A cafeteriarendszer, illetve -szabályzat felülvizsgálatában, az adóterhek optimalizálásában érdemes időben akár külsős szakértők segítségét kérni. A BPiON bérszámfejtési és munkajogi tanácsadói örömmel állnak rendelkezésére. Keressen minket! Rudrich Rita Senior Payroll Specialist BPiON *¹ 2020. évi LVIII. törvény (A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről) 40. §. *² T/13258. számú törvényjavaslat *³ Szja. tv. Cafeteria elemek adózása 2020 download. 70. §
A bérként adózó, de adókedvezményre jogosító juttatások közül a koronavírus-járvány miatt újra fókuszba kerülhetnek az egészség- és önsegélyező pénztárak, illetve az egészségbiztosítások is. Noha a SZÉP-kártyán és a készpénzes juttatáson kívül csupán néhány százalékot tesz ki a többi juttatás összértéke, a BDO tapasztalatai szerint a cégek többsége a jövőben is igyekszik széles palettát nyújtani cafeteriarendszerében. Számukra a rendszer egy motivációs eszköz, amely a munkavállalók felé azt mutatja, hogy a jövőben sem kívánják korlátozni munkavállalóik választási lehetőségeit. A leggyakoribb cafeteriaelemek: Cafeteriaelem Közteher 2021-ben Óvoda, bölcsőde A költségek mértékéig adómentes Kulturális belépő A minimálbér mértékéig adómentes Sportrendezvény belépő Távmunkavégzés költségtérítése Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla 2021. 06. 30-ig, évente 265 ezer forintig 15% 2021. 07. Mi várható 2021-ben cafeteriában?. 01-től évente 150 ezer forintig 30, 5% Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla 2021. 30-ig, évente 400 ezer forintig 15% 2021.
A válaszadó munkáltatók 2, 84 százalékánál csökken majd a tervek szerint a juttatási keret. Náluk a létszám 2, 14 százaléka dolgozik. A kapott válaszok alapján a csökkentés mértéke 19, 55 százalék lehet. A nagy többség nem változtatna a béren felül adott elemek mértékén. Így nyilatkozott a kutatásban résztvevő cégek 65, 62 százaléka, akik az érintett létszám 75, 93 százalékát foglalkoztatják. A válaszadók 16, 72 százaléka (náluk az érintett munkavállalók 20, 44 százaléka dolgozik) növelheti 2022-re a juttatásokra szánt keretét. Emellett akadnak olyanok is (2, 52 százalék), akik a jövő évre vezetnének be új juttatási rendszert. Mivel zömében alacsonyabb létszámú munkáltatók nyilatkoztak így, ezért ez a pozitív változás az érintett munkavállalói létszám 0, 35 százalékát érintheti. Cafeteria-juttatások 2021. Munkabérek 2022 A kutatásban 315 munkáltató adott információt arról, miként tervezi a jövő évi bérek alakulását. Ők 158 193 munkavállalót foglalkoztatnak összesen. - Természetesen ez a terület is jelenleg bizonytalan, hiszen a minimálbér alakulása teljesen más értékeket is eredményezhet, mint a munkáltatók jelenlegi válaszai – emlékeztet Fata László.
2021. december 6., 09:54 A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Ma reggel sok kisgyermek volt boldog, amikor az ablakban, a gondosan kitisztított csizmácskákban finomságokat találtak. De lássuk a Mikulás-nap történetét! Fotó: Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Szentek között élő, Csodatevő Szent Miklós atyánk, a likiai Müra érsekének emléke – December 6., A készület huszonkettedik napja | Egri Görögkatolikus Szervezőlelkészség. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került.
Csákányban a Miklós-járás ban két-két alakoskodó vett részt. Az egyik Szent Miklósnak, a másik ördögnek öltözött. A Miklóst alakító legény hosszú bundát viselt, kenderszakállat ragasztott, derekát lánccal kötötte körbe, botot vitt a kezében. Az ördög rossz ruhába öltözött, néha szalmából púpot is készítettek a hátára. Kolompot vitt magával. Az "ördög" vesszőkorbáccsal fenyegette a gyerekeket, a nagyobb lányokra rá is vert. Várkonyt a legények hatan jártak, egyikük püspöknek öltözött, öten meg ördögnek. Az ördögök hátán szalmából készített púp volt, a házban bottal ütötték egymást, jelezve, hogy a rosszak mindig megkapják a büntetésüket. A Miklós-napi alakoskodás másik formája feltehetően középkori diákhagyományból ered. Szent miklós napja film. A püspököt megszemélyesítő figura kíséretével felkereste a házakat, a gyerekeket vizsgáztatta, megimádkoztatta, büntette és jutalmazta. E szokásnak lehet a változata a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén a lányok tréfás gyóntatása a fonóban. Ipolyszécsénkén a tréfás gyóntatás szereplői voltak a püspök, a nyakában krumpliolvasóval, a kezében bekormozott fakereszttel; a két ministránslegény; a negyedik szereplő a harangozó, kezében csengővel és rossz bögrével, amiben parázs volt a füstöléshez.
A szereplőkhöz tartozott még a két ördög. A püspök kártyából olvasta a "litániát". Eztán kezdődött a "gyónás". A lányok, menyecskék sorra oda kellett hogy menjenek és 220 feleljenek a kérdésekre. Például: Ki a szeretőd? Aludtál-e vele? Szent miklós napja 2. stb. Ha nemmel felelt, a ministráns csengetett, és a két ördög bejött, a lányt kivitték az udvarra és jól összefogdosták (Manga 1941b: 190–191). Egyébként nemcsak Mikuláskor, hanem Borbála- és Luca-napkor Európa-szerte ismertek az ijesztő, büntető, adományozó alakoskodók. Ezekről bővebben szól Ujváry Zoltán fejezete. Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: kalotaszegi múlt századi leírás szerint "Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamúval tömött zacskóval megütőgetik" (Réső Ensel 1867: 175). A Miklós-napi ajándékozást a szent legendájával hozzák összefüggésbe. Ma a Mikulásnak két alakja él: az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető, ajándékozó alakoskodó.
A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja már ekkor zarándokhely lett. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. (A relikviák egy részét 2017 májusában, Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka előző évi megállapodása értelmében Oroszországba vitték, s néhány hónapig Moszkvában, majd Szentpéterváron tették közszemlére, egyedül az orosz fővárosban egymillió ember állt sorba, hogy egy pillantást vethessen rájuk. ) Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. December 6. Szent Miklós napja - Erzsébet-táborok. Justinianus bizánci császár. Csodatételek, legendák A szent nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart, és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje.