királyképek felhelyezése is. Roskovics Ignác festőművész eredeti, az Országházban ma is látható festményei nyomán készült különleges porcelánképek az Árpád-ház meghatározó személyiségeit ábrázolják: I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III.
A belső tér legmeghatározóbb elemét, a több mint 2 méter széles és 4, 5 méter magas Zsolnay kandallót márciusban kezdik el összeállítani a helyszínen, majd a következő hónapokban a szakemberek fokozatosan alakítják ki az eredeti megjelenést a padlótól a mennyezetig. A látványossághoz kiállítás is kapcsolódik majd. Fotó: FSZEK És Várkapitányság A déli összekötő szárny munkálatai alatt már többször találtak értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket. Ezek könnyebbé teszik a múlt felidézését, az eredeti állapotok még pontosabb visszaállítását. Az épületrészben 2019 végén indult falkutatás, amely során a többi között értékes Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő. A tárgyi emlékeket a Várkapitányság szakemberei biztonságba helyezték. A leletek közül több az építkezés befejezése után eredeti helyén újra látható lesz. Palota déli összekötő szárnyának történeti helyreállítását és a Szent István-terem műemléki rekonstrukcióját követően folytatódik a palotaegyüttes teljes külső és belső felújítása.
A Huszárakadémián négy nyalka huszár tartja a kiképzéseket, s minden résztvevő gyermek akadémiai leckekönyvet kap, amelyet a tanárok jegyekkel és aláírásokkal látnak el. A próbákat sikeresen teljesítő kis kadétokat pedig ünnepélyes keretek között huszárrá avatjuk. Az Activiteam-Art közreműködésével kézműves foglalkozás keretében csipeszhuszárokat és illatpárnákat készíthetnek az érdeklődők a nap folyamán. Délelőtt 11 órától a Fabula Bábszínház előadásában élvezhetik a látogatók a Vitéz László és az ördögök című tradicionális vásári bábjátékot, amelyben a pirossipkás, furfangos főszereplő palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát halált is. Délután 15 órától a Maszk Bábszínház A furfangos csodadoktorok című darabjában nagyméretű bábokkal, élőszereplőkkel és sok zenével vidám történetben meséli el a kurucok és a labancok kalamajkáit. Várkert Irodalom – Színésznők forradalma, 19 óra A Várkert Irodalom programsorozat részeként március 15-én a Várkert Bazár rendezvénytermében 19 órától látható a Színésznők forradalma című előadás, amelynek segítségével visszarepülhetünk a reformkorba és megtudhatjuk, hogy korunk hat híres írónője miként bújt az 1848-49-es forradalom legnevesebb nőalakjainak bőrébe