Nobel-díj
1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti" – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért" 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Világszerte sokan lepődtek meg azon, hogy miért nem a koronavírus elleni vakcina kifejlesztője kapott orvosi Nobel-díjat idén, azonban szakértők másképp látják. A Nature egy cikkben reagált arra a világszerte tapasztalt megrökönyödésre, hogy miért nem Karikó Katalin, a koronavírus elleni vakcina kifejlesztője kapta a díjat – írta a 444. Karikó Katalint az idei orvosi Nobel-díj nagy várományosaként emlegették, mégsem ő kapta, hanem az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. Bár a Nature nem említi név szerint Karikó Katalint, vélhetően erre reagáltak. Nobel díj 2021 full. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára szerint nem kérdés, megérdemli-e az mRNS-technológia a Nobel-díjat. Mivel a jelöléseket februárig kellett leadni az orvosi Nobelre, még akkor nem volt egyértelmű, melyik vakcinának milyen hatása lesz, így a megszólaltatott szakértők szerint több időre van szükség az mRNS elismerésére.
David Julius és Ardem Patapoutian kapták idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára értesíti a díjazottakat © Yanan Li / Kungliga Vetenskapsakademien A Nobel-bizottság szerint a két tudós úttörő felfedezései tették lehetővé, hogy megértsük, hogyan indítja el a hideg, a meleg és a mechanikus erő azokat az idegi impulzusokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy érzékeljük a körülöttünk lévő világot és alkalmazkodjunk hozzá. A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. Nobel-díj. "A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok" – olvasható az illetékes bizottság indoklásában.
Ezen kívül a nemi eloszlás is hasonló, az átlagos populációban és az mRNS-vakcina után is a férfiaknál fordul elő gyakrabban a betegség. Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP A szívizomgyulladás tünetei azonban rövidebb ideig jelentkeztek a COVID-19 vakcinával összefüggő szívizomgyulladásos eseteknél, mint a vírusos betegség után diagnosztizált betegségnél. Tények és tévhitek az mRNS-alapú koronavírus-vakcináról | Mindmegette.hu. Az oltást követően jelentett szívizomgyulladásos eseteket jellemzően a vakcinációt követő néhány napon belül diagnosztizálták, míg a tipikus vírusos szívizomgyulladás esetei gyakran enyhe lefolyásúak, és a tünetek néha hetekig-hónapokig jelentkeznek, a betegséget pedig gyakran későn, vagy nem is diagnosztizálják. A szívizomgyulladás főbb tünetei az oltást követően gyorsabban megszűntek, mint a tipikus vírusos esetekben. Annak ellenére, hogy az oltás után szinte minden szívizomgyulladásos beteget kórházba szállítottak és klinikai megfigyelés alatt tartottak, jellemzően tüneti gyógyulást tapasztaltak, és csak fájdalomcsillapítást kaptak.
Ha ez bebizonyosodik, akkor az oltások kiszolgáltatják az embereket a keringő természetes vírusoknak, például az influenzának és más vírusoknak. Így pontosan elemezhetjük, hogy milyen típusú mRNS-t használtunk az elhunyt személy alkalmazott dózisában. Összegzésként: ezek az oltások abszolút veszélyes génterápiák. Ezt az mRNS-vakcinát NEM szabad időseknek beadni!
Ilyenek lehetnek például az enyhe influenza-szerű tünetek, fáradtság, a szúrás helyén bőrpír, fejfájás, vagy enyhe lázas állapot. Az ajánlások alapján, ha várandós kapja az oltást, a mellékhatások közül a 38, 0 C feletti láz csillapítása indokolt, a javasolt készítmény csakúgy, mint egyéb terhesség alatti lázas állapotok esetén a paracetamol. Összességében tehát a nagy szakmai társaságok amiatt tartják javasolhatónak a terhesség alatti Covid-19 védőoltást, mert a várandósság alatt az új típusú koronavírus fertőzés lefolyása súlyosabb lehet, míg az oltás maga minden emberi számítás alapján nem jelent fokozott kockázatot sem az anyára, sem a magzatra nézve. Friss kutatás: az mRNS-oltás növeli a szívizomgyulladás kialakulásának esélyét, de a vírusos eredetű veszélyesebb lehet | 24.hu. Természetesen mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy várandósság alatt beoltatja-e magát ezzel az új vakcinával, de hogy ebben érdemi döntést tudjon hozni, szükséges, hogy lássa a pro és kontra érveket. Forrás: 28 DEC
Miért fontos ez? Az mRNS molekula a fentiek miatt nem találkozik a sejtjeink örökítő anyagával, abban semmiféle módosítást nem tud végrehajtani. Meddig tart az mRNS vakcina által kialakított védettség? Egyelőre erre pontos választ nem tudunk adni, reményeink szerint legalább néhány hónapig, szűk egy évig védettek leszünk a fertőzéstől a védőoltás beadását követően. Ha ilyen rövid a védettség, akkor mire jó a mostani oltási kampány? Ha megfelelően nagy a népesség átoltottsága, akkor joggal számolhatunk azzal, hogy a vírus terjedésének sebessége olyan nagymértékben lecsökken, hogy idővel "kikopik" a lakosság köréből. Senki ne próbálja "méregteleníteni" a szervezetét a vakcina beadása után - HáziPatika. De akkor miért jobb a védőoltás, mint átesni magán a betegségen? Ugyan az elmúlt évben sok mindent megtudtunk a COVID-19 betegségről, ugyanakkor annak lefolyása, kimenetele és hosszú távú következményei kiszámíthatatlanok. Ezzel szemben a vakcina nem okoz semmiféle megbetegedést, hatásmechanizmusát pontosan ismerjük: a "mi kezünkben van a gyeplő" az immunvédettség kialakítása során.
sclerosis multiplex – nyugalmi fázisban van. Ha tervezetten immunszuppresszív kezelés indul, akkor – ha megoldható – előtte javasolt oltani, mivel a kezelés csökkentheti az oltás által kiváltott immunválaszt. Az oltás akkor a leghatékonyabb, ha az immunszuppresszió mértéke alacsony. A következő kezelések csökkenthetik az oltás hatékonyságát: ocrelizumab (Ocrevus), fingolimod (Gilenya), siponimod (Mayzent), alemtuzumab (Lemtrada) és cladribine (Mavenclad). A többi immunmoduláns kezelés – glatiramer acetate (Copaxone), teriflunomide (Aubagio), dimethyl fumarate (Tecfidera), béta interferonok (Rebif, Betaferon, Avonex, Plegridy) és natalizumab (Tysabri) – valószínűleg nem befolyásolja a COVID-19 elleni vakcina hatékonyságát. Fontos kihangsúlyozni, hogy a védőoltást követően időre van szükség a megfelelő védettség kialakulásához, ezért alapvető, hogy a járványügyi előírásokat betartsuk. A vakcinák második dózisa után legalább 7 nappal alakul ki a megfelelő védettség. Fontos tudni, hogy ugyan a vakcina véd a tünetekkel járó COVID-19 fertőzés ellen, a beoltott egyén tünetmentes hordozóként továbbra is terjesztheti a fertőzést a környezetében.
Ilyenre, hogy max 1-2 napig tartó láz vagy hőemelkedés, rossz közérzet, simán van esélyed, ahogyan duzzanatra, bőrirritációra is. Komolyabb mellékhatásnak nem igazán van realitása, annyira ritkán fordul elő. Ha nem utasítod el mereven, és lenne az elveid totális feladása az oltás, akkor szerintem éljél vele. Egyrészt a munkahelyed miatt, másrészt meg azért, mert a legerősebb védettséget a víruson átesett és utána beoltott embereknél mérik jellemzően. 08:20 Hasznos számodra ez a válasz? 7/16 anonim válasza: 71% Csak egy apró példa, amit az mRns vakcinák ellen hoznak fel... "módosíccsa a déenest"... Hát szerintem szuper lenne, ha erre képes lenne az orvostudomány, pláne ilyen tömeges oltással, hiszen akkor az összes genetikai betegség gyógyítható lenne. Nyilván emlékszünk Zentére, akinek az egész ország gyűjtött milliókat egy darab gyógyszerre... Hát milyen jó lenne, ha ez bárkinek ingyen elérhető lenne? Gyógyítani lehetne minden genetikai eredetű betegséget. Vagy a másik kedvenc ellenérvem "becsippelnek, oszt majd mindent tudnak rólad" Nem kell ide chip, hiszen mindenki önként, és dalolva megveszi magának.
Az immunrendszerünk a szervezetünkbe "betolakodó" kórokozók (ez esetben a SARS-Cov-2 vírus) fehérjéi ellen termelt ellenanyagokkal védekezik. Ezek az immunválaszt indító fehérjék önmagukban megbetegedést soha nem okoznak és nem is fertőznek. Az mRNS vakcina még csak nem is magát a vírus fehérjét, hanem annak hírvivő molekularészletét, az mRNS-t tartalmazza. Hogyan működik az mRNS vakcina? Az mRNS-t az oltást követően a sejtjeink felveszik, majd a teljesen ártalmatlan fehérjerészletet megtermelik. A megtermelt fehérje részleteket szervezetünk immunsejtjei felismerik és legalább olyan hatékonysággal kezdenek el ellenanyagokat termelni, mintha a szervezetünk magával a kórokozó vírussal találkozott volna. Immunrendszerünk hosszabb távú memóriával is "emlékszik" a védőoltásra, ezért a kialakult védettség hónapokon-éveken keresztül is tarthat. Mi történik az mRNS vakcina molekulával? Az mRNS molekula a sejtek plazmájában maximum néhány nap elteltével lebomlik, és nem kerül be a sejtjeink magjába.