A projekt megvalósításának kezdete A projekt megvalósításának befejezése A projekt teljes költségvetése A projekt NISZ-re eső költségvetése (amennyiben a NISZ nem konzorciumvezető) A projekt közvetlen kapcsolódása kormányzati stratégiai dokumentumokhoz Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 A projekt készültségi foka (%-ban) Kapcsolódó beszerzési eljárások
Minőségügyi és ellátás-értékelési intézet létrehozását javasolta az értékalapú egészségügy kialakítása érdekében a szerdai rendezvényen elhangzott előadásában Hegedűs Zsolt, aki ortopédsebészként közel két évtizede dolgozik az Egyesült Királyságban. Véleménye szerint a magyar egészségügy számára is kitörési pontot jelenthetne a valid adatok értelmezésén, elemzésén és – az ellátás során történt nem kívánatos események feltárását, a hibák kijavítását célzó – visszacsatolásán alapuló rendszer kialakítása. Az intézet elsődleges feladata az előadó szerint az egészségügyi rendszer folyamatainak adatalapú monitorozása, indikátorok kidolgozása és bevezetése, az adatok összegyűjtése, elemzése és visszacsatolása. Egységes egészségügyi informatikai rendszer vissza. Ez lehetne egy – a gazdasági lehetőségekhez mérten – gyorsan elérhető, a betegek számára magas színvonalú, minőségi ellátást biztosító rendszer alapja. Bár voltak ezt az irányvonalat érintő fejlesztések Magyarországon az elmúlt ciklusokban, így az irányított betegellátási modell, az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet (Ebf) átfogó indikátorrendszerei, a hazai sajátosságokra épülő akkreditációs rendszer, a BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért (BELLA) modell, ám ezek véghezvitele, fenntartása politikai, szakmapolitikai akarat, vagy a forrás (uniós támogatás) híján nem történt meg.
Elkerülhetők lesznek majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, és a betegnek nem kell a leleteit, röntgenfelvételeit magával vinnie. Mindezzel gyorsabbá és biztonságosabbá válik az ellátás. Vartus Gergely, az EESZT miniszteri biztosa a Magyar Időknek elmondta: a társadalombiztosítóval szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók minden segítséget megkapnak az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól (ÁEEK) ahhoz, hogy gyorsan és könnyen eleget tehessenek a törvényi kötelezettségüknek. A csatlakozáshoz nem kell semmilyen új szoftvert vagy eszközt beszerezni, a folyamatot pedig egy elektronikus felület is segíti. A rendszert használó orvosoknak, asszisztenseknek ugyanakkor szükségük lesz elektronikus személyi igazolványra, ezt érdemes mielőbb kiváltaniuk. Egységes egészségügyi informatikai rendszer nem elérhető. Az ÁEEK már megrendelte az e-személyik olvasásához szükséges 90 ezer kártyaolvasót, ebből 28 ezret már ki is szállítottak, szeptember közepére pedig mindenütt ott lesznek. A betegek elkerülhetik a felesleges vizsgálatokat, és nem kell majd magukkal vinniük a leleteket Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez nincs szükség e-személyire, azonban mindenkinek érdemes átgondolnia, milyen információkhoz engedélyez hozzáférést.
Alapbeállítás szerint a kezelőorvos bármilyen információhoz hozzáférhet, kivéve az érzékeny adatokat, például a pszichiátria ellátással vagy a nemi betegséggel kapcsolatosakat. Önrendelkezni az oldalon az ügyfélkapun belépve és a tajszámot megadva lehet. Akinek nincs ügyfélkapuja, a kormányablakoknál kérhet segítséget. Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) – eGov Hírlevél. Vartus Gergely tájékoztatása szerint eddig mintegy nyolcezren módosították az alapbeállításaikat. A világszerte egyre gyakoribb kibertámadások miatt logikus a kérdés: mennyire lesznek biztonságban ezek a személyes információk? Ezzel kapcsolatban Szabó Bálint, az EESZT szakmai vezetője hangsúlyozta: a rendszert az adatvédelmi szempontból a legmagasabb, 5-ös fokozatú biztonsági osztályba sorolták, és kialakítása során figyelembe vették az adatvédelmi hatóság ajánlásait. Az EESZT minden eseményt naplóz, rögzíti a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát, sikerességét és az érintett egészségügyi dokumentumot. A betegek adataihoz tehát csak az arra jogosultak férhetnek hozzá, és ők is csak a szükséges mértékben, illetve mélységben.
Mindez azt jelenti, hogy amennyiben megvalósulna a kétlépcsős emelés, a 200 ezer forintra feltornázott magyar minimálbér továbbra is a legalacsonyabbak között lesz az EU-ban.
Magyarországon 2021-ben 8, 4 euró volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér – derült ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Haszon reggeli hírlevele dolgozott fel. Ez forintban valamivel több, mint 3000, de fontos megjegyezni, hogy itt nem a tényleges órabérről van szó, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabérről. 2020-hoz képest ez 8, 7 százalékos béremelkedést jelent, ami az egyik legjobb az Európai Unióban, csak Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9, 6, illetve 11 százalékos), ám a jelentős növekedés ellenére az euróban számolt egy órára jutó magyar munkabér még mindig alacsonynak számít az EU-ban. A visegrádi országok között utolsók vagyunk, az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában voltak rosszabbak a fizetések. Az uniós átlag egyelőre távol van (2021-ben 21, 9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27, 5 euró). Uniós összevetésben alacsony az egy órára jutó bruttó bér - Haszon. És akkor nézzük az átlagfizetést 2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt, közölte a KSH.
