Ezt a kérdést tette fel a WWF Magyarország, amikor megszervezte 2020. 12. 16-ára a Nagyragadozók jelenlétének kimutatása című konferenciát. Nemzeti Parkok Magyarországon | Hortobágyi Kiskunsági Bükki Aggteleki Fertő Hanság Duna Dráva Balaton felvidéki Duna Ipoly Körös Maros Őrségi | Utazom.com utazási iroda. A szervezet által koordinált, az Európai Unió támogatta EuroLargeCarnivores LIFE projekt részeként megtartott rendezvényt eredetileg kétnapos, élő konferenciaként tervezte meg munkatársaival Patkó László, de a koronavírus-járvány miatt végül az interneten került rá sor, videóközvetítéssel. Az első blokkban Bedő Péter (Slovak Wildlife Society, Börzsöny Alapítvány), Fehér Péter (Hatvani Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet) és Domokos Csaba (Milvus Csoport) kutatók, illetve Darányi László (DINPI), Gombkötő Péter (BNPI) és Szabó Ádám (ANPI), a három érintett nemzeti park igazgatóság munkatársai adtak elő a 60-70 fős közönségnek. Farkas lábnyom a Börzsönyben, 2018-ban. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A havas telek az ideálisak nyomozásra A nagyragadozókkal foglalkozó szakemberek örülnek, ha nagy hó esik, és több napra is megmarad. Ilyenkor lehet a legkönnyebben megtalálni a vadállatok lábnyomait, ürülékét és vizeletét.
Magyarország területén tíz összefüggő, vagy mozaikos elrendezésű nemzeti parkövezetben állami feladatként, szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. A kiemelten védett területek közül több a Világörökség része. A nemzeti parkok az alapítás sorrendjében: Hortobágyi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1973) Kiskunsági Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1975) Bükki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1976) Aggteleki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1985) Fertő-Hanság Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1991) Duna-Dráva Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1996) Balaton-felvidéki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997) Duna-Ipoly Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997) Körös-Maros Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997) Őrségi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1997). Dunántúli Középhegység Nemzeti Parkjai — Az Északi Középhegység Nemzeti Parkjai. Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1973) A Hortobágyi Nemzeti Park az európai kontinens legnagyobb szikes pusztája, területe 81 ezer hektár. Vidékén a mai napig fennmaradtak a külterjes állattartás gazdag hagyományai, és azok az ősi háziállatok, amelyek évszázadokon keresztül formálták a tájat.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) - 19 892 hektár (fokozottan védett 3922 hektár), Észak-Magyarországon az Aggteleki-karsztvidéken helyezkedik el. 1995 óta a világörökség része. Itt található Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja: a Baradla-barlang (26 km hosszú, ebből 8 km Szlovákiában Domica néven ismert). A Fertő-Hanság Nemzeti Park (alapítva: 1991) - 23 588 hektár (fokozottan védett 7492 hektár), Nyugat-Magyarországon az osztrák határon. Nevezetessége az egykori mocsár- és lápvilág egyedülálló növény- és állattani, kultúrtörténeti értékei. Duna-Dráva Nemzeti Park (alapítva: 1996) - 49 473 hektár (fokozottan védett 14 123 hektár), a Dél-Dunántúl térségében a Dráva és a Duna mentén hosszan elnyúló területen. Nevezetességei a folyókhoz kötődő természeti értékek, köztük a gemenci erdő vadrezervátuma. Körös-Maros Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 50 134 hektár (fokozottan védett 6411 hektár). az ország délkeleti részén a Körösök és a Maros folyó vízrendszerének vidéke a Tiszáig. Nevezetességei a Magyarországon egyedül itt élő állat- és növényritkaságok, köztük a túzok Európában legnagyobb állománya Dévaványán (Békés megye).
Az ide látogató a különleges barlangi növény- és állatvilág néhány tagjával (denevérek, pókok) is találkozhat a rejtelmes túrán. A Duna mellékfolyója az Ipoly, a Tiszába ömlik a Bodrog, a Sajó (Bódva, Hernád), a Zagyva (Galga, Tarna). Egernél, Egerszalóknál és Miskolctapolcán mesterséges és természetes gyógyforrások bukkannak a felszínre. Az Északi-középhegység természetes talaja és élővilága A területen a barna erdőtalaj, a mészkővidékeken a rendzina jellemző. A hegyeket vegyes lomboserdő, tölgyerdő, a magasabb területeken bükkerdő borítja, ezekben élnek a mindenevő (pl. vaddisznó), a ragadozó (pl. róka) és a növényevő vadak (pl. őz, szarvas, nyúl). Az Északi-középhegységben több ritka rovarfaj és madár él (pl. parlagi sas, vándorsólyom). Különleges kétéltű a vidéken a foltos szalamandra. Az Északi-középhegység védett természeti értékei A különösen szép környezet miatt itt hozták létre a Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkot. A Duna-Ipoly Nemzeti Park része a Dunakanyar, a Duna szerkezeti áttörési völgye a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között.
