A "készen kapott" művészeti stílusokat a rendező határtalan kreativitással varázsolja az animáció számára magától értetődővé. Hogyan készült? Jankovics Marcell közel harminc éven keresztül dolgozott a magyar drámairodalom legemblematikusabb darabjának rajzfilmre való átültetésén. A film forgatókönyvét Madách Imre színműve nyomán 1983-ban írta, gyártása 1988-ban kezdődött, amely a 90-es, kétezres évek filmgyártási recessziója idején csak szakaszosan tudott befejeződni (az egyes részek külön-külön, önálló rövidfilmként is napvilágot láttak), a teljes film végül csak 2011-re készült el. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Az ember tragédiája Jankovics egész estés mozifilmjeinek egyik csúcs- és végpontja. Az animációs emberiségköltemény költői vizualitású, kultúr- és filozófiatörténeti ismeretterjesztő filmként az alkotó rendkívül gazdag, az animációs filmek tartalmi és formai kereteit feszegető enciklopédikus tudásáról ad tanúbizonyságot. Egy emlékezetes jelenet A 19. század derekán, Madách-korában játszódó, karneváli hangulatú londoni színben több mint egy évszázados időutazásra került sor egy korabeli, fából eszkábált "London Eye"-on.
Június 7-ig ingyen nézhető meg a Cinego videótárában Az ember tragédiája című film a hétvégén életének 80. évében meghalt Jankovics Marcell rendezésében. Nyert Arany Pálmát legjobb rövidfilmért (Küzdők), jelölték Oscar-díjra (Sisyphus), emellett Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotója volt olyan mindenki által ismert filmeknek, mint a János vitéz, a Fehérlófia vagy Az ember tragédiája. Több generáció nőtt fel a Magyar népmesék-sorozaton - méltatja a rendezőt a Cinego közleménye. Mint írják, Az ember tragédiája Madách Imre színművén alapul, ami a magyar irodalom egyik legfontosabb és legismertebb darabja. Rajzfilmes adaptációja 23 éven át készült. A film a JANKOVICS kuponkóddal nézhető meg a Cinego videotárában.
Együtt küzdenek, együtt próbálják értelmezni a korokat, együtt próbálnak élni olyan világokban, amelyek élhetetlennek tűnnek. Ám nemcsak a madáchi zárómondat ad reményt a nézőnek, hanem Jankovics Marcell animációs filmjének egésze is. Jankovics ugyanis nemcsak azt mondja – közvetett módon, a sorok között –, hogy nincsen remény, mert az emberiség képtelen arra, hogy uralkodjon az őt körbevevő környezet felett, képtelen arra, hogy termékenyen együttműködjön a másik emberrel, sőt arra is képtelen, hogy uralkodjon önmaga, a vágyai, az ösztönei felett, hanem azt mondja, hogy hiába veszik el minden, a szeretet és a család megmarad. Ádámot és Évát még az ördög se tudja egymástól elválasztani. Ez pedig több mint biztató. A film megnézhető a Filmion itt. Madách Imre drámájának színei az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelennek meg Fotó: Mozinet
Az ember tragédiájának egyik kulcskérdése, hogy valójában keresztény műről beszélhetünk-e, s ha igen, mennyiben. Az utókor kritikusait azóta is élénken foglalkoztató kérdésben maga Madách nem tesz igazságot, hiszen emberiségkölteményének bonyolult szövésű szövegét egyaránt lehet mélyen keresztény, ugyanakkor okkultizmusal kacérkodó gnosztikus értelmezési keretben is szemlélni. Jankovics e kérdésben határozottan állást foglal: nála az Úr önelégült, lusta teremtő, Lucifer kikezdhetetlen logikájú, cinikusan érvelő fényhozó, Ádám pedig a történelem háborgó tengerén ide-oda sodródó riadt figura. Nem véletlen, hogy – tarot-kártyából származó ötletként – Jankovics vándor–kutya párosként ábrázolja főszereplőit, párbeszédük pedig mintha egy hasadt elme önmagával való belső dialógusa lenne. Jankovics adaptációjában ugyan fellelhető még a hegeli dialektika, ám annak Madách által elképzelt szimmetriája végül meghasad: az abszolút tudás nem érhető el, a lélek megtörik, marad a küzdés sziszifuszi aktusa.
