Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent - a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netfilxen látható. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Oyyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készítése fűződik a nevéhez, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Sir David Attenborough a Royal Society tagja, és fáradhatatlan képviselője a természetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseknek. Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 300 oldal Kötésmód: keménytábla, védőborító ISBN: 9789633557006 EAN: 9789633557006 Oldal frissítés: 2022. febr.
Mert lássuk be, egyelőre erőteljesen vesztésre állunk a klímaváltozással vívott küzdelemben. Egyszerűen érzéketlenné váltunk a rémisztő jövőképekre, eltávolítjuk magunkat tőle, mintha mindez minket, gyermekeinket, unokáinkat nem érintené. Sajnálkozva nézzük az éppen felkapott videót az orángutánról, aki elkeseredetten próbál küzdeni a gépek ellen, amelyek nyomán addigi otthona pálmaültetvénnyé alakul –, majd lenyaljuk a pálmaolajban tocsogó mogyorókrémet a kiskanálról. Elolvassuk az előrejelzéseket, miszerint gyökeres változás nélkül az ivóvíz hiány az elkövetkező évtizedekben katasztrofális mértékeket ölt… majd veszünk egy forró, nyugtató fürdőt, hogy kiheverjük a sokkhatást. Mert mindezek csak apróságoknak tűnnek, amelyekről nehezen képzeljük el, hogy valóban érzékelhető változást idéznének elő a világban. Sir Attenborough a saját életén keresztül mutatja be, miért is tévedünk, ha így gondolkodunk. Megszelídített vadon Sir David Attenborough természetbúvár karrierje igencsak korán kezdődött: az angliai Leicesterben cseperedő fiú szabadidejét a környéken fellelhető kövültek gyűjtésével töltötte.
A világ egyik legismertebb természet tudósának, David Attenboroughnak a legújabb filmjét ajánljuk, amely egyfajta felkiáltójel, egy utolsó figyelmeztetés az emberiség számára. A 93 éves dokumentumfilmes mindösszesen az ő életében lejátszódó néhány évtizedes folyamatokat mutatja be, amik az emberiség hatására a Földön végbementek és vonja le a szomorú következtetést, hogy amennyiben radikális változás nem fog történni, akkor néhány évtizeden belül végérvényesen tönkre tesszük a bolygónkat. A gyönyörű és változatos képekkel tarkított filmben saját szavaival is vezeti végig a nézőt azon a pusztításon, amivel a több milliárd év alatt kifejlődött földi sokszínűséget pusztítjuk a túlnépesedés, a fosszilis energiaforrások használata, az erdőírtások és túlhalászások, a túlfogyasztás és számos más olyan jelenség miatt, amely sajnos napjaink társadalmára vagy annak egy részére jellemző. Ugyanakkor a filmben bemutatott drámai folyamatok ellenére Attenborough hisz abban, hogy a Földünket tönkretevő folyamatok még megváltoztathatóak és a szükséges lépések mielőbbi megtételével a következő generációk is normális életet tudnak élni, nem mellesleg pedig láthatják azt a milliónyi csodát, amely a Földünkön létezik.
Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. Később jött a szintén nagy sikerű Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni. Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén. Az Attenborough nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például a Monty Pythonból ismert Michael Palin is, aki szintén készített már ismeretterjesztő sorozatot, Nyolcvan nap alatt a Föld körül címmel.
Többször is. Az elmúlt évszázadban háborúk, forradalmi újítások, találmányok, társadalmi változások sorozatától rengett életünk talaja… igaz, túl elfoglaltak voltunk az életünkbe beálló változások csodálatával, hogy észrevegyük, valójában a mi öles lépteink rázzák az egész Földet. Most már egyértelmű, hogy ez a földrengésszerű változás, amit a mi jelenlétünk és tevékenységünk idézett elő bolygónkon, tátongó lyukakat ütött az élővilág törékeny talaján. Szakadékokat, amelyek egész fajokat, sőt, élőhelyeket nyeltek el az elmúlt évtizedekben. Ha pedig visszanézünk erre az időszakra, észrevehetjük, hogy a repedések, amelyek előidézték őket, végig ott voltak az orrunk előtt. Sir David Attenborough Egy é let a bolygónkon című dokumentumfilmje – avagy tanúvallomása, ahogy ő nevezi – ezt az utat járja végig. Az elmúlt fél évszázad során készített megannyi felvétele segítségével mutatja be, miként lett néhány hajszálvékony repedésből mindent bekebelező szakadék – és, ha úgy döntünk, miként tudjuk betoldozni-foldozni őket, ahelyett, hogy fejest ugranánk beléjük.
Attenborough szerencsére végül nem hagy bennünket dagonyázni az önsajnálatban, és a film utolsó részében megoldási javaslatokkal vértezi fel a nézőt. Nem csak a vészharangot kongatja, hanem eszközöket is szeretne a kezünkbe adni, amelyekkel megállíthatjuk az önpusztítást: felvázol egy olyan jövőképet, amelyben az általunk elkövetett legnagyobb hibákat még helyrehozhatjuk. A vészjósló eseményeknek – mint az óceánok kizsigerelése a nem kordában tartott halászattal, a sarkköri jég elolvadása a károsanyagkibocsátás miatt, az esőerdők biodiverzitásának megszüntetése, helyette olajpálmák monokultúrájává silányítása – mind gátat szabhatunk. Attenborough azt állítja, még van remény, tehetünk a világ megmentéséért, aminek kulcsa a Föld visszavadítása: alkalmazzunk megújuló energiaforrásokat, jelöljünk ki halászatmentes övezetetek, állítsuk helyre az esőerdők biodiverzitását, állítsuk a vadon növelésének szolgálatába az agrárinnovációs megoldásokat. Hogy mindezek a javaslatok mennyire reális alternatívák vagy inkább egy sokat megélt ember végtelen bizakodását tükrözik, aki egy már-már hurráoptimista utópiába ringatja magát, az rövid időn belül elválik.
