Vidák István ajánlotta nekem ezt a népdalt 2020 júniusában, amikor a könyvemről beszélgettünk, amit az általam kitalált nemezEMKommunikációról írok és amiben részletesen foglalkozom a szinekkel. István azt tanácsolta, hogy a tudományos tények helyett írjak ebben inkább egy népdalról, a "Három piros kendőt veszek" kezdetű dalról. Nem ismertem ezt eddig, el kezdtem hát kutakodni a neten és egy félnapot töltöttem végül ezzel, beszippantott, magával ragadott és arra jutottam, hogy ebben a dalban "mint cseppben a tenger…" benne van a színelmélet is, meg az is, hogy miképpen ér el hozzánk őseink tudása, bölcsessége a hagyományon keresztül. A dallal való kutakodás arról szólt nekem, hogy csak alapos munkával találjuk meg a TELJES üzenetet, mert a részletek gyakran szétszóródnak, és egyéni értelmezéseket kapnak, ami érdekes, de közben sok minden el is vész. Az általam legjobbnak tartott változatot én raktam össze ebben a formában Jó lenne egyszer így meghallgatni az 5 versszakot. Talán Nagykőrösön?
1. Három piros kendőt veszek, Ha fölkötöm, piros leszek, Piros leszek, mint a rózsa, Rám illik a babám csókja. 2. Három fehér kendőt veszek, Ha fölkötöm, fehér leszek, Fehér leszek, mint a hattyú, Nem ölel meg minden fattyú. Kategória ének Műfaj Felnőttek népdalai / lírai dal Gyűjtő Németh Imre Megye Esztergom Település Kisújfalu [Nová Vieska] Adatközlő Szendi Géza Születés éve 73 éves Gyűjtés éve 1979 Leltári szám NA-7969 Forrásinformációk Cím Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet Népzenei Adattára Rövid URL ID 106834 Módosítás dátuma 2019. január 30.
.. felveszem piros leszek ájnánáná nájnánáná Piros leszek, mint a rózsa, rám illik a babám csókja ájnánáná nájnánáná... Nagyon visszatértem ebbe a hangulatba. Lehet, hogy ehhez hozzásegített egy Balogh Kálmán hallgatós hétvége, amit viszont tökre nem bánok. Táncház maraton, csü-pé-szo, egy kis mezőségi (mert más nem nagyon volt) egy kis széki (mert ugye mást nem tudtunk táncolni a felhozatalból), egy kis cigány (ahol nem is igazán táncoltunk). És ismételten sikerült meglátogatni a jóöreg 4lépcsőst. Oh, barátom, te sarki kocsma... Még akkor is, ha nem iszom, az a sok emlék, ami oda fűz.. Elgondolkodtató, hogy mennyi mindent képes egy üveg sör látványa felidézni. Hogy micsoda gondolatfolyamatot hoz elő az agyból egyetlen tárgy, és hogy mennyire túlkomplikáljuk a dolgokat néha teljesen feleslegesen. Significato in piú, egy plusz jelentés, amit keresünk elrejtve a dolgok mögött. Ahelyett, hogy csak örülnénk egy Kisvakondnak, vagy a reggel hatkor az ablak alatt elsuhanó villamos zajának (na jó ez elég Tóth Árpádos lett).
Szegény vagyok én, Szélről lakom én, A házamnak nincs teteje, Elhordta a szél Házunk előtt jégverem, Benne van a szerelem, aj la... Kinyitani nem merem, Mer' kirepül a szerelem, aj la... Aj la... Palatkai templom előtt Megfogadtam Isten előtt, aj la... Hogy nem tartok több szeretőt, Csak minden ujjamra kettőt, aj la... Jaj Istenem, jaj annak Kinek csókot nem adnak, aj la… Nekem bizony adnának, Öten-hatan kínálnak, aj la… Aj la…
A házamnak nincs teteje, Elhordta a szél. Aj-la-la... Házunk előtt jégverem, Benne van a szerelem, aj la... Kinyitani nem merem, Mer kirepül a szerelem, aj la... Palatkai templom előtt Megfogadtam Isten előtt, aj la... Hogy nem tartok több szeretőt, Csak minden ujjamra kettőt, aj la... Jaj Istenem, jaj annak Kinek csókot nem adnak, aj la... Nekem bizony adnának, Öten-hatan kínálnak, aj la...
Mer' a Tisza befagyott, a szeretőm elhagyott. Hosszú szárú laboda, nem termettem dologra. De a lábam a táncra, szemem kacsintgatásra. Hosszú szárú tulipánt, engem a szerelem bánt. Ha szerelem nem volna, nékem százszor jobb volna. Az én szemem olyan kerek, ahányat lát, annyit szeret. De a szívem olyan igaz, ezer közül egyet választ. Kertünk alatt foly' el a víz, barna legény bennem ne bízz. Ha bízol is, nem ér semmit, úgysem szeretek én senkit. Túl a vízen egy faluba, szeret engem egy viola. Violának minden ága, szeret engem mindahánya. Túl a vízen, túl világon, füge terem minden ágon. Fügét szedtem, de nem ettem, a babámé nem lehettem. Ej, te legény, mit gondoltál, mikor ide kiállottál. Kiállottál, de kiér'? A régi szeretődér'. Csujjogatáso k 2. Vót szeretőm, vót egy pár, Kiér' szívem hóttig fáj. Vót szeretőm tizenhárom, Mind elhagyott még a nyáron. Vót szeretőm tizenhat is, De jó lenne most egy vak is. Vót szeretőm, Vót egy szép, Kiér' szívem hóttig ég. Szeret engem valaki, De nem mondom meg, hogy ki.
Sok sok éve élt még a népi hagyomány a Mikulás járás községünkben. A mi korosztályunk emlékezik még a régi szép időkre, amikor éltek a hagyományok. December 6-án házról házra jártak, igazi kis felvonulás volt. A pirosba öltözött fehér szakállú Mikulás, az álarcos Krampusz és kísérői, akik fekete korommal bekenve, nagy kifordított szőrme bundákban láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket. A hagyományt azért tisztelik és alkalmat ad a Söjtöri Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak is, hogy minden évben hagyomány szerint ajándékkal kedveskedjen a hátrányos helyzetű családoknak. Az eddigiektől eltérően idén a járvány korlátozások figyelembe vételével Orsós Tibor és Orsós Zoltán kereste fel a gyerekeket otthonuknál. A télapók így idén is ajándékcsomagokkal kedveskedtek a családoknak. Mikulás vagy télapó? - honnan ered az elnevezés és hagyomány. További fotók a galériában.
Skandináviában úgy tudjuk, a Mikulás Lappföldön lakik, és Joulupukkinak hívják. Az orosz területeken Gyed Moroz, vagyis Fagy Apó a neve, akit régebben Télapónak is hívtunk. Ő újév napján hoz ajándékot a gyerekeknek. Miklós-napi hagyományok A piros köpenyes, kissé testes, nagy szakállú Mikulás és a krampuszai minden gyerek kedvencei. A hagyomány pedig már nagyon régről ered. A Miklós-napi alakoskodás már a XVIII. században is hagyomány volt. Ez azt jelentette, hogy Miklós-napján a férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket. A Láncos Miklósnak nevezett alakoskodók Vépen például mindig elmentek a tollfosztóba, míg Szilben megimádkoztatták a gyerekeket. Csornán ajándékokat kaptak a háziaktól, Csilizradványon fejükre harisnyát húztak, a kezükben levő csörgősbottal pedig olyan zajt csaptak, hogy az minden bajtól és betegségtől megvédte a ház lakóit. Csákányban a Miklós-járásban két-két alakoskodó vett részt. Ismered a Mikulás napi hagyományokat? - Agroinform.hu. Az egyikük Szent Miklósnak, a másik pedig ördögnek öltözött.
De védelmezőjüknek tekintették őt a pékek, a foglyok, a kereskedők, a gyógyszerészek, a jogászok és a lányok is. Sőt a bányászok is gyakran fohászkodtak hozzá. A keleti és a nyugati egyháznak egyaránt egyik legnépszerűbb szentje. Nem csoda, hisz az ajándékot osztó püspök igazságos és szerény egyházi személyiség volt, aki a szegényeket támogatta elsősorban. Tisztelete és csodatevő híre korán ismertté vált, s a XI. századtól kultusza egész Európában elterjedt. Selmecbánya környékén a bányászok patrónusaként tisztelték. Maga a Mikulás-napi ajándékozás "részben új keletű, városi eredetű szokás", amely osztrák kapcsolatokra utal. A Mikulás szó pedig cseh eredetű, a múlt században terjedt el. Különben a téli ünnepek ajándékozó hagyományainak régebbi gyökerei is vannak. Mikulás ajándékozás napja teljes film. Néprajzi Lexikonunk szerint a Mikulás-járás részben a diákok középkori aprószenteknapi püspökválasztási játékából ered. Miklós püspök ilyenkor kíséretével együtt betért azokba a házakba, ahol gyerekek voltak, s ott vizsgáztatta, imádkoztatta őket.
Ismerjük meg a Miklós-napi hagyományokat és a Mikulás történetét. December 6-án érkezik a régen várt Mikulás, aki ajándékkal kedveskedik a gyerekeknek. De vajon honnan ered a Mikulás hagyománya, és miért hoz néha virgácsot is, a finomságok mellé? Ismerjük meg a Miklós-nap történetét és hagyományait! Szent Miklós püspök Mürai Szent Miklós püspök, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, a gyermekek és diákok védőszentje. Hazánkban Kecskemét város védőszentjeként is tiszteljük. Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban. 19 évesen szentelte őt pappá nagybátyja. Miklós nagyon jószívű volt, hiszen a szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. A legenda szerint élt a városában egy szegény ember, aki a három lányát hozomány hiányában nem tudta férjhez adni. Miklós püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, és titokban, három éjszakán keresztül egy arannyal teli erszényt tett a szegény ember ablakába. Mikulás ajándékozás napja film. A harmadik napon nem volt nyitva az ablak, így Miklós püspök felmászott a tetőre, és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat.
Szent Miklós napját a legrégibb időktől számon tartja a nép. A XVII. századig parancsolt ünnep is volt. Miklós Diocletianus uralkodása alatt a kis-ázsiai Myrában működött. Hosszú öregsége után 343-ban vagy 350-ben halt meg, amikor is – a legenda szerint – angyalok fogadták és vezették be a Paradicsomba. Már a fiatal Miklóst csoda övezte, hisz születése napján felállt a fürdőedényben, s böjti napokon a kisded csak egyszer szopott. A legenda továbbá elbeszéli, hogy felnőtt korában, mikor megtudta, hogy nyomorúságában az egyik szomszéd nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképp segített rajtuk: éjszaka a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, s így először a legidősebb, majd "hasonló égből jött segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez ment". Ugyancsak csodás módon segített a bajbajutott matrózoknak, a gonosz vendéglősnél szerencsétlenné lett három iskolás fiúnak stb. Mikulás napi látogatás és ajándékozás | Demokrata. (Diós I., főszerk., 1990. 692. l. ) Így lett később Miklós az ajándékozást megtestesítő jóságos szent, a tengerészek védőszentje, az iskolás gyermekek patrónusa.