A Régi Posta étterem magyaros stílusú pinceétterem, melynek különleges atmoszféráját történelmi múltja adja. Ezt a különös hangulatot érezhetik az ide látogató vendégek, és megbizonyosodhatnak róla, hogy az étterem teljesen felújított épülete megőrizte értékeit a mai kor elvárásainak megfelelően. Igazi tradicionális ízekkel, hazai minőségi alapanyagokból készített ételekkel, magas gasztronómiai igényeket kielégítő konyhával csábítja vendégeit, melyre a garancia a séf, Boros László mesterszakács. Az étterem egyrészt a'la carte étkezési lehetőséget kínál, másrészt ideális egy kellemes hangulatú kikapcsolódásra, üzleti megbeszélésekhez, baráti találkozók, ünnepségek, kerti grillpartik megrendezésére, szabadtéri bográcsos est és állófogadások, rendezvények megvalósítására. Régi Posta étterem. Rendezvényhelyszín A Régi Posta étterem kiváló lehetőségeket nyújt rendezvényekre Debrecen belváros szívében. Amellett, hogy mindent elkövet a vendégek magas színvonalú kiszolgálása érdekében, vállalja személyre szabott rendezvények lebonyolítását, legyen szó céges, családi rendezvényről, esküvőről vagy csapatépítő tréningről.
A belvárosban található Régi Posta étterem és panzió Debrecen egyik legrégebbi épülete, melynek leghíresebb vendége XII. Károly svéd király volt 1714-ben. A magyaros stílusú pinceétterem különleges atmoszféráját történelmi múltja étteremben igazi tradicionális ízekből, hazai minőségű alapanyagokból készített ételek közül választhatnak a vendégek. Régi posta étterem debrecen budapest. A fogadó egyik különlegessége, hogy minden szobája egyedi stílusban került kialakításra. Ideális szálláshely családok, átutazók, üzletemberek részére, valamint kiváló kiindulási pont a város felfedezésére, hiszen pár perces sétával a belvárosban található valamennyi nevezetesség könnyen, gyorsan elérhető.
A szobák felszereltsége: fürdőszoba zuhanyzóval vagy fürdőkáddal, mosdóval, WC, televízió több mint 30 csatornás adással, telefon, wifi elérhetőség. Fax, széf a recepción. Igény szerint szobaszerviz. Régi Vigadó Étterem - Étterem Debrecen | Olasz & Spanyol konyha a közelemben | Foglaljon most. A Régi Posta Étterem debreceni, magyaros stílusú pince étterem, mely különleges atmoszféráját a XXI. században történelmi múltja adja. Ezt a különös hangulatot érezhetik az ide látogató vendégeink, és megbizonyosodhatnak róla, hogy az étterem teljesen felújított épülete megőrizte értékeit a mai kor elvárásainak megfelelően. A Régi Posta Étterem kiváló lehetőségeket nyújt rendezvényekre Debrecen belváros szívében, amely amellett, hogy mindent elkövet avendégei magas színvonalú kiszolgálása érdekében, vállalja személyre szabott rendezvények lebonyolítását, legyen szó céges, családi rendezvényről, esküvőről, vagy csapatépítő tréningről. Éttermünk adottságainak, központi elhelyezkedésének, jó megközelíthetőségének köszönhetően kiválóan alkalmas fogadások, bankettek, családi ünnepek és más jellegű rendezvények lebonyolítására.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Tolsztoj a maga áramkörébe bevonja az olvasót ezzel a sajátos, az időrendet felborító szerkezeti megoldással. Valamint elgondolkodtatja arról, hogy ebben a bárhol, bármikor játszódható történetben milyen ember is lehetett Ivan Iljics Golovin, ha – állítólag – szerették, és mégis ilyen részvétlenül fogadják halálát. Apró mesék a halálról – Wikiforrás. Milyen lehetett az élete? Az eseménysorozat indításakor Tolsztoj különleges szerkezeti megoldást választ: megbontja a lineáris időrendet, a cselekmény időrendben utolsó szakaszát lemetszi, és a mű elejére helyezi. Milyen lehetett az élete?
