Figyelt kérdés van itt pár kérdés ami nem megy kémiából és holnap doga:S 2. Részecskeátmenet szempontjából melyik csoportba tartozik a folyamat? anyag az oxidálószer? 4. Mire használják ezt a reakciót? 1/12 Silber válasza: 56% 1. : Gázfejlődést tapasztalunk (H2-gáz keletkezik), miközben a szilárd cinkből egyre kevesebb mennyiségű marad. 2. : Redoxireakció, mivel oxidációsszám-változás történt. 3. : Mindíg az az oxidálószer ami redukálódik, tehát a sósav (mivel a sósavban levő hidrogén felvesz elektront). 4. : Laboratóriumban hidrogén előállítására. Cink és sav reakcija. Sok sikert, bár jobb lenne egyedül megtanulni. Ha érdekelne is, akkor odaböktél volna egy "miért"-et:) 2010. ápr. 22. 14:45 Hasznos számodra ez a válasz? 2/12 A kérdező kommentje: xD bocsi csak mennék ki bringázni, és nincs kedvem. de nagyon köszönöm hogy segítettél életet mentettél xD 3/12 anonim válasza: 73% A cink egyesül a sósavval, miközben hidrogén gázt fejleszt. Egyenlet: Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2 Redoxi-reakció oxidálószer: klór Laboratóriumi körülmények között így állítják elő a hidrogén gázt.
Gondoltam ez utóbbi esetén elég rafkós a procedúra, kíváncsi voltam, hogyan kezeli az Aliexpressz a helyzetet. Mivel az azonnali elállás lehetősége már nem élt, így az Aliexpressen a rendelésnél a minőségi kifogás rovatában lehetett csak összefoglalni a helyzetet: 1., fals ragszám, 2., bolt bezárva, 3., postai paksaméta Kína-Magyaroszág viszonylaton csatolva (a magyar kulcsszavaknál odaírtam az angol megfelelőket). Cink reakciója tömény salétromsavval |. Lényeg: a feladó nem válaszolt semmit, határidejük lejárta után az Ali szó nélkül visszautalta a zsét. TLDR: Az Aliexpressz kommentjei között gyakran látok átverésre felhívó kommenteket. Eddig semmi negatív tapasztalatom nem volt velük, azonban most belefutottam egy cinkes rendelésbe. Bár a rendelésemet nem kaptam meg és az első reklamálási határidőből is kifutottam, mégsem lett negatív a végkifejlet.
1. Cink reagál sósavval. Minden kémia feladatnál én azt szoktam javasolni, hogy írd fel a reakcióegyenletet. Anélkül egy lépést sem sehová! Zn + 2 HCl ---> ZnCl2 + H2 Ezt vagy megtanulod, vagy ha nem akarsz magolni, megtanulhatod a logikáját is, de az meg aztán végképp nem fér bele egy ilyen válaszba. Na most, ránézünk az egyenletre, honnan döntjük el hogy ez redox vagy sav-bázis reakció? Néhány dolgot tudni kell ehhez: először is, mi az a sav meg bázis? Nos, sav az az anyag ami proton (H+) leadására képes, bázis az ami protonfelvételre. Itt a HCl (sósav) az sav, mert a hidrogénjét könnyen le tudja adni, de hová kerül az a proton? Hát nem a cinkre, ezért az nem egy bázis. A hidrogének egymással találkozva adnak ki egy H2 molekulát. Na de várjunk csak, két pozitív töltésű ion találkozásakor miért kapok semleges molekulát? Cinkre sósavat öntünk mit tapasztalunk? SOS. Nem inkább kétszeresen pozitív molekulát kéne kapnom, ilyet hogy H2(2+)? Nos hát, éppen ez a redox reakció lényege, ezt meg onnan könnyű felismerni, hogy elektronok vándorolnak benne (tehát sav-bázis reakcióban H+ ionok vándorolnak, redoxban elektronok).
