Főoldal Katasztrófa A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa beszélt arról, hogy a gyerekek megbetegedésénél is egyre nagyobb számban lépnek fel a tüdőgyulladásos, légzési és keringési problémás tünetek. Az oltási reakciók viszonylag ritkák, a gyerekek oltására alkalmas vakcina biztonságos és hatékony - jelentette ki a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa szerda reggel a Kossuth rádióban. Nagy Anikó azt mondta, a járvány első hullámában az a nézet terjedt el, hogy a koronavírus a gyermekekre nem annyira veszélyes, de az elmúlt időszakban egyre több a tünetes gyermek a világban. Elsősorban az Egyesült Államokban jelentkeztek tömeges megbetegedések a körükben, és ez a tendencia Európában is növekedni látszik. Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel párhuzamosan Magyarországon is megnőtt a komoly tüneteket produkáló gyermekek száma. Korábban a gyerekeknél az első számú tünetcsoport a hasmenés és a hasfájás volt, emellett szerepelt a láz és köhögés is, jelenleg viszont már nagyobb számban vannak tüdőgyulladásos, légzési és keringési problémás megbetegedések.
Valaha a szülők, nagyszülők számára a jólét és az egészség jele volt a dundi kisgyerek, de ma mind több adat bizonyítja, hogy ez a súlytöbblet legtöbbször felnőttkorban is folytatódik és betegségek egész sora szempontjából jelent kockázati tényezőt. A gyerekkori elhízás és környezetük összefüggése>> Kiemelte, hogy a gyermekkori elhízás következtében már a gyermekek körében is egyre gyakoribbak az olyan - korábban a felnőttekre jellemző - betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. A felnőttkori kövérséggel kapcsolatban is végeztek vizsgálatot 2009-ben. A reprezentatív méréseken alapuló adatok szerint a magyar nők körében a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága az uniós tagállamok között a legmagasabb. Rekordszinten a covidos gyerekek száma Magyarországon, intenzíven is vannak. A férfiak körében pedig négy tagállam előzi meg Magyarországot. Martos Éva utalt arra, már az Európai Parlamentben is megfogalmazták korábban: el kell érni, hogy a gyermekkori elhízás témája lekerüljön a napirendről. Ennek fényében az uniós stratégiában is azt tűzték ki célul, hogy 2015-re a tagállamokban megfordítsák a jelenleg növekedő tendenciát.
Maga a vírus is több tünetet okoz, mint a korábbiak – magyarázta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Kifejtette, hogy a gyerekeknél a leggyakoribb tünet a hasmenés, a hányás, a láz, a gyengeség, a felső légúti tünetek, a nátha és a köhögés. A szakember elmondta, hogy szerencsére nagyon ritkán fordul elő, hogy egy gyerek légzési elégtelenséggel küzdjön és lélegeztetőgépre kerüljön, azonban az intenzív osztályos kezelést sokan igénylik. Havasi Katalin kitért arra is, hogy a hivatalos adatok szerint 38 százalékos a 12 és 15 év közöttiek átoltottsága, ami alacsony egy ilyen erősen terjedő vírusnál. Biztos, hogy kilencven százalék fölötti átoltottságra lenne szükség, úgyhogy én nagyon biztatnék minden gyereket, minden édesanyát, hogy gondolja meg, hogy igazán a vírustól kell félni, és nem az ellene védő oltástól – mondta a szakember, aki kitért arra is, hogy a háziorvosok egyelőre nem kaptak eljárásrendet és pontos kezdési időpontot az 5 és 12 év közötti gyerekek vakcinálásáról.
Ahogyan arról már beszámoltunk, az új törvény új elnevezésű és tartalmában átalakított intézménytípusokat (technikum, szakképző iskola) hoz létre, elkülöníti a szakmai alapozást a szakirányú oktatástól, és még számos alapvető változást vezet be. Tanulói és felnőttképzési jogviszony Az új szakképzési törvény saját maga számára újrateremti a tanulói jogviszony fogalmát, és ezzel párhuzamosan bevezeti a felnőttképzési jogviszony kategóriáját is. (Ez utóbbi a törvénytervezet benyújtásakor még "szakképzési" jogviszonyként szerepelt, ami eléggé zavaró volt. ) Ahhoz, hogy ezt a két fogalmat el tudjuk különíteni egymástól, nem a jelenlegi fogalmakat kell segítségül hívni, hanem egy új logikát, amely végeredményben mégiscsak a most használt kategóriákhoz vezet vissza. Az új törvény értelmében a szakképzésben – a tanuló tanulói jogviszonyban, – a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll. A szakképzés tehát ebben a két jogviszonyban folyhat. Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti.
Több mint ötven paragrafusát kell módosítani a 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvénynek. A 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvényt szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter, s hamarosan az Országgyűlés Kulturális bizottsága tárgyalhatja. A 35 oldalas dokumentum szinte csak "jogtechnikai pontosításokból" áll. Az egyik ilyen pontosítással például visszateszik a törvénybe azt a részt, amellyel a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók ingyenes oktatását biztosítják. Noha ezt korábban is törvényi szinten szabályozták, az új szakképzési törvényből valamiért kimaradt, később csak rendeleti szinten biztosították ezt a lehetőséget. A törvényben az értelmező rendelkezések is hiányosak, és csak most, másfél évvel később került sor arra, hogy például a szakképzési tankönyv definícióját pontosítsák.
Pölöskei Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy az új szakképzési törvény bevezette a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát. Az oktatói rendszerben 35 milliárd forint keret áll rendelkezésre az bértömeg és az óradíjak emelésére. A szakképző intézmények oktatóira vonatkozó új szabályozás szerint a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani a 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetmény számtani közepénél, az oktatói rendszer rugalmasságot biztosít a munkáltató és a munkavállaló megállapodására, oktatói minősítési rendszert vezetőnek be, és az ITM támogatja a közösségi közlekedésüket – részletezte a helyettes államtitkár. Ösztöndíj, e-learning, rövidített képzés Kiemelte, hogy a szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ. Pölöskei Gáborné a felnőtt szakképzéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy rövidített képzési időt vezetnek be az iskolák, például beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, például e-learning lehetőségét.
szerinti duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egynapi mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összegével. Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg. (3) A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre tekintettel az (1) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötött. A bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.