Az interneten, beleértve oldalunkat is, számos kvízzel lehet találkozni, amelyek segítségével bárki felmérheti a tudását egy bizonyos témakörben. Ezekben a kvízekben rendszerint kettő vagy három válaszlehetőség tartozik minden kérdéshez, melyek közül azt kell kiválasztani, amelyik a legvalószínűbb megoldás lehet. A jelen kvíz azonban más, mint ezek. Most nem hagyományos módon kérdezünk, hanem egy személyt hozunk időbeli párhuzamba egy másikkal, egy eseménnyel vagy épp egy dolog létezésével. Azt kell eldönteni, hogy ez a párhuzam teljesülhetett volna-e, vagy sem. 8 kérdéses kvíz A feladatod tehát mindössze annyi, hogy rábökj az igenre vagy a nemre. Gondold át a kérdéseket, és válaszolj meglátásod szerint. 8 kérdéses játék 1. Hallhatott volna I. Mátyás király a nagy londoni tűzvészről? Azért nem hallhatott volna, mert I. Mátyás király 1443-tól 1490-ig élt, és a tűz 1666-ban volt. I mátyás magyar király 4. 2. Láthatott I. Bonaparte Napóleon villanykörtét? Nem, mert I. Bonaparte Napóleon 1769-től 1821-ig élt, a villanykörtét pedig 1840-től kezdték kikísérletezni.
Mátyás bevételeinek növekedésével párhuzamosan fejlesztette a hadsereget. Az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma a bevételektől függően akár 15-20 ezer fő is lehetett. A sereg 4 fegyvernemre oszlott: nehéz- és könnyűlovasság, gyalogosok, tüzérség. Egy lovaskatona havi zsoldja 3, egy gyalogosé 2 Forint volt. Mátyás – apjával ellentétben – nem erőltette a törökellenes támadó hadjáratokat, hanem aktív védelemre rendezkedett be. Kialakította a második déli védővonalat, mely Karánsebestől, a Szerémségen keresztül az Adria irányába húzódott. Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban visszafoglalta Jajca várát. Emelett Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi István rendszeres portyákat vezetett a törökök által megszállt Szerbiába és Havasalföldre. I mátyás magyar király es. Mátyás udvarában sok neves külföldi művész és tudós megfordult; pártfogását sok magyar humanista, többek között Báthori Miklós, Janus Pannonius és Váradi Péter is élvezte.
Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült elérnie. I mátyás magyar király w. Politikája mellett személyiségének megítélése sem egységes: hatalmas adókat rótt ki az alattvalókra, a beszedett pénzt nem mindig a deklarált célra költötte, uralkodása vége felé koncepciós eljárásoktól sem riadt vissza azért, hogy az utódlását biztosítsa. Személyisége nem tartozott a leginkább szerethetőek közé, viszont egyértelműen a 15. század kiemelkedő magyar politikusa volt.
1992 óta Magyarországon piacvezető a jégkrém és gyorsfagyasztott termékek mozgóbolti értékesítésében. Özvegyét pedig csúnyán csőbe húzták. 1489 végén Budára ment, szinte pánikszerű gyorsasággal összehívta az országnagyokat, hogy feleskesse őket törvénytelen fia, Corvin János hűségére. A visszaúton Bécsbe minden királyi várnál megállt, és ugyanerre utasította azok vezetőit. II. Mátyás magyar király története - Cultura.hu. Tudhatta, érezhette, hogy közel a vég. Beatrixnak nem lehetett érdeke Térjünk vissza a fügére, a mérgezésről szóló összeesküvés-elmélet alapja annak rossz íze. A tettes vagy felbujtó pedig Aragóniai Beatrix, a király hitvese lenne, így akarta megszerezni magának a hatalmat. Ismét fenti cikkünkből idézve az akkor már csaknem 15 éve Magyarországon élő Beatrixnak tudnia kellet, hogy az özvegy királyné "intézménye" rendszeridegen, az urak nem tűrnék el a nőuralmat. A gyakorlat az volt, hogy az uralkodó halála után aráját vagy haza, vagy kolostorba küldték: két dudás nem fért meg egy csárdában, az új királyné mellett nem maradhatott.
Szelektív memória és nem olyan tiszta kezek – Csárdi Antal a kettős mérce utánozhatatlan zsonglőrje Az LMP zöldségárusa leginkább az országos politikával van elfoglalva, de lehet, hogy ez így van jól, mert amikor nagy ritkán választókerületével foglalkozik, akkor sem csinál mást, mint bődületes lózungokkal dobálózik és bődületes hazugságokat terjeszt. Nem meglepő módon állításait nagyjából két kattintás ellenőrizni és mindegyiket pofonegyszerű cáfolni – meg is tesszük. Csárdi Antal indul Böröcz László ellen április 3-án a budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületben: ez a körzet foglalja magába az I. és az V. Kisperec Kézműves Sütöde. kerület teljes részét, valamint a VII. és a IX. kerület bizonyos területeit. Csárdi nem ismeretlen a helyiek előtt, négy évvel ezelőtt győzedelmeskedni tudott, ám a voksokat nem igazán hálálta meg, ugyanis sokkal jobban foglalkoztatja az országos politika, mint a helyi ügyek. Az V. kerület belső ügyeire rálátó forrásaink szerint Csárdi csak lejáratja hazugságaival a kerületet, ahelyett, hogy képviselné azt.
A felújítás terveit a Garten Stúdió Tájépítész Tervező Iroda készítette, a finanszírozást pedig a Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat TÉR_KÖZ 250 millió forintos támogatásán kívül teljes egészében saját forrásból teremtette elő. Fotó: Bartha Dorka