A könyv fejezeteinek tanulmányozása a következő kérdések megválaszolását segíti: Hogyan alapozható meg a szervezeti tudás, az emberi munkavégzést alapvetően meghatározó emberi munkavégzés megbízhatósága által? Milyen létjogosultsága van az erőforrás optimális elosztásának a megbízhatóság és tudásátadás szempontjából? Mit jelent csoportban dolgozni és miért fontos ez a szervezetek életében? Milyen környezetben valósul meg leginkább az egyéni, csoportos és szervezeti tanulás? View of A szervezeti tanulás új aspektusai a generációk tükrében | Opus et Educatio. Hogyan hat egymásra az egyén, a csoport és a szervezet? Hogyan működik a tanulószervezet, mi a jelentősége, hogyan alakítható ki, és milyen feltételek esetén működőképes? Mit jelent a tanulószervezetté válás változásának menedzselése, és hogyan érhető el ezáltal a tudásmenedzsment rendszerek működőképessége? Milyen vezetői stílusváltás, strukturális változás szükséges a fentieket megvalósítani képes szervezeti működéshez? Az olvasottak sikeres hasznosításához kívánok minden jót! A Szerző A könyvet megvásárolhatja itt.
Kérhető kiegészítő szolgáltatások Projektmenedzsment szaktanácsadás Jövőtervező stratégiai műhelymunka Nagycsoportos szervezetfejlesztő workshopok Vezetői coaching
A tudásmenedzsment az elméletben és a gyakorlatban is máshogy működik: különböző, általában a szervezet nagyságától függő tudásmenedzsment stratégiákat lehet követni. Tudásmenedzsment területei A tudás menedzselése azért fontos, hogy a vállalkozás életében felmerülő problémákra a szervezet saját eszköztárából, minél előbb választ tudjon találni. Gyakori probléma az, hogy Egy cég nem tudja, hogy milyen információkat birtokol (lehetnek ezek akár soft, akár hard skillek). Az információk nincsenek rendszerezve, adatbázisba rendezve. Nem lehet könnyen megkeresni egy tudásanyagot. A szervezet nem a releváns információkat gyűjti. A felelős kolléga távozásával egy információ elveszik, a betanítás, információmegosztás folyamata nem megfelelő. A tacit tudás nincs mindenki számára érthetően megfogalmazva. Szervezeti és Munkahelyi Tanulás Kutatócsoport. A tanulás folyamata ezáltal túl bonyolult, hosszadalmas, az anyag segítség nélkül nehezen elsajátítható. A tudásanyag túl száraz, híján van a példáknak, esettanulmányoknak, metaforáknak, a gyakorlati résznek.
A tudásspirál részei a következők: Szocializáció: A kimondatlan tudás a másik embernek közvetlenül átadható. A mester-tanítvány, vagy újonc-mentor kapcsolat során a tacit tudásból új tacit tudás keletkezik a másik ember fejében. Kombináció: Összehasonlítás, összefüggések keresése során új információ létrehozása történik az összegyűjtött elemekből; egyfajta szintézis keletkezik. Internalizáció: Az explicit információ megértését követően ismét személyes tudás keletkezik. Ezek a lépések körforgást alkotnak, emelkedő spirál esetén tudásunk mások számára hasznosíthatóvá válik, ami további információkkal kombinálódik, majd új tudásként épül be, ami ismét átadásra vár (Willard 1999) Szerző: Burucs Eszter Források: Davenport, T. A tudásmenedzsment fogalma és lényege - SKOLL. H. et al., (1999) Is KM just good information management? In: Knowledge Management, Mastering Information Management Part Six [a Financial Times melléklete] Dr. Habil. KECZER GABRIELLA (2016) Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar A tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata – a tudásmegosztás elősegítése a szervezetben Sándori Zsuzsanna: (letöltés: 2019.
Elemzők szerint a vezetők által előadott, akár leírt történetek nagy mértékben betekintést nyújtanak a vezetők tacit tudásába. Ezen kívül a vállalati történetek is mélyebb betekintést nyújtanak a szervezet működésébe, felszín alatt lévő, rejtett tudásukba. Dávid Snowden (2000) technikája az információ szerzésre csupán annyi, hogy mások történetét kezdi mesélni ügyfeleinek, akik ennek hatására saját tapasztalataikat is szívesen megosztják. A tudásmegosztás legelterjedtebb formája az e-mail. Itt könnyedén kifejezheti magát az ember, a levelet archiválva bármikor visszakereshető az információ. Különböző fórumokon vagy levelező csoportokon keresztül könnyen átjuthat az információ a csoport tagjaihoz. Számos cégnél jellemző a levelező csoportok működtetése. Tudásspirál Szervezeten belül megszámlálhatatlan sok, akár egymást átfedő tudásspirál azonosítható. A tudásmenedzsment célja akár úgy is megfogalmazható, mint a tudásspirálok számának gyarapítása, s egyben a spirálok emelkedésének gyorsítása.