A görögöknél is csalok, hiszen a vázafestéses korszakok egymás után következtek, nem egyidejűleg, ahogy összetömörítettem. Az álom dramaturgiáját követtem, ami látszólag kaotikus, pedig nagyon is szigorú rendszere van. A sűrítés vagy a tömörítés, amelyre az animáció is képes, jellegzetes álomtechnika. Ha lehet valaki filmesben álomszakértő, akkor én annak tekintem magam" - jelentette ki az alkotó. Mint hozzáfűzte, az egyes színek azért készültek mind más stílusban, mert különben képregényszerű lett volna a film. Madách szövegét tartalmilag is kiegészíti az animációval teremtett világ, a hosszú darabban komoly szerephez jut a szöveg és kép pontos ritmusa. "A gyors és a lassú részek váltakozása nagyon fontos. Egyiptomhoz hozzátartozik, feszültséget is teremt a piramis építésének monotóniája. Ez a háromezer évig tartó kultúra hosszabb, mint a mi civilizációnk, és ezt valamilyen módon érzékeltetni kellett. Az ott elhangzó gondolatokból csak kiszemelgettem azokat, amelyek igazán fontosak. A görög szín, mint a demokrácia kritikája nagyon szerencsésen alakult, mert akkor dolgoztam rajta, amikor már megízlelhettem, hogy milyen a demokrácia.
Nem hazudok, kemény munka lesz, mert ez egy elég kemény, zsíros tészta – ezért nem is géppel dagasztom. De megéri 🙂 Ha összeállt szépen a tésztánk, négy egyenlőre részre osztjuk, meggömbölyítjük őket, és hagyjuk pihenni 30 percig letakarva. Hozzávalók a töltelékhez: – 30 dkg darált dió – 20 dkg porcukor – kb. 80 dkg házi sárgabaracklekvár Amíg kel a tésztánk, addig a darált dióval összekeverjük a porcukrot. Ha pihent a tésztánk, akkor első lépésként bekapcsoljuk a sütőnket 180 fokra, és hagyjuk előmelegedni, míg összeállítjuk a süteményünket. Egy hagyományos gáztepsit készítünk elő (25*35), és belerakunk egy szilikonos sütőpapírt. Kinyújtjuk az első tésztánkat, és rárakjuk a sütőpapírra. Erre rakunk a lekvárból, jól elterítjük a tésztán, hogy mindenhova kerüljön, majd erre rakjuk a cukros diót. Egy habkártya segítségével elterítjük a lekváron a diót, hogy egyenletes legyen. Igazi házi zserbó torta. Erre jön a következő kinyújtott tészta, majd újra lekvár és dió, egészen amíg el nem fogy. Tehát a négy kinyújtott tésztalap közé kerül három adag töltelék.
Zserbót sütni könnyebb, mint gondolnánk: Rosenstein Tímea avat be a tökéletes zserbó titkaiba - Dining Guide Gépelje be amit keres, majd nyomja meg az "ENTER" gombot A zserbóra nem gondolunk könnyen elkészíthető süteményként. Ahogyan arra a recept megadására felkért cukrászunk, Rosenstein Timi is rámutatott, valójában nem igényel sokéves konyhai tapasztalatot, és a hozzá valamelyest hasonló flódni például jóval macerásabb. Az év végi ünnepek két nagy kedvence közül tehát a zserbó készítésébe nyerünk bevezetést, kiküszöbölve a készítés jellegzetes hibáit. Zserbó szelet | Barasits Erzsébet receptje - Cookpad receptek. Karácsony előtt lesüthető, hiszen néhány nap pihentetés az ízek és rétegek összeéréséhez kifejezetten jót tesz neki. Jó sütést kívánunk! Minden családban akad egy nagymama és egy bizonyos zserbó recept, amelyet utána önérzetes büszkeséggel és nem kevés nosztalgiával örökítenek tovább a gyerekek-unokák. Rosenstein Timitől is szívesen hallottunk volna egy megható zserbósztorit egy valahai felmenő lisztes köténye mellől, de őszintén elmondta, hogy a receptet egy családi barátjuktól kapta, itt-ott alakítgatott rajta, mígnem megszületett ez a változat.
