Nem nagy dózisú, de az ajánlásoknál több niacint fogyasztók körében alacsonyabbnak találták az Alzheimer-kór és a szürke hályog kockázatát is. A niacint egyébként drogfogyasztók a pozitív vizeletteszt elfedésére használják. Fogyasztás után átmenetileg erős bőrpírt okoz Már 50 mg-os dózis felett jellemző, hogy a niacin az elfogyasztása után röviddel átmenetileg erős bőrpírt okoz, forróságérzet keletkezik az arcon, a mellkason, valamint bőrviszketés is felléphet. Ezek azonban ártalmatlan tünetek, rövid időn belül elmúlnak, valamint étellel fogyasztva mérsékeltebbek is. Ugyancsak csökkenti ezeket a tüneteket a niacin aszpirinnel együtt való fogyasztása. B vitamin mire jó. Nagyon fontos azonban, hogy senki ne kezdjen el nagy dózisú nikotinsavat szedni az orvosával való konzultáció nélkül, ugyanis befolyásolhatja más gyógyszerek hatását, valamint a nagy dózis növeli a májkárosodás kockázatát is. Épp ezért májbetegeknek, illetve vesebetegeknek, gyomorfekélyben szenvedőknek nem ajánlott a niacin, valamint epehólyag-problémákkal küzdők és cukorbetegek (megemelheti a vércukorszintet) is csak szoros orvosi felügyelet mellett szedhetik.
A B-vitaminokban közös, hogy kulcsszerepet játszanak a szervezeted energiaháztartásában. De mi a különbség közöttük, és melyiket miben találod meg? Tiamin (B1-vitamin) Az elsőként felfedezett vitaminok egyike: már 1897-ben sikerült kimutatni a létezését. Elengedhetetlen a tápanyagok lebontásához és energiává alakításához. A test a tiamin segítségével tudja feldolgozni a szénhidrátokat, a zsírokat és az alkoholt. Agyserkentő vitaminként is ismert, mert fokozza a vérkeringést, így hozzájárul az agyi funkciók javulásához. Antioxidáns hatású, így megfelelő mennyiségben lassítja az öregedési folyamatot, illetve mérsékeli az alkoholbevitel és a dohányzás káros hatásait. Érdekesség, hogy a hiányállapot elkerüléséhez minimum napi 1-1, 5 milligrammra van belőle szükség, de sportolóknál akár ötvenszeresére(! B8-vitamin (kolin) - mire jó, hatásai, hiánya, mennyi kell belőle. ) is növekedhet az igény. A B1-vitamin elsődleges étrendi forrásai a sertéshús, a zöldborsó, a teljes értékű gabona, valamint az azzal dúsított élelmiszerek. Hiánybetegsége a beriberi, ami szingalézül azt jelenti, hogy "képtelen vagyok rá", tehát beszédes módon gyengeséggel – és időnként szívmegnagyobbodással – jár.
A szervezet maga is állít elő niacint triptofánból, amelyhez főleg a húsok és a növényi fehérjék (kivéve a kukorica) fogyasztásával jutunk hozzá. Nem csoda, hogy a niacin súlyos hiányát, a bőrelváltozással, idegrendszeri tünetekkel, felszívódási zavarokkal járó pellagrát olyan országokban írták le, ahol a fő és szinte kizárólagos táplálék a kukorica volt. A betegség ma leginkább Indiában és a dél-afrikai országokban fordul elő. Ha valakinél az egyoldalú táplálkozás miatt mégis enyhe hiány alakul ki (például alkoholistáknál gyakori), a fő tünetek a bélrendszeri zavarok, a fáradékonyság, a depresszió, az afta vagy a fejfájás. A B 3, mint minden B-vitamin vízoldékony, azaz a szervezet nem tárolja. B komplex vitamin mire jó. Nagy dózisban csökkenti a koleszterin- és a trigliceridszintet A niacint vagy nikotinsavat a lipidológusok is használják: már az 1950-es években felfedezték, hogy emeli a jó (HDL-) koleszterinek szintjét (akár 15-35 százalékkal is), és csökkenti a trigliceridszintet, valamint kismértékben az LDL-koleszterinszintet.
