Akár már a jövő héten kiderülhet, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai és államtitkárai körül kik működtek együtt a pártállami idők titkosszolgálataival. A bizottság MSZP-s tagja, Tóth Károly hétfőn terjeszti elő javaslatát a lista megjelentetéséről, de ehhez a vizsgálóbizottság többségi döntésére van szükség. Más formában, de az MDF is támogatja az ötletet, ha az adatvédelmi biztos szakvéleménye ezt lehetővé teszi. Kormanyok a rendszerváltás után . A rendszerváltás utáni kormányok tagjainak és államtitkárainak titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság a jövő hét elején megkapja az irattárakból kért információkat. Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-s elnöke közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól kapott levélben 9 név szerepel. Mécs a Történeti Hivataltól is kapott már információkat, ott négy emberről tudnak, akik régen kapcsolatba kerültek a pártállam titkosszolgálatával és a rendszerváltás után kormányzati szerepet vállaltak. A Honvédelmi Minisztérium még nem küldte meg a katonai titkosszolgálatok irattásából származó adatokat, de kiszivárgott, hogy feltehetőleg itt egy érintettről van szó.
Vadai Ágnes szerint ráadásul alkotmányellenesen bízták meg a honvédséget a kerítés őrzésével, az a rendőrség feladata lenne. A honvédelmi bizottság ellenzéki alelnöke problémának tartja, hogy a hadsereg fejlesztésére kidolgozott Zrínyi 2026 programból semmi lényegeset nem hoztak nyilvánosságra. – A program olyan, mint Columbo felesége, mindenki beszél róla, de még senki nem látta. Ugyan kiadtak egy ismeretterjesztő füzetet, de az csak egy színes-szagos brosúra konkrét feladatok és ütemterv nélkül – magyarázza Vadai Ágnes. Kormányok a rendszerváltás ulan bator. Simicskó István honvédelmi miniszterként azt mondta, a program része az önkéntes tartalékos rendszer új alapokra helyezése, a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása és a légi szállítási képesség erősítése is. Vadai Ágnes szerint is szükség van honvédelmi fejlesztésekre, de arra is, hogy az a kor kihívásainak megfeleljen. Így figyelni kellene arra, hogy manapság hibrid hadviselés dívik: nemcsak katonai erők harcolnak a valós térben, de fel kell készülnie a hadseregnek a kibertámadásokra is.
Most – mint mondja – a honvédség járműparkjának átlagéletkora húsz év felett van. Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, a parlament honvédelmi bizottságának DK-s alelnöke szerint nemcsak az orosz haditechnika avult el, de a Gripen vadászgépek sem korszerűek már. A helikopterbeszerzés a legégetőbb probléma a honvédségnél. „Egyre rosszabb helyzetbe hozták a haderőt a rendszerváltás utáni kormányok” | 168.hu. A kormány nemrégiben jelentette be, hogy a repülők, helikopterek nagyjavításon estek át, de a Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határát. Ezért a tárca úgy döntött, új helikoptereket vásárol az Airbustól. Vadai Ágnes szerint a gépeknek multifunkcionálisnak kellene lenniük, hogy ne csak a honvédség, hanem a rendőrség és a katasztrófavédelem is használhassa őket. A kormány korábban utasszállító gépeket is vásárolt a honvédségnek, ezek szakértők szerint csak a missziókra való utaztatásra alkalmasak, arra nem, hogy harci tevékenységet folytassanak velük. Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára azt közölte, jövőre 513 milliárd forint lesz a honvédelmi költségvetés, ami 85, 5 milliárddal több a tavalyinál.
Jogorvoslati lehetőségek Az elsőfokú határozat ellen a határozatot kiadó hatóságnál fellebbezés nyújtható be. Másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el, a másodfokú határozat ellen pedig a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítésének jogszabályi háttere 2011. évi CXCI. törvény 327/2011 (XII. 29. ) ndelet 7/2012 NEFMI rendelet
A komplex minősítés során olyan személyre szabott és több szakterület értékelési szempontjait figyelembe vevő komplex szakértői bizottsági vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, munkaerő-piaci helyzetét, foglalkoztatási előzményeit, adottságait és korlátait, valamint a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt vizsgálja. A komplex minősítés során alkalmazandó pontosan részletezett orvosi, szociális és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14. ) NEFMI rendelet (a továbbiakban NEFMI rendelet) tartalmazza. A komplex minősítést szakértői bizottság végzi. A komplex minősítést végző szakértői bizottság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29. ) Korm. rendelet szerint minimum 4 tagból áll – a vizsgálatot végző orvosszakértőből, foglalkozási rehabilitációs szakértőből, szociális szakértőből, valamint a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből.
A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat: 1. Önellátás, önkiszolgálás 2. Napi feladatok ellátása 3. Kommunikáció 4. Motiváltság 5. Életvezetés, önálló életvitel 6. Probléma megoldási képesség, 7. Mobilitás 8. Érzelmi kapcsolatok 9. Családi, közösségi kapcsolatok 10. Családtagok ellátása Miután minden szakértő elkészíti rész-szakvéleményét, a szakértők közötti szakmai konzultáció eredményeképpen születik meg a komplex bizottsági döntés. A bizottsági döntésben foglaltakért a bizottsági elnök felelős. Amennyiben a bizottság orvosszakértői között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, illetve ha komplex minősítés során a szakértői bizottság tagjai között a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy rehabilitációhoz szükséges időtartam tekintetében nincs egyetértés, a bizottság elnöke dönt. A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve a szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indokolják.
A nyomtatványt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása ellátása, vagy a komplex minősítés eredményét tartalmazó hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem mellékleteként kell előterjeszteni. A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság esetén javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.
FORRÁS