A lábzsibbadásnak számottevő okai lehet. A zsibbadás és egyéb érzészavarok hátterében mindig valamilyen idegrendszeri okot kell keresnünk, hiszen, az idegek látják el érzőrostokkal a végagokat. Ezeknek valamilyen okból bekövetkező károsodása vezet zsibbadáshoz, érzészavarhoz. A lábzsibbadás okai lehetnek: - polyneuropathia: a perifériás idegek károsodását, jelenti ami valamilyen anyagcsere-zavar miatt alakul ki. Ilyen anyagcsere zavarok pl. Talp zsibbadás mitől lehet? (10566904. kérdés). : cukorbetegség, daganat, pajzsmirigybetegség, nem megfelelő tálplálkozás és életmód, vagy emésztőrendszeri betegség miatt kialakuló hiánybetegségek (alkoholizmus, B-vitamin hiány, folsav hiány stb. ) - Ipari, vagy vegyi anyagok okozta idegkárosodás, vagy felszívódási zavar (pl. : kemoterápia) - az idegrendszer gyulladása miatti idegkárosdások: sclerosis multiplex, Guillain-Barré szindróma - alagút szindróma: Ezeket nem gerinc eredetű igeggyulladásnak hívjuk. A perifériás idegek a gerincsatornából kilépve a csontok és lágyrészek (izmok, inak, szalagok) által alkotott alagutakban futnak.
Ez az állapot néhány pillanattól néhány napig vagy akár hónapig is eltarthat, mivel az idegeknek meg kell javítaniuk a zavartalan működéshez szükséges védőbevonatukat. Ha a zsibbadás rohamszerűen jelentkezik, csak rövid ideig tart és spontán múlik, minden bizonnyal átmeneti véráramlászavar húzódik a háttérben. Miért zsibbad a lábam? - Az orvos válaszol. Viszont komoly betegséget is jelezhet, amivel orvoshoz kell fordulni, főleg, ha rendszeresen visszatér. Részletek! Létezik örökletes neuropátia is, amely genetikai alapon hajlamosabbá teszi az embereket az idegi kompressziós sérülésekre. Ilyen betegséggel az érintettnek különösen óvatosan kell viselkednie, nehogy maga alá húzott végtaggal aludjon el, hogy elkerülje az idegek összenyomódását. De a legtöbb ember számára az ébredéskor érzéketlenné zsibbadt végtag csak egy ideiglenes bosszúság, mely oly gyorsan elmúlik, hogy igazából megijedni sincs idő miatta.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
A vizsgélaton az alábbiakat állapították meg: Éber, tiszta tudatú. Agyidegek párhuzamosan jól innerválnak.... A torticollis kialakulása lehet a deformitástól? Tisztelt Bessenyei doktórnő! Magam is mr eredményt szeretnék megkérdezni. Spasticus torticollis miatt utaltak mr vizsgálatra. Az ábrázólt szakaszon kifejezett sondylosis osteophytosissal, a porcrések közepes fokú egyenletes beszűkülésével, a porckorongok... Ideggyulladás Tisztelt doktornő! Pár napja elkezdet fájni a háta egész a derekamig. Majd olyan érzésem van néha mintha hangyák mászkálnak pközbe nem mindig érzem csak délutántól. Dr varga józsef szülész nőgyógyász Forma 1 magyar nagydíj sorrend filmek September 20, 2021
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY VENDÉGÜL LÁTJA A MÚZSÁKAT Borbély Szilárd: A Testhez Ódák & Legendák A belépőjegyek a Csokonai Színház jegypénztárában vásárolhatóak meg. a Csokonai Nemzeti Színház zenés irodalmi estje a Déri Múzeumban Borbély Szilárd emlékére Borbély Szilárd A Testhez című kötetében bonyolult kompozícióba rendezve sorakoznak, és kerülnek egymást értelmező viszonyba a magzatukat elvetető vagy elvesztő anyák dokumentált történeteiből, az Aranylegenda motívumaiból és holokauszttörténetekből alakított prózaversek, ezek a szokatlan formájú jelenkori legendák és ódák. Sajátos összefüggésrendszer bontakozik ki az egymás után rendezett szövegekből, mely azt sugallja, hogy a tömeges és intézményesített emberölés egyáltalán nem pusztán korábbi korok – valamilyen bűnös politikai rendszerhez vagy eszméhez kötődő – sajátossága, hanem folyamatosan zajlik a jelenben is, Magyarországon éppen úgy, mint az összes felvilágosult és művelt európai államban. Legföljebb nem tudunk róla, vagy nem veszünk róla tudomást.
Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész, kritikus életműve két évvel ezelőtt, fájdalmasan korán zárult le. Jóllehet, a hagyatékban föllelhetőek kiadatlan darabok – így például a szerző (jelen lapszámban is ismertetett) Csokonai-könyve tördelt változatba került, s a nyomdai munkálatokra vár –, az oeuvre... lényegében az 1988 és 2013 közötti időszak termését foglalja magában, az Adatok című verseskötet megjelenésétől a Nincstelenek című regény publikálásáig ívelően. Tucatnyi szépirodalmi kötetről (köztük lírai, drámai és epikai művekről), irodalomtudományos munkákról és egy kortárs kritikai gyűjteményről van szó, s az életmű mind mennyiségét, de legfőképp minőségét és egyedülálló jellegét tekintve kiérdemli a vele történő alapos számvetést. A lap szerkesztőbizottsága, valamint a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete úgy látta, hogy Borbély Szilárd kollégánk és szerkesztőtársunk emlékét az ápolja leginkább méltóképpen, ha a Studia Litteraria az életművet rendszerszerűen áttekintő, tudományos igényű lapszámot jelentet meg – olyan közeli időpillanatban, amely a szakmai távolságtartást már (valamelyest) lehetővé teszi.
Borbély költészetét a Halotti pompa óta mélyen átitatja az emberi, a testben való létezés tragédiája, mely éppen erre mutat rá kegyetlen pontossággal. A Nincstelenek persze egészen más, mint a korábbi kötetek, s nem csak témájánál s műfajánál fogva az. A gyermekkor nagyon is konkrét, földrajzilag és történelmileg is pontosan meghatározott világába viszi vissza az olvasóját. Talán kicsit túl feltűnően is látványos, ahogy az író deklarálja az elbeszélt történet (félig-meddig) non-fiction voltát. Olvasóként nincs jogom és okom kétségbe vonni, hogy mindaz, amit Borbély leírt, szó szerint és pont úgy történt meg. Másrészről pedig ki akadályoz meg abban, hogy kételkedjem mindebben? Persze mindez a befogadás hatásmechanizmusának kérdése, nyilván másként hat az az elbeszélés, amit valóban megtörténtként olvasunk, mint ami puszta kitaláció. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy Borbély Szilárd manipulálni akarná az olvasót. Hanem éppen azt: kiváló író, aki pontosan tisztában van annak a szövegnek a lét- és befogadásmódjával, amit alkot.
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY VENDÉGÜL LÁTJA A MÚZSÁKAT Borbély Szilárd: A Testhez Ódák & Legendák A belépőjegyek a Csokonai Színház jegypénztárában vásárolhatóak meg. a Csokonai Nemzeti Színház zenés irodalmi estje a Déri Múzeumban Borbély Szilárd emlékére Szilárd Borbély A Testhez című kötetében bonyolult kompozícióba rendezve sorakoznak, és kerülnek egymást értelmező viszonyba a magzatukat elvetető vagy elvesztő anyák dokumentált történeteiből, az Aranylegenda motívumaiból és holokauszttörténetekből alakított prózaversek, ezek a szokatlan formájú jelenkori legendák és ódák. Sajátos összefüggésrendszer bontakozik ki az egymás után rendezett szövegekből, mely azt sugallja, hogy a tömeges és intézményesített emberölés egyáltalán nem pusztán korábbi korok – valamilyen bűnös politikai rendszerhez vagy eszméhez kötődő – sajátossága, hanem folyamatosan zajlik a jelenben is, Magyarországon éppen úgy, mint az összes felvilágosult és művelt európai államban. Legföljebb nem tudunk róla, vagy nem veszünk róla tudomást.
****** Nincsen A 2010-ben megjelent könyv, amelyből e rettenetesen nagy vers való, a következő Simone Weil-idézettel ajánlja magát az olvasónak: "Bárkiben, aki elég hosszú ideig volt szerencsétlenségben, él bizonyos cinkosság tulajdon szerencsétlensége iránt. Ez a cinkosság megakadályozhatja őt bármi erőfeszítésben, amivel sorsán javíthatna, s olykor oly messzire vezet, hogy a szerencsétlen már nem is kívánja szabadulását. " Ma egy hete Borbély Szilárd törékeny és rebbenékeny lénye visszavonhatatlan végérvényességgel prezentálta 120 megnémult, levegőt venni nem merő ember előtt, amiről A Testhez fülszövege, s minden egyes verse beszél. Ott volt a Müpában, de máshol járt már, odaátról szólt a hangja, alig hallhatóan, önnön mérhetetlen fájdalmának fáradt, bizalmas cinkosaként. A test lebomlását, szétrohadását és a nyelv önfelszámolását, a szavak elnémulását fegyelmezett, mesteri formába rendező vers egyszerre búcsú és ima: csak éppen nincs kitől és nincs kihez. Számvetés, ahol a beszélő kozmikus magánya éjsötét kupolaként borul önmagára, esélyt sem hagyva a szabadulására.
2014. február 17-én, hétfőn este a Müpában a Literárium-est keretében hallhattuk-láthattuk őt utoljára – csütörtökön már a halálhírét olvashattuk az újságokban: 50 évesen önkezével vetett véget életének. Negyed évszázad alatt alkotott műveinek többsége azonban túléli őt. Már a debreceni egyetemi éveik alatt is ismerték egymást, barátság szövődött önök között. Milyen embernek ismerte meg Borbély Szilárdot? Tizenhét éves volt, mikor először találkoztunk, az általam tartott felvételi előkészítőre járt, 1982-ben. Közelebbi kapcsolatba, barátságba azonban csak később, már egyetemistaként kerültünk, ő első, én ötödéves voltam. Élénken emlékszem az egyik első beszélgetésünkre, ami különösképp jól jellemezte a Szilárddal való viszonyunkat: egy végtelen hosszúra nyúlt, 2-3 órás eszmecsere során már kezdtem magam zavarban érezni, mert szinte csak én beszéltem, ő alig pár szóval jelezte, hogy ott van. Mígnem aztán hirtelen magához ragadta a szót, és vagy 20 percig beszélt, amiből nemcsak az derült ki, mennyire figyelt korábban, de hihetetlen éleslátóan és -elméjűen szólt hozzá a témához.
Bővebb ismertető Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb költői teljesítménye, a Halotti pompa után, ismét verskötettel jelentkezik a Debrecenben élő költő. Új könyvének centrumába a szenvedés kerül előtérbe: a holokauszt névtelen túlélőinek tragikus emlékeit, a magzatukat elvesztő anyák és megalázott nők megrázó vallomásait eleveníti meg.