Jellemzők Struktúra meghatározása Az OpenKM lehetővé teszi, hogy egyetlen hozzáférési pontot állítson be minden információhoz - tartalomkezeléshez - a megfelelő struktúra segítségével. A biztonsági modell segít meghatározni, hogy milyen információkhoz férhet hozzá a felhasználó. Egyszerű a felhasználó számára. Az alapvető funkciók már be vannak építve. Könnyen és gyorsan telepíthető. Segíti az eredmények elemzését. Egyszerűsíti a folyamatokat. Azonosítás A tanulási model alapján - gépi tanulás- és a repositoryban már létező adatok alapján, az OpenKM rögzíti és azonosítja az információkat az elosztáshoz és az újrafelhasználáshoz. Automatikus csoportosítás Az OpenKM menedzsment megoldások lehetővé teszik az ismétlődő folyamatok automatizálását automatizált feladatok által. Ezek a folyamatok csökkentik a költségeket, minimalizálják az emberi hibák lehetőségét, és távoltartják a felhasználókat az ismételt feladatok elvégzésétől, amelyek nem járulnak hozzá a tudás növeléséhez. Az OpenKM-ben a feladatok dokumentumokhoz kapcsolódó eseményeken alapulnak - mint például tűzfal paradigma koncepció, szabályérvényesítés, műveletvégrehajtás - segít az üzleti logika automatikus felállításában.
Mi a légúti allergia oka? A légúti allergia kezdeti tüneteinek kialakulásáért az ún. hízósejtek felelősek, amelyeken az IgE – immunglobulin E, a szervezet védekező rendszerének anyaga – kötéséhez megfelelő receptorok vannak. Az IgE szabadon keringve is jelen van a vérben, de túlnyomó részben a hízósejtek felületén, kötött állapotban található meg. Az IgE tulajdonsága, hogy specifikusan reagál egy adott antigénre, vagyis az allergénre. Allergia paraziták kezelése, Paraziták jelenléte a szervezetben, Allergia paraziták kezelése Paraziták és allergiák hogyan kell kezelni. Ha az allergén az IgE közelébe kerül, kezdetét veszi az allergiás reakció: a hízósejten lévő IgE találkozása a saját allergénjével olyan anyagok – például a hisztamin – felszabadulását eredményezi, amelyek az általunk allergiásnak nevezett tüneteket okozzák: a légutakban hörgőgörcsöt és nyálkatermelést, az orrban viszketést, tüsszögést és orrfolyást. Ez az azonnali reakció, amely az allergén belégzése után perceken belül kialakul, de fél-egy órán belül el is múlik. Az azonnali reakció után, néhány órán belül gyulladásos folyamatok indulnak be a szervezetünkben, melyek a szövetek károsodásával, illetve az allergiás tünetek fokozódásával járnak együtt.
Háziporatka allergia esetén célszerű eltávolítani a lakásból a szőnyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat díszpárna, falvédő). Az ágyneműt 60°C-on kell mosni, mert az atka ezen a hőfokon elpusztul. A takarítás allergiás rohamot provokálhat, ezért a beteg tartózkodjon ettől. Az állati szőrre allergiás beteg közeléből érdemes eltávolítani az állatot, de a szőrme, a szőnyeg vagy a tollpárna is okozhat panaszt. A pollenérzékenység esetén hasznos a zárt ablak mellett alvás, a mindennapi hajmosás, és az orr öblítése is. A gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. A gyulladáscsökkentő, ún. megelőző gyógyszereket mind allergiás asztmában, mind allergiás rhinitisben alkalmaznak. Alapgyógyszer a helyileg ható kortikoszteroidok, melyek a gyulladásos reakció csaknem minden fázisába beavatkoznak. Allergiás asztma esetén helyileg ún. adagoló aeroszolokból, allergiás rhinitisben orrcseppek és spray formájában történik. Az antihisztaminok az allergiás reakció legfontosabb tényezője, a hisztamin ellen hatnak.
Ha a tünetek a vizsgálat idején fennállnak, allergiás asztma gyanúja esetén az elvégzett légzésfunkciós vizsgálati görbe jellemző lesz az asztmára, hörgőtágító gyógyszer belélegzése után pedig 15-30 percen belül legalább 15-20%-kal javul az eredmény. Tünetmentes időszakban az allergiás asztma diagnosztizálása belégzéses provokációs vizsgálatokkal történik. A légzésfunkciós vizsgálat során hörgőszűkületet provokáló anyagokat lélegeztetnek be és/vagy fizikai terhelésnek teszik ki a beteget. Néhány napon át a kilégzési csúcsáramlás PEF (Peak Flow) eszköz segítségével történő mérése szintén diagnosztikus értékű, az érték napszaki ingadozása ugyanis már önmagában kórjelző lehet. Az allergia gyógyításának az egyik legfontosabb lépése az allergiás reakciót kiváltó allergén kimutatása. Ez főleg az úgynevezett Prick-teszt segítségével történik, melynek során az alkar hajlító oldalára cseppentett allergén oldat alatt a bőrt kissé megszúrják. A bejutott allergén hisztaminfelszabadulást okoz, ami bőrpírt és duzzanatot eredményez.