Só keletkezik akkor is, ha valamely fém-oxid lép reakcióba a megfelelő savval. Kalcium-nitrát képződik, ha oltott meszet salétromsavval reagáltatunk, de akkor is, ha égetett meszet adunk salétromsavoldathoz: Fém-oxidból savval akkor is előállíthatjuk a sót, ha a fém-oxid nem alakítható fém-hidroxiddá. Feladat Öntsön egy-egy kémcsőbe desztillált vizet, illetve sósavat. Cseppentsen fenolftaleinindikátort a desztillált vízbe. Tegyen mindkét folyadékba egy darabka magnéziumszalagot. Értelmezze a tapasztalatokat! Írja fel a lezajlott reakció(k) egyenlete(i)t! Szükséges eszközök és anyagok • műanyag tálca • kémcsőállvány • magnéziumforgács • 2 darab üres kémcső • sósav (2 mol/dm3) • desztillált víz • fenolftaleinindikátor • védőszemüveg • gumikesztyű • hulladékgyűjtő Figyelmeztető jelölések Videó Magnesium Megfigyelések, tapasztalatok, következtetések Az első kémcsőben 2mol/dm 3 -es sósav van, a magnézium szalag azonnal reakcióba lép vele magnézium-klorid só képződése és hidrogén gáz felszabadulása mellett.
Mindegyik vegyületnek van egy meghatározott hatásmechanizmusa. Irodalom Chappell, MC (2012). A nem-klasszikus renin-angiotenzin-rendszer és a vesefunkció. Átfogó fiziológia, 2 (4), 2733. Grobe, JL, Xu, D. és Sigmund, CD (2008). Intracelluláris renin-angiotenzin rendszer az idegsejtekben: tény, hipotézis vagy fantázia. Physiology, 23 (4), 187-193. Rastogi, SC (2007). Az állati fiziológia alapvető elemei. New Age International. Sparks, MA, Crowley, SD, Gurley, SB, Mirotsou, M., és Coffman, TM (2014). Klasszikus renin-angiotenzin rendszer a vese élettanában. Átfogó fiziológia, 4 (3), 1201-28. Zhuo, JL, Ferrao, FM, Zheng, Y. és Li, XC (2013). Jegyzetek medikusoknak/Gyógyszertan/A renin-angiotenzin-rendszert befolyásoló szerek – Wikikönyvek. Új határok az intrarenális renin-angiotenzin rendszerben: a klasszikus és az új paradigmák kritikus áttekintése. Határok az endokrinológiában, 4, 166.
A renin–angiotenzin rendszer (RAS - Renin–angiotensin system) vagy a renin–angiotenzin–aldosteron rendszer (RAAS - renin–angiotensin–aldosterone system) egy hormonrendszer amely szabályozza a vérnyomást és a víz (folyadék) egyensúlyt. Renin angiotensin rendszer receptors. Ha a vér mennyiség alacsony, a vesében lévő juxtaglomeruláris sejtek renint választanak ki közvetlenül a keringésbe. A plazmás renin ekkor a máj által felszabadított angiotenzinogént átalakítja angiotenzin I-é. Végül az angiotenzin I átalakul angiotenzin II-vé a tüdőben található angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) által. További információk [ szerkesztés] Vérnyomás-szabályozás: Renin-angiotenzin-rendszer,
Bizonyos gyógyszerek, például az enalapril, a lozartán, a spironolakton csökkentik a RAAS hatásait. Minden vegyület sajátos hatásmechanizmussal rendelkezik. Hivatkozások Chappell, M. C. (2012). A nem klasszikus renin-angiotenzin rendszer és a vesefunkció. Átfogó élettan, 2 (4), 2733. Grobe, J. L., Xu, D. és Sigmund, C. D. (2008). Intracelluláris renin-angiotenzin rendszer neuronokban: tény, hipotézis vagy fantázia. Fiziológia, 23 (4), 187-193. Rastogi, S. (2007). Az állatfiziológia alapjai. New Age International. Sparks, M. A., Crowley, S. D., Gurley, S. B., Mirotsou, M. és Coffman, T. M. (2014). Klasszikus renin-angiotenzin rendszer a vesefiziológiában. Átfogó élettan, 4 (3), 1201-28. Zhuo, J. L., Ferrao, F. M., Zheng, Y. és Li, X. (2013). Renin-angiotenzin rendszer – Wikipédia. Új határok az intrarenalis renin-angiotenzin rendszerben: a klasszikus és az új paradigmák kritikai áttekintése. Határok az endokrinológiában, 4, 166.