Az elmúlt években jelentősen növekedtek a fizetések Magyarországon, az inflációval együtt számolt reálbérek is tempósan növekedtek, egészen a múlt év közepéig, amikor viszont az infláció is meredeken emelkedő pályára került. A hivatalos adatok szerint idén januárban az országos átlagos bruttó bér meghaladta a 467 ezer forintot, míg a kedvezmények nélkül számol nettó kereset 322 ezer forintot tett ki. Mindkettő közel 14 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, ami részben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedésének, valamint a különböző szektorokat érintő fizetésemeléseknek köszönhető. Januárban az átlagos bruttó mediánkereset 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így közel 376 ezer forint volt. A mediánkereset azt mutatja meg, hogy az ország fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig nagyobb bruttót kapott. 467 ezer 300 forint a bruttó átlagkereset - JÁRMŰIPAR.HU. A kedvezmények nélküli nettó mediánkereset körülbelül 259 ezer forint lehetett januárban. Csak az a fránya infláció ne lenne A két számjegyű béremelkedés kedvező, de az inflációval együtt számolt reálkeresetindex alapján árnyaltabb kép rajzolódik ki.
A gazdasági elemzők egyébként az ország egészét tekintve 6 százalékos átlagbér-emelkedést várnak 2022-ben, s az már most biztos, hogy ehhez az állam is hozzájárul. Júliustól mind a pedagógusok, mind egyéb iskolai alkalmazottak, illetve szinte minden állami alkalmazásban dolgozó szlovák polgár 3%-os fizetésemelésre számíthat. A fizetésemelés több mint 400 ezer állami alkalmazottat érint, köztük a börtönök alkalmazottait, a rendőröket, a tűzoltókat is. Az állami alkalmazottak emellett a januári fizetésükhöz egyszeri, 350 eurós jutalmat kapnak. Több mint 44 ezer forinttal emelkedtek az agrárbérek egy év alatt. A betegállomány összege Ez év elejétől megemelkedett a maximális táppénz is, mivel a maximális napi kivetési alap 71, 8028 euróról 74, 4986 euróra nőtt. Amennyiben a biztosított ebben az évben átmenetileg keresőképtelenné válik, a naponta folyósított táppénzének maximális összege 40, 9742 euró lesz. A 30 napos naptári hónapra így legfeljebb 1229, 30 eurót, a 31 naposra pedig 1270, 20 eurót fizet a társadalombiztosító az ügyfelének. Nem sokat javul a családok helyzete Minden olyan nő, aki a terhessége előtt dolgozott és megfelel a hatályos feltételnek is, jogosult anyasági támogatásra.
2022. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 467 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 477 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 310 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 322 100 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13, 7%-kal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset – elsősorban a 25 év alattiak számára meghatározott összegig biztosított adómentesség következtében – 1, 1 százalékponttal nagyobb mértékben, 14, 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó kereset mediánértéke 375 800 forint volt, amely 13, 1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 441 900 forintra becsülhető, ez 13, 7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az emelt összegeket először február 8-ig kell átutalni a biztosítókba, hiszen a befizetések mindig az előző hónapra vonatkoznak. Alig emelkedik a nyugdíj Mivel a nyugdíjemelés mértékét a fogyasztói árak évközi emelkedéséhez igazították, és ez a statisztikai hivatal adatai alapján 1, 3%, így csupán ennyivel növekednek 2022-ben a nyugdíjak. Januárban a Szociális Biztosító tájékoztató levelet is küld majd az emelésről, amelyet már a januári nyugdíj is tartalmaz majd. Összesen mintegy 1, 4 millió nyugdíjas kap januártól több pénzt. Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a minimálnyugdíjak nem emelkednek. Ennek összege jelenleg 334, 30 euró. Azok, akiknek a kiszámolt nyugdíjuk az emeléssel együtt is alacsonyabb a meghatározott minimálnyugdíjnál, továbbra is az utóbbi összeget kapják majd meg, hiszen azzal járnak jobban. Ha valaki eddig minimálnyugdíjat kapott, de az emeléssel a kiszámolt nyugdíj összege meghaladná a minimálnyugdíjat, akkor a jogosult az új, emelt összeget kapja majd kézhez.
A gazdagabb magyarok zárkóztak fel uniós szinten is, nagyot csökkent a szegénység A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek. Az elmúlt években a magyar társadalom felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, ezzel a leggazdagabb magyarok többnyire az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. Ahogy pedig az alábbi ábrán látszik, Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint nálunk. Ez a bérnövekedés viszont kezdvezőbb volt az alsóbb jövedemi szegmensekben. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, a munkajövedelmek növekedése között nem voltak nagyon nagy különbségek 2020 és 2010 között a különböző jövedelmi tizedekben Magyarországon, de inkább az alsóbb jövedelmi tizedekre volt jellemző a munkajövedelmek átlagon felüli növekedése. Eközben az állami újraelosztás jelentős újraszervezése jellemezte a 2010-es éveket, ezek hatására pedig a társadalmi jövedelmekben ellentétes hatás figyelhető meg.