Az élőbeszédszerű elbeszélői hanggal párosul a szigorú szövegszerkesztettség hiánya. A Megint hazavárunk Árpád mikrotörténeteiből, apró-cseprő, múlt- és jelenbeli történetszálaiból összeálló szöveghalmaz, amelyből fokozatosan kirajzolódik egy letisztult életút. Azonban ahogy az út vége felé érünk, ahogy egyre közelebb jut a négytagú család kitűzött célja felé, úgy kezd a szöveg egyre inkább figyelni önmaga szerkesztettségére – sajnos kárára. A regény harmadik részében, amikor már a gyermekkori szenvedések szinte csak a múlt emlékeinek tűnnek, újra színre lép Árpi édesanyja, aki beszámol kisebbik fia születésének körülményeiről: ő tehet a nő betegségeiről, hiszen figyelmeztette a doktor, hogy meg ne próbáljon még egyszer szülni, és amúgy is kislányt akart, így szoptatás helyett inkább hasba rúgta volna. Az anya hirtelen túlzottan nyers beszédmódjától és a kelletlen információk egymásra halmozásától ez az epizód túl drámaiassá vált, ami kirí a szöveg lendületes, visszafogottan reflektált egységéből.
A Megint hazavárunk szövege éppen ezért két rétegben épül egymásra. A felszínen a Norvégiába tartó többnapos autóút apró, viszontagságos és örömhozó életképei kapnak jelentőséget, a felszín alatt pedig az utazás leírását megszakító visszaemlékezések egymáshoz lazán illeszkedő mozaikdarabjaiban rajzolódik ki a főhős korábbi élete. Kun múlt és jelen jelentékeny vagy éppen jelentéktelennek látszó mozzanatait ütközteti egymásnak. Minden egyes jelen idejű tapasztalásból korábban megélt, az elbeszélő szempontjából meghatározó élményeket, víziókat bont ki. A részletek újabb részleteket világítanak meg, amelyek egymásra rendeződve mutatják meg a szereplők sorsának alakulását. Író és főszereplő névazonosságából adódhatna a következtetés, hogy Kun Árpád a saját történetét írta meg legújabb regényében. A Megint hazavárunk kétségtelenül nagyon személyes hangvételű prózai mű, mégsem dokumentumregény vagy életrajz. A regényvégi jegyzetében maga a szerző határolódik el a kézenfekvő kapcsolódási ponttól: "Nem önéletrajzot írtam, se nem emlékiratot vagy vallomásokat, hanem regényt, ami arra a fikcióra épül, hogy az életemről írok, és amihez a legnagyobb írói szabadsággal használtam fel a legszemélyesebb élményeimet. "
Főoldal Könyv Irodalom Szépirodalom Próza Kun Árpád - Megint hazavárunk. Hasonló elérhető termékek 3 290 Ft Termék ár: 3 290 Ft Kun Árpád - Megint hazavárunk 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a boldog északon. Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít.
Kun Árpád Élete Született 1965. március 22. (57 éves) Sopron Nemzetiség magyar Szülei Kun Mihály Szalay Ágnes Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, regény Első műve Ilion (versek, 1989) Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993) József Attila-díj (2013) Irodalmi díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993) Déry Tibor-díj (2000) József Attila-díj (2013) Kun Árpád ( Sopron, 1965. –) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító. Életpályája [ szerkesztés] Szülei: Kun Mihály és Szalay Ágnes. 1984-től jelennek meg írásai. 1985-1991 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1991–1994 között a Széphalom Könyvműhely irodalmi szerkesztője volt. 1995-től a párizsi Sorbonne -on tanult, francia irodalomból diplomázott. 1996-tól az ELTE BTK esztétika szakán is tanult. 2003 és 2005 között a Bordeaux-i egyetemen volt magyar lektor. 2006 óta feleségével és négy gyermekével Norvégiában lakik, szépirodalmi tevékenységén kívül időskorúak mellett dolgozik házi kisegítőként. Művei [ szerkesztés] Ilion (versek, 1989) Bál (versek, 1991) Esőkönyv (novellaciklus, 1995) Medárdus énekel (versek, 1998) Véletlen madár (versek, 2003) Szülsz (versek, 2011) Boldog észak.
Ha már nem félek, mikor a semmi a tenyeremre száll. 376-377. oldal Finom kis szerszámaimmal tökéletes műremekké kalapálom, fúrom-faragom, csiszolom nyomorult kis boldogtalanságomat. 410. oldal
Kockákra vágva, porcukorral meghintve tálaljuk. A kockák nagysága Rebeka tőlünk lévő távolságával egyenes arányban nő. És fordítva. Peer Gideon Kapcsolódó cikkünk: Epres rétes klasszikus zenével
Először is teletöltök egy ötliteres fazekat vízzel, amibe kiskanálnyi sót teszek - meg egy evőkanál olajat, hogy ne ragadjon össze a tészta (néha így is összeragad, csak nem annyira), és felforralom. A forrásban lévő vízbe öntöm a tésztát, majd a csomagoláson olvasható útmutató szerint megfőzöm. Leszűröm, hideg vízzel leöblítem, alaposan lecsöpögtetem, majd letakarva félreteszem. Nagy keverőtálba dobom a puhácska vajat (margarint), robotgéppel (habverővel) 2-3 percig keverem, majd hozzáadom a tojások sárgáját (a fehérjét egy másik tálba öntöm), újabb 2-3 perc múlva pedig 8 evőkanál kristálycukrot, és az egészet krémesre keverem. Beleöntöm a tejfölt, a citromhéjat, majd a biztonság kedvéért újra lecsöpögtetett tésztát. Jól elkeverem. Ezután a gondosan elmosott habverővel kemény habot verek a tojásfehérjékből (amikor elkezd habosodni, beleszórom a vaníliás cukrot is), majd óvatosan a krémes tésztatömegbe forgatom. A kocka el van vetve...... s ha jó idő lesz, ki is fog kelni a tepsiben. Pozsonyi rakott tészta - Receptkereső.com. :) Merthogy a sütés kapujában vagyunk – fűtsük is fel a sütőt 190 fokra.
Dana, a főszerkesztőnk imádja a retró desszerteket, és a napokban örömmel újságolta, hogy talált egy nekem való sütit. Így készült el ez a pozsonyi kocka, amiben tojáshabos csuszatészta van rétegezve egy jó adag mákkal és baracklekvárral. Csak megsúgom, hogy amúgy szerintem is nagyon szuper lett! ;) A tésztát bő, sós vízben kifőzzük, leszűrjük, majd hozzákeverjük a vajat, hogy ne tapadjon össze. A tojásokat kettéválasztjuk. A cukor egyik felével habbá verjük a fehérjét, majd egy másik tálban a sárgájákat is kihabosítjuk a cukor másik felével, a citromhéjjal, a tejföllel és a vaníliás cukorral. A tésztát összekeverjük a tojássárgájás keverékkel, majd beleforgatjuk a fehérjehabot is. Pozsonyi kocka A tepsit kikenjük a vajjal, megszórjuk a zsemlemorzsával és belesimítjuk a tészta felét. Pozsonyi rakott tészta uti. Megszórjuk a mákkal elkevert cukorral, elosztjuk rajta a baracklekvárt, majd beborítjuk a tészta másik felével. 185 fokra előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt megsütjük a sütit, hagyjuk 15 percig pihenni, majd porcukorral megszórjuk és szeletelhetjük is.