Semmi kétség, a zserbógyártás igazi mesterei a nagymamák, úgyhogy jobbnak láttam, ha az elkészítéséhez szakavatott segítséget kérek. Videó: Nézd meg hogy készül az igazi, házi zserbó! Persze, ők nem úgy állnak neki a sütésnek, ahogy mi. Nem kezdik el kimérni a pontos hozzávalókat, hanem érzésből alkotnak mennyei süteményeket. Nekem most az volt a dolgom, hogy az "amennyit felvesz" és a "fene se tudja", meg a "néha kicsit több, néha kicsit kevesebb" utasításokat lefordítsam, a mértékegységeket átszámoljam grammra, evőkanálra és milliliterre. Némi kísérletezés, próbálgatás és újrakezdés után aztán megszületett ez a recept, ami tökéletesen megtestesíti azt, amit én zserbónak hívok: ízes és karakteres, de nem túl édes töltelék négy lap között megbújva, kesernyés étcsokoládéval bevonva. Zserbót sütni könnyebb, mint gondolnánk: Rosenstein Tímea avat be a tökéletes zserbó titkaiba - Dining Guide. A zserbó receptjét itt találod! Néhány praktikus tanács: A tésztalapokat érdemes sütőpapíron kinyújtani, így pont akkorára tudjuk nyújtani, mint a tepsi és sokkal könnyebb is beletenni Lekvár tekintetében csakis a házi ajánlott, az a fajta, amiben nagyon kevés hozzáadott cukor van, azaz kissé savanykásabb, erős gyümölcsízű, így a zserbó sem lesz nagyon édes.
Igazi magyar klasszikus a zserbó, a legtöbben szeretik, és akik nem, azok is elismerik. Az ünnepi asztalok kihagyhatatlan szereplője, amit mindig megdicsérnek. Népszerűsége nem véletlen, amit alkotójának is köszönhet, akinek öröksége még ma is belopódzik a magyarok életébe. Maga a csoda A zserbó sikerét kifinomult eleganciájának köszönheti, amit sokféleképp magára ölthet. Kevés, de annál gazdagabb, karakteres íz találkozik benne, amik önmagukban is megállják a helyük: dió, sárgabarack és csokoládé. A tészta oldja fel töménységét, de csak annyira, hogy sütemény legyen és ne tömör bon-bon. A zserbó sikerét kifinomult eleganciájának köszönheti Fotó / Pixabay Egyszerűsége testet ölthet eredeti formájában, kifinomult kávéházi süteményként vagy, ahogy sokan ismerjük, házi sütiként, ami odaadással készül, saját lekvárral, frissen darált dióval, egyenetlen csokiréteggel. Igazi házi zserbó golyó. Mindegy, melyik kerül elénk, elfogyasztása igazi alkalom, és ez a gondosan megválasztott alapanyagok varázsa. Egy született cukrász Émile Gerbeaud, 1854-ben született, svájci cukrász családba.
Megvárjuk, amíg felfut, ez 5-10 percet vesz igénybe. A liszthez keverjük a sütőport, hozzáadjuk az élesztős tejet, a cukrot, a szobahőmérsékletű vajat, a tojásokat, és egynemű tésztává gyúrjuk. 4 egyenlő részre osztjuk a tésztát, és fóliába csomagolva hűtőbe tesszük. 30 perc pihentetés után a tepsi méretére nyújtjuk a tésztákat. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük az első lapot, a baracklekvár 1/3-át rákanalazzuk, és megkenjük vele a tésztát. A finomra darált diót összekeverjük a porcukorral, majd az 1/3-át rászórjuk a lekvárra. A zserbó története: a szelet és aki mögötte áll. Újabb tésztalapot teszünk rá, majd ugyanígy rétegezzük még kétszer. A legtetejére tészta kerül, amit villával megszúrkálunk, majd 180 C fokos sütőben 50 percet sütjük. A csokimázhoz a cukrot összekeverjük a kakaóporral és a vízzel. Folyamatos keverés mellett felforraljuk. Amikor bugyogni kezd, ráöntjük az összevágott csokoládéra. Miután felolvadt a csokoládé, hozzákeverjük a szobahőmérsékletű vajat. A lehűlt sütemény tetejét vékonyan megkenjük a csokoládémázzal, és legalább egy éjszakára hűtőbe vagy hűvös helyre tesszük.
Az utolsó tésztalap tetejét jól megszurkáljuk egy éles villával, de úgy, hogy koppanjon az alján. Ez segít abban, hogy távozzon a gőz, és ne legyen levegős a sütink. Ezután az előmelegített sütőbe tesszük, és 30-35 perc alatt szép barnára sütjük. Ha megsült a süteményünk, hagyjuk teljesen kihűlni, Majd előveszünk egy hasonló méretű tepsit, és átfordítjuk a kihűlt sütit, lehúzzuk a sütőpapírt, és erre kerül a csokimáz. Ehhez 20 dkg bevonó csokit, egy teáskanál vajjal vízgőz felett felolvasztjuk. Rakhattok hozzá a vaj helyett étolajat is. Ettől selymesebb és fényesebb lesz a bevonatunk. Egyenletesen rákenitek a sütire, és hagyjátok kihűlni. Ezután szeletelhető a sütemény, de igazából másnap az igazi. Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!