Az előző években feldolgozott adatok alapján a következők szerint alakultak a termőterületek: 2018-ban a jelentések szerint 2 381, 81 hektáron, 2017-ben pedig 2 733 hektáron termesztettek ipari mákot. Ugyanakkor ezt megelőzően ezek a vetési adatok: 2016-ban 7181 ha volt, 2015-ben 6955, 3ha, 2014-ben 6795, 83, 2013-ban 11 124 ha. A termeltetők 2012-ben összesen 14 181 hektáron vetettek ipari mákot. Étkezési mákot 2019. évben 372-en termesztettek (319 fő természetes személy és 53 jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet), a bejelentett termőterület nagysága 5284, 88 ha. Ezen termesztési adatok is növekedtek a megelőző évekhez képest, 2018-ban 3037, 57 ha, 2017-ben 4 072 ha és 2016. Máktermesztés - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. évben pedig 2929, 4 ha vetett termőterületet jelentettek, 2015-ben 2538, 23 ha, 2014-ben 3568, 5 ha, 2013-ban csupán 537, 5 ha, 2012. évben 918 ha. HelloVidék: Hogyan zajlik az ellenőrzés? Lehet már tudni, mennyi bírságot szabtak ki az elmúlt évben? Nébih: A ndelet alapján a kormányhivatal az ipari mákot termesztők bejelentési, nyilvántartási, valamint a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását a virágzástól a betakarításig terjedő időszakban évente legalább egyszer ellenőrzi.
Az őszi fajták kibírják a –5 – –7 °C-os száraz hideget, de hótakaró alatt a –15 – –20 °C-ot is, és emellett a tavaszi fagyok sem tesznek kárt bennük. Fontos, hogy a mag szeptember közepe és október eleje között földbe kerüljön, hogy tőrózsás állapotban érje a növényeket a hideg idő. Az első magyarországi nemesítésű őszi mákfajta a Kozmosz volt, ami máig forgalomban van ( 1. táblázat). Ipari mák termesztése házilag. Ennek nemesítése 1972-ben kezdődött és 1983-ban kapott állami elismerést. Fajta Tordas Debrecen Székkutas mag morfin Josef 1, 75 0, 3 1, 09 0, 27 1, 76 0, 44 Kozmosz 1, 94 0, 18 1, 38 0, 43 1, 27 0, 6 Leila 2, 00 1, 73 1, 66 0, 25 Zeno Morphex 1, 88 0, 01 0, 03 1, 53 Zeno Plus 2, 10 0, 22 2, 24 0, 24 2, 33 0, 33 Zeno V56 1, 85 0, 14 1, 95 0, 11 Zeno 2002 1, 93 0, 12 1, 79 0, 15 0, 23 1. táblázat: Őszi, étkezési mákfajták magtermése ( t/ha) és morfin-tartalma (%) 3 kísérleti helyen Magyarországon az étkezési mákoknál a lila virágú őszi típusok terjedtek el. Jellemző rájuk a tőlevelek fehér foltossága, ami a fejlődés folyamán eltűnik.
Az őszi vetőmag is március elején fog szárat növeszteni, ettől az időponttól kezdve megegyezik a termesztésük. Amikor kikeltek a növénykék, érdemes megszórni komposzttal, viszont jó tudni, hogy a mák nem viseli el a műtrágyázást, sem a szerves trágyázást. ÉS nem jó, ha hüvelyesek után vetjük. Viszont még virágzás előtt jó, ja megszórjuk a talaját fahamuval vegyített komposzttal. Locsolni nem szükséges, jól tűri a szárazságot, mivel karógyökere akár 1-1, 5 m-re is lenyúlik a talajba, így képes mélyebbről is felvenni a nedvességet. Ha kikelt a mák, érdemes kiegyelni, mintegy 10 cm-re egymástól. Ha nem szeretnénk egyelni, akkor a vetéskor keverjünk a magok közé homokot vagy búzadarát, így kevesebb mag kerül egy helyre, kásőbb munkát takarítunk meg vele. Rendszeresen gyommentesítsünk a növény körül. A mákot kb. Tudtad? Illegális ezt az ősi magyar növényt termeszteni: gigabírság jár érte - HelloVidék. július végén lehet betakarítani, ekkorra megszáradnak a gubók, és ha megrázzuk őket, akkor a mákszemek "zenélnek" benne. A szüretelés a gubók letörésével történik, kb. 15 cm hosszú szárdarabbal együtt.
Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
A fajták magasra nőnek (120-170 cm) és levelük szürkés színű, erősen viaszos, alkaloid-tartalmuk pedig 0, 01-0, 6% között mozog. Az államilag elismert fajták mindegyikének jó a télállósága. Az őszi fajták termesztésének előnyei a következők: hosszabb tenyészidő miatt (240-260 nap) több tápanyagot halmoznak fel, a tavaszi fajtákhoz képest 1, 5-szer nagyobb termésmennyiség, mivel a terméshozamot a vegetatív fázis hossza határozza meg, a fejlettebb állomány miatt, jobb a gyomelnyomó képesség, a tavaszi fajtáknál két héttel korábbi virágzás, ezért a máktokbarkó kártétele kisebb, a korábbi érés miatt, hamarabb és így magasabb áron értékesíthető a mag. Az utóbbi években a nemesítés elindult az őszi típusok irányába – mind az étkezési, mind az ipari fajtáknál – amihez a klímaváltozás miatti hőmérsékletemelkedés is hozzájárult. A mákot többnyire öntözetlen körülmények között termesztik, ezért csapadékhiányos tavaszon a tavaszi fajták kelése vontatott, míg az őszi fajták ekkor már tőrózsás állapotban vannak.
Egy-egy folyóvölgyben akár tíz magas terasz is megmaradt, a legmagasabbak az Angara és az Alsó-Tunguszka völgyében. A legmélyebben bevágódott folyóvölgyek (max. 1000 m) a Putoranán találhatók. Az eljegesedés a fennsík mai területének északi részeit érintette és formálta át, a legutóbbi jégkorszakban pedig inkább csak a Putoranára korlátozódott. Folyók [ szerkesztés] A fennsík a Jeges-tenger két peremtengere: a Laptyev- és a Kara-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik. Itt húzódik a két hatalmas folyam: a Jenyiszej és a Léna vízválasztója. A legnagyobb folyók közül az Angara, a Köves-Tunguszka és az Alsó-Tunguszka a Jenyiszejbe szállítják vizüket; északon a Kotuj a Laptyev-tengerbe ömlő Hatanga egyik forrásága; csak a felső szakasza folyik a fennsíkon az Olenyoknak, mely szintén a Laptyev-tengerbe, és a Viljujnak, mely a Lénába torkollik. Közép -szibériai fennsík. Éghajlat, növényzet [ szerkesztés] Éghajlata szélsőségesen kontinentális; zord, hideg a tél, és meleg a nyár. A kontinentalitás nyugatról kelet felé távolodva egyre nő: mind zordabb a tél, nagyobb a hőingás, kevesebb a csapadék.
Közép-szibériai-fennsík (Среднесибирское плоскогорье) A Putorana-fennsík egy részlete Magasság 1701 m Hely Oroszország Hegység Putorana-fennsík Legmagasabb pont Kameny (1701 m) Terület 3 500 000 km 2 Hosszúság 2000 km Szélesség 2000 km Elhelyezkedése Közép-szibériai-fennsík Pozíció Oroszország térképén é. sz. 68°, k. h. 95° Koordináták: é. 95° A Közép-szibériai-fennsík ( oroszul Среднесибирское плоскогорье [Szrednyeszibirszkoje ploszkogorje]) tájegység Oroszország ázsiai részén. Közép-Szibéria területének körülbelül kétharmadát foglalja el. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez, Jakutföldhöz és délen az Irkutszki területhez tartozik. Elhelyezkedése [ szerkesztés] Szibéria egészét tekintve a Közép-szibériai-fennsík átmenetnek, szinte középső lépcsőfoknak tűnik egyfelől a nyugati síkvidék, másfelől Szibéria déli hegyvidékei és északkeleti hegyvidékei között. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Nyugaton a Jenyiszej völgye választja el a lapos, mocsaras Nyugat-szibériai-alföldtől; keleten a Közép-jakut-alföld (Közép-jakut-medence), illetve délkeleten a Léna és az Aldan völgye választja el Kelet-Szibéria magas hegyláncaitól.
: Papp-Váry Árpád: Földrajzi világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 72. ISBN 9633525160 CM (1992)
A Putorana-fennsík középhegység jellegű, több mint 250 000 km² területű tájegység, fennsík Közép-Szibériában, a Tajmir-félszigettől délre, kevéssel az északi sarkkörön túl; a Közép-szibériai-fennsík északnyugati, legmagasabbra emelkedő része. Közigazgatásilag Oroszország Krasznojarszki határterületének Evenki- és Tajmiri Dolgan-Nyenyec járásához tartozik. A fennsíkon nincs sem épített út, sem állandó település. Központi, érintetlen vidéke természetvédelmi terület, melyet 2010-ben felvettek az UNESCO Világörökség listájára. Területén vezet át a tajmiri rénszarvasok vonulási útja, és itt él a Föld egyik ritka emlősállata, a havasi- vagy szibériai juh putoranai alfaja. Közép szibériai fennsík éghajlata. A putorana jelentése jukagir nyelven: 'csúcsok nélküli hegyek', evenki nyelven: 'meredek partú tavak vidéke'. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia