Az Úr reményt ébresztett a zsidóságban, hogy eljön a Messiás, aki közülük való lesz. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten, Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: Az első a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik pedig a szeretetet. Ha advent első vasárnapján megnyitottuk lelkünket mások felé, most eljött az ideje annak, hogy saját erőnkből másoknak is adjunk. Kiváló az alkalom arra is, hogy átgondoljuk, mit tehetnénk másokért. Vezéreljen bennünket a segítő szándék, adjunk önzetlenül. Advent második vasárnapja » Virágot egy mosolyért. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég lehet egy ölelés, pár kedves szó is. Gyújtsuk meg a remény szikráját azok szívében, akiknek a biztatásunk kell ahhoz, hogy erőre kapjanak. Aranyosi Ervin – Advent második gyertya… A második is fényre lobban, jelzi, angyal szállt a földre: – Éljetek méltóbban, jobban, s várjatok az újszülöttre!
Lelketeket készítsétek, – a világ újjá születhet! Szóljon szívből belső ének, – nyissátok meg szeretetnek! Legyen bennünk könyörület, új megváltónk mikor várjuk. A világ is szebbnek tűnhet, ha utunkat eképp járjuk. Találd meg a belső békét, s majd, ha utad tisztán járod, élvezheted eredményét, egy csendes, békés világot…
Ibolya. 52 2014. február 16. 10:13 "Szóljon szívből belső ének, - nyissátok meg szeretetnek! " Lenyűgöző vers, tele szeretettel. Örömmel olvastam! Gratulálok! Ibi AranyosiErvin (szerző) 2013. december 15. 19:38 Köszönöm kedves hozzászólásaitokat, kár, hogy egy héttel később jelent meg. Gyongy44 2013. 19:00 ''- a világ újjászülethet. '' Legyen így, kedves Ervin:)! Sok szép, derűs világszemléletre sarkalló verset kívánok a jövőben is, és mindenek előtt boldog Karácsonyt! Szeretettel Gyöngyi kistenkes 2013. 11:02 Szép adventi köszöntő, gratulálok Frici emonye 2013. december 14. 11:16 Szép:) anci-ani 2013. Aranyosi Ervin - Adventi negyedik gyertya - Istenes versek. 08:53 Bensőséges, szép vigasz adventi versedhez gratulálok! pierre 2013. december 13. 21:07 Gratulálok! Csak nyitogasd e gyarló földi szemét, mert,, ingyen'' szeretne,, egy csendes, békés világot''! Üdv. Pierre
Negyedik is lángra lobban, kiviláglik tiszta fénye. Ott ragyog a csillagokban, s éled az ember REMÉNYe. A szívünkben BÉKE lángja, HITünk ajtót nyit a jóra. Aki ránk néz, máris látja: – Elérkezett hát az óra. Aranyosi ervin advent második gyertya tv. S bizony, hol a SZERETET él, ott gonosznak helye nincsen. Hol a jóság jövőt remél, ott megjelenik az Isten. Eljön a mennynek országa, tudom, itt lesz, lent a Földön. Nyíljon ki szívünk virága, aki remél, készülődjön! Nagyon tetszik, követlek máshol is: Olvass hasonló verseket: A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Pető Andreának ez a második, Rajk Júlia életéről szóló írása, ugyanis 2001-ben már napvilágot látott egy munkája, amely a megjelenése után nagy hazai és nemzetközi tudományos sikernek örvendett. Az értelmezési keretek változása miatt, illetve az új források tükrében lehetősége nyílt a Rajk Júliával kapcsolatos témakör kibővítésére, így az újabb kötet – amely 2020-ban jelent meg – már magában hordozza a név meg- és a visszaszerzéséért folyó küzdelmet, mindemellett az írónő a férfiak árnyékába kényszerülő Rajk Júlia személyére és szerepére is rávilágít. A szerző ennek értelmében a következőképpen határozta meg az életrajz célját: " […] megkísérli bemutatni, hogyan valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfiak világától szabad nő. " Rajk Júlia esetében a név központi szereppel bírt. Olvashatunk róla Földi Júliaként, Rajk Lászlónéként, Györk Istvánnéként, Györk Lászlónéként és végül Rajk Júliaként. A nő szerepét és helyét a társadalomban, illetve a politika világában mégis a Rajk vezetéknév jelölte ki, Pető Andrea azt a bizonyos árnyékot szintén ehhez viszonyítva határozta meg.
1949 október 15 –én egy alig néhány napos tárgyalássorozat után – de valójában Rákosi Mátyás közvetlen parancsára – Budapesten kivégezték Magyarország külügyminiszterét Rajk Lászlót. Alig hét évvel később 1956 október 6 –án a Kerepesi temetőben százezres tömegdemonstráció keretében – jelentős politikai megmozdulás során – és az 1956 –os forradalom közvetlen előzményeként és előkészítéseként zajlott újratemetése. De ki volt valójában Rajk László? Miért végezték ki, és 1956 –ban miért jelképezte újratemetése – a kommunista rendszer – elleni tiltakozást? Rajk László azon években tartozott Magyarország vezetőinek sorába, amikor a második világháború lezárása után a Kelet-európai országokban megkezdődött a kommunisták hatalomátvétele. A folyamat mindenhol ugyanazon "recept" alapján történt. Első lépésként a háború befejezésének évében koalíciós kormányok alakultak, melyekben a kommunisták mellett még más pártok is szerepet kaptak. Ezt követően a második lépésben a kulcspozíciók, mint a belügyminisztérium és rendőrség vezetése szinte észrevétlenül a kommunisták kezébe került, miközben megindult a koalíciós partnerek tönkretétele és kiszorítása a hatalomból.
Rajk László mellett azonban meg kell emlékeznünk a feleségéről, Rajk Júliáról is. A személye kapcsán egy különleges életutat megjárt nőről beszélhetünk, aki mindennek ellenére sem kerülhetett be a magyar történelmi kánonba. Pető Andrea Árnyékban – Rajk Júlia élete című munkájának köszönhetően mégis bepillantást nyerhetünk Rajk Júlia élettörténetébe. Pető Andrea: Árnyékban – Rajk Júlia élete, Jaffa Kiadó, 2020, 328 oldal. (Kép forrása:) Minthogy női életrajzról van szó, a feminista olvasatot, illetve a feminizmus eszméjét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A most tárgyalt könyv középpontjában ugyanis egy olyan nő áll, aki nem hagyta, hogy nőként a fennálló rezsim elnyomja, kiállt a számára fontos törekvések mellett, illetve érvényesülni próbált, és a legtöbb alkalommal tudott is a férfiak uralta politikai világban. Az életrajzon túl a szerző említést tesz még a női élettörténetírás értelmezési kereteinek változásairól, illetve a Rajk Júliával kapcsolatosan fellelhető források alakulásáról, és a már vagy még elérhetetlen források problematikájáról is.