= Századok 128. 6. 1149-1164. 396. BEKÉ Margit: Angelo Rótta apostoli nuncius (1930-1945): hazai források alapján. = M. egyháztört. évkv. : Kumorovitz Lajos Bernát emlékére. BERTÉNYI Iván, DÓKA Klára. Egyháztört. Enciklopédia Alapítv., 1994. 165-174., 205. 397. BENCZE Géza: Tisztviselők és munkások egy budapesti nagyüzemben az 1920 és 1944 közötti időszakban. = Fol. hist. 18. 145-160. 398. BEN-TOV, Arieh: Holocaust: a Nemzetközi Vöröskereszt és a magyar zsidóság a második világháború alatt. Bp., Dunakönyv, 1992. 297 p. 399. BERNÁD Dénes: A Román Királyi Légierő első magyarországi hadjárata: a Duna-Tisza köze és Budapest. = Aerohist. 199í. aug. 39-46. 400. BERÉNY1 Zsuzsanna Ágnes: Ismeretlen adatok Langlet Valdemar budapesti tevékenységéről. = Hitel 4. 20. 22-24. 401. COHEN, Asher: Soá: a zsidó vészkorszak, 1933-1945. Bp., Cserépfalvi, Múlt és Jövő, 1994. 118 p. 402. DIENER Péter: Szőnyi Péter emlékére: beszélgetés Diener Péterrel. Riporter EMBER Mária. = Múlt jövő 3. Budapest a dualizmus korban . 74-77. 403. Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez: iratok a Pest-Pilis-Kiskun megyei levéltárból.
9. 33-35., 15. 4. 34-35. 389. VÖRÖS Károly: Városépítészeti modell KeletEurópában. negyed 1. 390. VÖRÖS Károly: Wahrmann Mór: egy zsidó politikus a dualizmus korában. = Szombat 3. 14-16. 391. VÖRÖS, Károly: Mór Wahrmann: a Jewish Banker in Hungarian Politics in the Era of the Dual Monarchy. In: Jews in the Hungarian Economy 1760-1945: Studies Dedicated to Moshe Carmilly-Weinberger on his Eightieth Birthday. Ed. SILBER, Michel K. Jerusalem. Hebrew University. 187-195. BUDAPESTTÖRTÉNETE 1919-1945 KÖZÖTT 392. AJGI, Gennadij N. -INGOLD, Felix Philipp: Die letzte Fahrt: Wallenberg in Budapest = Poslednij ofezd: Vallenberg v Budapesté. Berlin, Rainer, 1993. (23] p. 393. BAJTAY Péter: "Háború" és "hátország": svéd diplomaták Budapesten a vészkorszak idején. = Barátság 1. 5. 275-276. 394. BANDHOLTZ, Harry Hill: Román megszállás Magyarországon: napló nem diplomata módra. Utószó JUHÁSZ Gyula. Bp., M. Világ, 1993. Budapest a dualizmus korban wikipedia. 247 p. 395. BÁRÁNY György: A Wallenberg-kutatás időszerű problémái és feladatai.
A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros. Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A ázad elejére megközelítette az egymillió főt. A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Szente Zoltán - Kormányzás a dualizmus korában - Vatera.hu. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament. Budai Vár Parlament A milleniumra, a honfoglalás 1000. évfordulójára készült, Steindl Imre tervei alapján. Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel. A központi támogatás mellett Budapesten kínálkoztak a legkedvezőbb befektetési lehetőségek.
Az elektronikus úton indított törzskönyv pótlás esetében az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata elektronikus úton kerül a Nyilvántartónak továbbításra. 8 napon túl függő hatályú döntést kell hozni.
Származás ellenőrzés Nem rövid eljárás, ugyanis 5-6 hét ig eltart. Szükséges hozzá eredetiség vizsgálat is, és az okmányirodában kezdeményezhető a fent már vázolt dokumentumokkal, melyek igazolják a jogos származás ellenőrzési kérelmet. A származás ellenőrzés díja 10. 900 Ft. Ezen felül még az eredetiségvizsgálat díja a jármű paramétereitől függően 17. 000 Ft és 20. 000 Ft között van. Akkor és csak akkor, ha a származás ellenőrzés sikeresen lezajlott, megkezdődhet a tényleges forgalomba helyezési eljárás a műszaki vizsgával, regisztrációs adó intézésével és az okmányirodai ügyintézéssel. Valljuk be, akkor sem egyszerű a forgalomba helyezés, ha rendben vannak a papírok, de ha a dokumentációba hiba csúszik és egy származás ellenőrzés kell megelőzze a honosítást, rendkívül bonyolult eljárás ra számolhatunk! Megéri? Tapasztalatból írom, hogy nem. Külföldi autót okmányok nélkül szinte lehetetlen forgalomba helyezni Magyarországon. Persze előfordulhatnak kivételek, ha nyilatkozik a külföldi hatóság például a papírok elvesztéséről, de ilyen esetben is nagyon hosszú és nagyon bonyolult eljárásról beszélünk.