Károly nápolyi királyt, aki nagyon népszerű volt a magyar bárók és nemesek körében. 1385. december 31-én lemondatta I. Máriát, és királlyá koronáztatta magát. Zsigmond elhagyta az udvart, Mária és Erzsébet pedig a budai palotában maradtak. Uralkodása mindössze 55 napig tartott, ugyanis Erzsébet biztatására merényletet kíséreltek meg ellene: Forgách Balázs egy tőrrel sebesítette meg, a király nem sokkal később belehalt a sérüléseibe. I lajos magyar király gyermekek. Ezt követően ismét Mária lett a királynő, de az ország egy része Károly fiát, Lászlót kiáltotta ki uralkodónak. Erzsébetet és Máriát a Horvátiak elfogták, Garai nádort és Forgách Balázst pedig megölték. 1387-ben végül Erzsébetet is megölették, állítólag lányának végig kellett néznie anyja haláltusáját. Az asszony halála miatt sokan Zsigmond mellé álltak, és 1387-ben meg is koronázták őt társuralkodóként Mária mellett. Kiszabadította feleségét, majd együtt uralkodtak az országban, bár Mária feladatköre egyre csak szűkült, az irányítás pedig főleg Zsigmond kezébe került.
A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen... Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron 1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I lajos magyar király szálló. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
A kollekció zárt jellegű, 6 eredeti történelmi érméből áll. A vonatkozó jogszabályok szerint bármelyik érmét visszaküldhetem az átvételtől számított 14 napon belül. Telefonon vagy az arról szóló írásos nyilatkozat elküldésével bármikor lemondhatom a kollekció gyűjtését. Az első magyar királynőt 11 évesen koronázták meg: apja fiúsíttatta I. Máriát, hogy a trónra kerülhessen - Kapcsolat | Femina. Az érmetartó albumban – a kollekció 6 érméjén felül – egy eredeti történelmi arany érme is helyet kap. Az arany érme nem a kollekció része, azt a kollekció kiküldött érmeihez mellékelt megrendelő kártyával lehet megrendelni!
Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem...