Az Invitel Távközlési Zrt. a Széchenyi 2020 program keretében a makói járás területén hét településen befejezte a vezetékes hálózat fejlesztését, a beruházások alapvető célja az volt, hogy szélesebb körben elérhetővé váljon a járásban élők és az ott dolgozók számára a minőségi, gyors internetszolgáltatás. Az Invitel hétfői közleménye szerint a Kövegyen és Nagylakon megépített hálózatok átadásával lezárult projektben 2265 lakossági, üzleti és közintézményi végpontot építettek ki. A Pénzügyminisztérium az Invitel részére 386, 18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást biztosított vezetékes hálózatának fejlesztésére. Széchenyi 2020 fejlesztési program schedule. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében megjelent támogatási konstrukció célja a korszerű szélessávú internethálózattal korábban el nem ért lakossági területek lefedése volt. A projekt keretén belül a helyi hálózat, illetve annak kapacitása a makói járás érintett településein is alkalmassá vált a növekvő használati igények és nagy sávszélesség iránti elvárások kielégítésére, ezáltal lehetővé téve a digitális szolgáltatások akadálytalan terjedését.
Elérhetőség Telefon: +36 1 482 5000 Sajtó: Közérdekű adatigénylés: Tanulmányi ügyek: ügyintézés Informatikai segítség: Adószám: 19156972-2-44 Neptun gyűjtőszámla 11784009-22229913 Másolás Neptun EUR gyűjtőszámla: 11763842-00687881 Másolás
A fejlesztés Makón, Földeákon, Királyhegyesen, Kövegyen, Maroslelén, Óföldeákon és Nagylakon valósult meg. Széchenyi 2020 fejlesztési program information. Az Invitel által megépített hálózat hosszú távon a legkorszerűbb technológiai megoldást nyújtja a makói járásban élőknek, valamint az ott működő kisvállalatoknak és közintézményeknek. A részben uniós forrásból megvalósuló fejlesztés eredményeképpen a járás minden településén elérhetővé vált a legalább 30, de többségében 100 Mbit/s-ot is meghaladó, vagy akár 1000 Mbit/sec sávszélességű internet. Az újgenerációs szélessávú infrastruktúra létrejöttével az ügyfelek élvezhetik a minőségi digitális televízió-szolgáltatást, valamint a költséghatékony vezetékes telefonálás előnyeit is.
Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Kerülj képbe - Fotópályázat a Somogy megyében található, európai uniós forrásból megvalósult beruházásokról
Bene Sándor: Zrínyi és a vadkan (Helikon Kiadó, 1988) - Szerkesztő Róla szól Lektor Kiadó: Helikon Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 138 oldal Sorozatcím: Labirintus Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-207-952-3 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval, reprodukcióval. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Vadkan vagy orgyilkos áldozata lett-e Zrínyi Miklós? Ezt a kérdést igen sokan felteszik manapság is, noha ismerik a történettudomány válaszát. Pedig e problémakörben nem csupán a halál okának tisztázása a fontos, hanem a különféle mendemondák eloszlatása is. A nemzeti köztudatba szilárdan beépült "magyar hős - Habsburg orgyilkos" eszmei panele gyakran elfedi a régenvolt események valódi lefolyását, megakadályozza a reális történelem- és nemzetszemléletet. Így vérzett el Zrínyi Miklós | 24.hu. Ezért érdekes és időszerű az a legendaeloszlatás, amire a Labirintus sorozat új kötetének két fiatal tudományos kutatója vállalkozott, akik munkájuk során nem csupán arra az önmagában eldönthetetlen kérdésre koncentrálnak: hogyan halt meg Zrínyi Miklós, a kiváló politikus, hadvezér és költő, a szigetvári hős dédunokája?
Voltak, akik látták is azt a fegyvert, amivel a merénylet történt. Állítólag a Póka család tulajdonában őriztek egy vadászfegyvert, amelyet úgy adtak tovább apáról fiúra, mint azt a fegyvert, amivel ősük, Póka István Zrínyit megölte. Volt olyan, aki a Nemzeti Múzeum régiségtárában látta is ezt a fegyver remeket. Szalay László történész például ezt írta: "Nincs okunk Bethlen tanúságának hitelességét kétségbe vonnunk; az állítás, hogy tulajdon vadásza ölte meg, kit az udvar vagy Montecuccoli a vértettre fölbérlett, vagy, hogy a vadkannak valamiképp irányt a vadász adott volna, éppen csak monda, melyre későbbi események a valószínűség némi álcsillámát vetették. " Véletlen vadászbalesetek létezhetnek, de a történelem folyamán a merényletek vadászat, vagy csaták közben estek meg. Zrínyi Miklós tragikus halála: vadkanbaleset vagy merénylet? » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. Lásd az Árpád-házi királyok rejtélyes halálait. A Zrínyit halálát övező ellentmondások miatt aligha hihetjük el, hogy a bécsi udvar számára nem kívánatos magyar főúr, aki a gyalázatos vasvári béke ellen felemelte a szavát, véletlen vadászbalesetben hunyjon el.
Nem biztos, hogy közelharcot akart vívni volna egy vadállattal. Senki sem látta, hogy Zrínyinek nekirohant volna egy vadkan, legalább is Bethlen nem, ő ugyanis csak később ért oda. A baleset pillanatában csak Póka István és Zrínyi voltak a helyszínen, ráadásul az előbbi csalta el Zrínyit vadkan nézőbe. Amikor rájuk találtak, Póka a fa tetején volt, Zrínyi pedig a földön. Tehát csak egyetlenegy szemtanú volt, Póka, de az ő elbeszélését nem ismerjük. Elég különös, hogy a vadász, ahelyett, hogy urát mentette volna, inkább egy fa tetejére menekült, ott várta meg, hogy egy dühös vadkan végezzen Zrínyivel? Történészi kételyek Már a halálhír után lábra kelt a szóbeszéd, hogy a baleset a Habsburg-udvar műve volt, ahonnan nem akarták, hogy a jeles magyar államférfi további sikereket érjen el. Voltak, akik hangot adtak kételyüknek. Zrínyi Péter, a hadvezér öccse sem hitte el a mendemondát. Erre vall bátyja haláláról 1664. dec. 8-án György szász választó fejedelemhez írott levelében megírta, hogy vadászaton, de nem a vadkan által halt meg bátyja.
48. Rész Olyan is akadt, hogy olvasatlanul vágta rá a "szaktekintély" a sertés-mítosz valamelyik ellenfelének írására azt, hogy "semmi újat sem tartalmaz az előzőekhez képest", és "azokat már mind megcáfoltuk". "Száz szónak is egy a vége: harcoljunk történetszemléletünk torzulásai ellen, de a tényeket fogadjuk el tényeknek! " Így is van. De hol vannak a sertés-mítoszban a tények? "Ne akarjuk nemzeti önismeret helyett azt sugallni, hogy a magyar történelem minden baját a Habsburgok okozták, akik gyilokkal és méreggel ki oltották legjobbjaink életét. " Benda cikkének méltó befejezése. Álpátosz és semmitmondás. Ideje, hogy a sokkal komolyabb ellenvéleményekkel is foglalkozzak. A következőkben megvizsgálom a sertés-mítosz legigényesebb védelmezőinek könyvét. Bene Sándor és Borián Gellért könyve A két szerző Zrínyi és a vadkan című műve 1988-ban, a Helikon gondozásában jelent meg. Szándéka nyilvánvaló: lerohanni a sertés-mítosz ellenfeleit, "tisztázni" Zrínyi halálának körülményeit. Ezzel nem is volna semmi baj.