A szöveg ezzel a kivonulási folyamattal párhuzamosan válik egyre poétikusabbá, míg a nagy zárójelenetben, a Vlegyaszán töltött utolsó két hét leírásában már egészen lírai, és nem a történésekre, hanem pusztán a benyomásokra koncentrál a narráció. A mű pontosan meghatározható magyar történelmi valóságban játszódik: 1953-ban és az azt megelőző másfél évtizedben, ám a korabeli politikai és ehhez kapcsolódó társadalmi háttér és az ebből adódó növekvő feszültség csak nagyon finom vonalakkal felfestve húzódik a cselekmény mögött. Az éppen felállított Sztálin-szobor, a visszautasíthatatlan társadalmi "kérések", a nagy fekete autó szerepeltetése szinte esetlegességnek tűnik a futóbajnok szorongásai és teljesítményhajszolása mellett. Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (olvasónapló) - SuliHáló.hu. Másrészt a korszak embert próbáló jellegét mutatja, miszerint az emberi kapcsolatok mindegyike vagy tönkre megy, vagy veszélybe kerül, akár a gyermekkori barátságokról, akár Bálint és egykori szerelme, Pécsi Pici, akár Bálint és bátyja kapcsolatáról van szó, s ebbe a körbe még az atlétának Hildihez fűződő viszonya is beletartozik.
A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az atléta halálá ban folytatta és kiteljesítette az újonnan jelentkezett szemléletmód törekvéseit. Mindkét mű legfőbb kérdése, hogy milyen módszerrel tudunk elmesélni, rögzíteni egy emberi élettörténetet vagy annak egy részét. Ki és milyen pozícióból, milyen tudás birtokában mesélheti el, hogy mi történik velünk igazából. Az atléta halála főszereplője, Őze Bálint nagyjából egyidős Mészöly Miklóssal, ezért Ottlikhoz hasonlóan adódik a megfeleltethetőség a szerző és a főhős között (még akkor is, ha Mészölynél az egyes szám első személyű narrátor nem főhőse a műnek). A történetet Hildi, Őze Bálint élettársa meséli el, aki egyúttal az atléta legfőbb segítője abban, hogy megfejtse önmagát és megtalálja belső békéjét. Az epikai történet tehát nem két egymástól független narrátor (Ottliknál Bébé–Medve) eltérő látószöge okán kap plasztikusabb képet, hanem a főhős szavainak és cselekedetinek a narrátor, Hildi általi folyamatos kommentálása, értelmezése miatt.
Gazdag főnemesi családba született 1828. szeptember 9-én, de szüleit korán elveszítette. 1844-47 között a kazanyi egyetem diákja volt, bekerült az úri körök léha társaságaiba, és szenvedélyes túlzásokkal élte a mulatozós, kicsapongó életet. Az úri otthonok, a nemesi udvarházak helyszínei később műveiben is visszaköszöntek. Amikor megcsömörlött a társaságoktól, visszatért birtokára, és igyekezett emberségesen bánni jobbágyaival. Aztán egy hirtelen fordulattal 1851-ben katonának állt, a Kaukázusban harcolt, majd hadnagyként szolgálta végig a krími háborúban Szevasztopol ostromát. Már korábban is írt, tehetsége már akkor feltűnt, de valójában a kaukázusi és a szevasztopoli élmények bontották ki benne a nagy ábrázolót. Ott írta meg első könyvét, a Gyermekkort. Megvált a hadseregtől, mert író és pedagógus akart lenni. 1855-ben Pétervárra utazott, ahol megismerkedett korának legnevesebb íróival: Turgenyevvel, Goncsarovval, Osztrovszkijjal, Csemisevszkijjel és más írókkal. 1857 elején féléves utazást tett Franciaországban, Svájcban, Észak-Olaszországban és Németországban.