A kávékultúra hazánkban Magyarországon feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismerték meg a kávét. Nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első magyarországi kávéház 1714-ben nyílt meg, ám az első fecske ezúttal nyarat csinált: néhány éven belül megsokszorozódott a számuk, és a rá következő 200 évben valósággal virágzott a magyar kávé- és kávéházkultúra. A fővárosban 166 kávéház működött, amelyek a szellemi és művészi élet központjaivá váltak. A New York, a Japán, a Pilvax, az Abbázia vagy a Hadik csak néhány a legismertebbek közül. A kommunizmus kezdetekor a kávéházak többségét bezárták, a többit államosítva működtették tovább, Budapest évtizedekre elveszítette kávéház-fővárosi rangját, amit a rendszerváltás óta gyorsuló lépésben szerez vissza. A kávé a 20. században A 20. század eleje óta Brazília a világ legnagyobb kávétermesztője. A teljes mennyiség körülbelül egynegyedét állítja elő ez biztosítja számára az első helyet. A házi kávépörkölést idővel teljesen kiszorította az ipari késztermék-gyártás.
© AFP / Romeo Gacad A kanadai Blake Dinkin, a Black Ivory Coffee nevű cég alapítója elefántürülékből kinyert kávészemekből készített kávét főz a Király Kupa elefántpóló-tornán a thaiföldi fővárostól, Bangkoktól délnyugatra fekvő Huahinben. © MTI / EPA / Narong Szangnak A Hold utcai Vásárcsarnok Babkávézó boltjának árukínálata. © MTI / Nagy Zoltán Készül a reggeli kávé egy belvárosi kávézóban. Kinek a vászon, kinek a kávéhab. © AFP / Noel Celis Kávék és kiegészítők. My Little Brew Bar Budapest. © Fülöp Máté Felszolgáló a budapesti New York Kávéházban, amelyet utoljára 2013-ban választottak a világ legszebb kávéházának. © MTI / Mohai Balázs
kávé szeptember 29 világnap A világból Kanadából Magyarországról itt: A világból, Kanadából, Magyarországról 2013-09-29 2, 052 Megtekintés Szeptember 29. – A kávé világnapja. Megtartása az egyik legnépszerűbb élvezeti cikket, a kávé cserje (Coffea) terméséből készíthető sötét színű, élénkítő hatású italt hivatott népszerűsíteni. Nem tudni biztosan, hogy honnan és mikor indult el a kávé előtt tisztelgő kezdeményezés, annyi bizonyos, hogy 1983-ban Japánban már ünnepelték. Innen terjedhetett át Kanadába és az Egyesült Államokba, ahol 2005-ben még Nemzeti Kávé napnak nevezték, 2009. október 3-án azonban a Southern Food and Beverage Museum New Orleans-ben meghirdette a kávé világnapját. Ma már a világ sok országában ünneplik, de ahol nem ünneplik, ott is sokan fogyasztják rendszeresen a koffeint tartalmazó, kesernyés ízű italt. A kávé szemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Tény, hogy a kávé cserje Etiópiában őshonos, a pörkölt, őrölt kávé ból készített ital fogyasztását pedig – a fennmaradt dokumentum szerint – pedig Jemenben jegyezték fel először.
A jó munkahelyi kávé elvárás lett az elmúlt években, a válaszadók 73 százaléka ezt kifejezett fontosnak tartja: a jó az emberek 65 százaléka szerint olyan, amiben az illatok és ízek harmonikusan illeszkednek egymáshoz, 36 százalék szerint pedig pont annyira erős, amennyire kell. Minden második munkavállaló munkavégzés közben is kávézik (A kép forrása: Pixabay) A válaszadók 45 százaléka rendszeresen kávézik napközben a munkahelyén, míg az otthoni kávézásra minden második válaszadó havonta mintegy 3000 forintot, 38 százalékuk pedig ennél is többet költ, addig a munkahelyen is kávézók több mint felénél ez egyfajta juttatás és nem kell érte fizetni. Az ingyenes lehetőséggel azonban nem mindenki él, csak 41 százalékuk használja ki, a többiek inkább a saját ízlésviláguknak és minőségi elvárásaiknak megfelelő kávét részesítik előnyben. A kutatásban résztvevők mintegy negyede maga viszi az alapanyagot a munkahelyére és ottani géppel készíti el, minden 10. válaszadó pedig a kész kávét viszi termoszban magával minden nap.