A szegedi halbicskát sokszor elsiratták lapunk hasábjain, de Sziráky mester boltjának bezárásánál még a Délmagyarország is "gyászjelentést" írt. Sziráky Józsefet Mikszáth is megőrizte karcolatában, de kései utódai már nem akartak késsel foglalkozni. Gyászjelentés egy 120 éves, legendás boltról. Sziráky József, a híres késesmester utódai már nem akartak bicskakészítéssel foglalkozni. Fotó: DM Múltidéző rovatunkban már foglalkoztunk a témával: kivész a szegedi halbicska gyártása. Lapunk első évtizedeiben időről időre előkerült az aggodalom: lassan nem marad, aki készítse. Haon hu gyászjelentés 7. 1939 decemberének végén "Gyászjelentés Sziráky mester szegedi halbicskáiról – Mikszáth-novellától egy 120 éves bolt haláláig" címmel közölte lapunk Vér György cikkét, amelyben benne foglaltatott a legendás halbicskakészítő-mester története. "…Nem hiszem, hogy akadna ember a szentistváni birodalom területén, aki ne érdeklődnék az iránt, hogy hol és miképpen terem a szegedi bicska… Hát azt bizony Sziráky uram csinálná — ha csinálná.
04. 06. 21:59 DFVE-UVSE női vízilabda 61 fotó 2022. 21:59 További galériák Jazzcafe az MMK-ban Fotók: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap 12 fotó 2022. 15:34 Jazzcafe az MMK-ban Fotók: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap 12 fotó 2022. 15:34 Angels - FC Hatvan Girls elődöntő női hoki Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap 37 fotó 2022. 09:49 Angels - FC Hatvan Girls elődöntő női hoki Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap 37 fotó 2022. 09:49 Dunajváros Futsal - BAK Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap 36 fotó 2022. 08:31 Dunajváros Futsal - BAK Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap 36 fotó 2022. 08:31 Kiállítás megnyitó a Bartókban Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap 22 fotó 2022. 08:31 Lakástűz Székesfehérváron 27 fotó 2022. 05. 14:27 Lakástűz Székesfehérváron 27 fotó 2022. 14:27 Egy nagyon barátságos kiskutyát találtak a városi piacon 5 fotó 2022. Haon hu gyászjelentés minta. 02. 10:54 Egy nagyon barátságos kiskutyát találtak a városi piacon 5 fotó 2022. 10:54 Székesfehérvár - Fidesz kampányzáró 34 fotó 2022.
2021. 09. 03. 06:00 2021. 07:55 Jobb sorsra érdemes hazánkban már akkora a szegénység, hogy a Balatonból a hattyúk, a kacsák dobálják a kenyeret a parton ácsingózóknak. Dobálnák, persze, ha tudnák, ha ez a nemzetvesztőnépnyúzófasiszta Orbán el nem lopta volna már a partot is, de mit a partot, már a tóból a vizet is kilopják ezek. Haon hu gyászjelentés video. Nincs itt már semmi, se part, se víz, se hattyúk, se kacsák; kenyér meg amúgy se volt. Aztán meg itt az iskolakezdés. Éhező magyar gyerekek százezrei támolyognak a tudás felé, meg-megszédülve ülnek a tantermekben, s nemcsak a cipőt, ruhát, tankönyveket öröklik egymástól testvérek, rokonok, de már a tavaly teleírt füzeteket is újra előveszik, radíroznak, mert újra nem telik. Otthon meg, ha hazamennek, füstölgő kanócú gyertyák fénye felé hajolva körmölik a koszos, szorgos kis kezek a leckét, míg a görnyedt hátú szülők csendesen zokognak a sötét sarokban. Siratják a semmit, az országot, hogy mivé lett ez a szép kis Magyarország! De még ezek a gyermekek járnak jobban, mert legalább iskolába járhatnak, mert a többségnek, a sokaságnak elérhetetlen vágyálom a tanulás, az szinte csak a nemzetvesztő NER-lovagok elkényeztetett kölykeinek kiváltsága.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Korán sikerült egyenlíteni A második játékrészt a debreceniek kezdték jobban, alig néhány minutum alatt 16–16-ra módosult az eredmény. Majd az egyenlítést követően ismét felélénkültek a vendégek, Pál Tamarát és Marincsák Nikolettet nehezen tudták tartani a piros mezesek. A hazai fordítást követően időt kért Vida Gergő, vélhetően ekkor már nem volt annyira elégedett, mint az első félidőben. Az 51. minutumban először vezetett kettő góllal a hajdúsági gárda, Kovács Anna módosította 27–25-re az állást. A hajrára ugyan egy találatra csökkent a különbség, de továbbra is a DVSC-nél volt az előny. Látszott a budapestieken, hogy nem akarnak beletörődni a vereségbe, minden követ megmozgattak, hogy egyenlítsenek. Az utolsó percekre a Loki-szurkolók is belelendültek, hangosan buzdították övéiket. Az összecsapás végül háromgólos, 29–26-os debreceni győzelemmel ért véget. Gulyás Gergely: ha a baloldal kijelentéseit tettekre váltanák, belesodródnánk a háborúba - Hírnavigátor. Hazai részről Vámos Petra dobta a legtöbb gólt, szám szerint hatot, míg a fővárosiak oldaláról kilenc találattal Pál Tamara volt a legeredményesebb.