Jandaya papagáj Védelmi állapot Legkevésbé érintett (IUCN 3. 1) Tudományos besorolás Királyság: Animalia Törzs: Chordata Osztály: Aves Rendelés: Psittaciformes Család: Psittacidae Nemzetség: Aratinga Faj: A. jandaya Binomiális név Aratinga jandaya (Gmelin, 1788) Szinonimák Psittacus jandaya Conurus jandaya A jandaya papagáj vagy jenday conure ( Aratinga jandaya) egy kicsi, neotropikus papagáj, zöld szárnyakkal és farokkal, vöröses-narancssárga testtel, sárga fejjel és nyakkal, narancssárga orcával és fekete számlával, Brazília északkeleti részén található erdős élőhelyeken. Jandaya papagáj eladó ingatlanok. Tagja a Aratinga solstitialis papagájkomplexum, amely szorosan kapcsolódik a nap papagájhoz, és valószínűleg annak alfaja. A madár széles körű, de a vadonban lokálisan ritka; gyakoriak a szőlőtermesztésben, ahol "jenday conures" néven ismerik őket. Rendszertan A "jendaya" nevű madár első leírását a német természettudós, Georg Marcgraf írta le 1638-as holland Brazílián keresztüli expedíciója során. Johann Gmelin német természettudós osztályozta először Psittacus jandaya az övében Systema Naturae, 1788 alapján Psittacula brasiliensis lutea Brisson, 1760; Ray "jandaya", 1676; és "sárgafejű papagáj" Lathamból, 1781-ből.
Mérete, morfológiája és tollazata alapján úgy vélik, hogy ez a faj a kihalt Carolina papagáj közeli élő rokona, valószínűleg a legközelebbi, bár ezt nem erősítették meg molekuláris filogenetika, amely szerint a nanday papagáj a karolinai papagáj legközelebbi élete a vizsgált fajok között. Ennek a madárnak a tollazata nagyon közel áll a karolinaiéhez, és megkülönböztethető a karolinai papagájtól, mivel sárga nyaka és válla, valamint fekete csőr a bivalyszínű csőr helyett, mint a karolinai papagáj. Jandaya papagáj eladó lakások. Egy korábbi molekuláris vizsgálat szerint a jandaya legközelebbi rokona az arany papagáj. Két jenday conure (középen) és egy sun conure (jobbra) a japán Kobe Kachoennél Leírás A jandaya papagáj kicsi, hosszú farkú papagáj, vöröses-narancssárga testtel, zöld szárnyakkal, szellőzőnyílással és farokkal, sárga fejjel, nyakkal és vállakkal, narancssárga pofákkal, fekete számlával, fehéres perioftalmikus gyűrűvel és sötét szemekkel. A faroktollak vége kék színű. Mérete 30 cm (12 hüvelyk), súlya 125–140 g. A jandaya papagáj nagyon hangos, éles hívást indít.
Conurus négy nemzetségbe, elhelyezés jandaya a nemzetségbe Aratinga. A konkrét név a következőkből származott: Aratinga: "fényes ara" Arától - Öreg Tupi, nagy zajos madár (ara) + tinga - Öreg Tupi, fényes. jandaya (eredetileg jandaia): Öreg Tupi, kis papagáj (conure). Jandaya a Aratinga solstitialis a papagájok komplexusa, amely nagyon szorosan kapcsolódik a nemzetséghez tartozó nap papagájhoz, és valószínűleg annak alfaja Aratinga kisebb papagájok, az Újvilág számos nemzetségének egyike, hosszúfarkú papagájok az Arini törzsben, amely magában foglalja a közép- és dél-amerikai ara papagájokat is. Az Arini törzs, az amazóniai papagájokkal és néhány különféle tábornokkal az igazi papagájok Psittacidae családjába tartozó neotrop papagájok Arinae alcsaládját alkotja. Jandaya papagáj - hu.wikimaceio.com. Thomas Arndt ornitológus ezt a madarat az aranysapkás papagáj egyik alfajaként sorolja fel. Ennek és a rokon fajoknak és nemzetségeknek a rendszertana problematikus; További információk a (z) címen találhatók Nap varázslata # Rendszertan.
Költési szokásaikról és utodaikról még nem tudok írni, mert fiatalon vettem a madaraimat. 3 éves korukban érik el az ivarérett kort. Költetni csak ezután lehet velük.