Antiochiai Szent Margit a Kr. u. 3. században élt szűz vértanú, a róla szóló legenda szerint 15 évesen halt mártírhalált. Vakbuzgó pogány apja miután képtelen volt gyermekét pogány hitére visszatéríteni, maga jelentette fel a hatóságoknál. Margit a börtönben legyőzte a sárkányalakban megjelenő kísértőt, de hóhéraival szemben védtelen maradt. Számos kínzáson esett át haláláig: fáklyákkal égették a testét, majd vizes hordóba vetették, végül lefejezték. Tiszteletének a terjedésében döntő jelentőséggel bírtak az ereklyéi. Margit földi maradványai 908-ban kerültek Itáliába, ahol számos kultuszhelye jött létre (Sutri, San Pietro della Valle, Ruvillianusba, Montefaliscus). Kimagaslóan népszerűek voltak övereklyéi, melyeket szülés megkönnyítéséhez használtak. Az ereklyéihez zarándoklók gyógyulásairól több helyen jegyzéket vezettek. Relikviáit 1213-ban Velencébe szállították, s innen szóródott szét az egész földrész különböző területeire. A szentet az ábrázolások döntő többsége, mint üdvösségre jutott szent nőként mutatja be.
Antiochiai Szent Margit népszerűsége az egri egyházmegye területén (ahová a hatvani premontrei prépostság tartozott) is kimutatható volt: 388 középkori egri egyházmegyei patrocínium közül 9 db Margitnak szentelt egyházat találunk, amely kiugróan magas a többi egyházmegyében gyűjtött adathoz képest, tehát ebben a térségben a mártír kiemelkedő népszerűségre tett szert. Így elsősorban ez a népszerűség érvényesült a hatvani prépostság névválasztásánál, nem pedig Margit a premontrei renden belüli tisztelete (Hatvanon kívül Európában csupán csak 4 rendházat szenteltek neki: Crécy, La Rochelle, Bellozanne, (mindhárom Franciaország), Witow (Lengyelország)). A Margit-tisztelet igazi fénykora a 13-14. századra tehető, amiben nagy szerepet játszott II. András (1205-1235) szentföldi Margit-relikvia vásárlása. A magyar király a szent fejereklyéjét szerezte meg a Magyar Királyság számára és helyezte el a szepesi prépostságban. Margit kultuszának megerősédésére bizonyíték, hogy a 13-14. századtól Szent László után róla maradt meg a legtöbb templomi legendaábrázolás (Süvéte, Szalonna, Bögöz, Székelydálya, Haraszt, Sepsikőröspatak, Gelence, Homoródszentmárton).
Hazai kultuszának része lehetett abban, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát. Az Árpád-házi királyleány domonkos apáca, majd maga is az egyház szentje lett. (1943-ban avatta szentté XII. Pius, névünnepe: jan. 18. ) Egy történelmi mendemonda szerint az Árpádok vére buzgott Skóciai Szent Margitban is (névünnepe 1968-ig jún. 10., 1969-től nov. 16. ), aki a Magyarországra menekült Edward angol királyfinak és Szent István rokonának, Ágotának lett volna leánya. Ő is szolgálhatott Árpád-házi Szent Margitnak példaképül, hiszen a 9 éves királyleány már 6 éve apácák közt nevelkedett, amikor majd 200 évvel idősebb nagynénjét XII. Ince pápa 1251-ben szentté avatta. Margit, szent névrokonaitól való megkülönböztetésül Antiochiai Szent Margit vértanú szűz, a bizánci egyházban Marina. Életét csak legendákból ismerjük, nyilván Diocletianus idejében (307) szenvedett vértanúhalált. Margit legendája a középkor századaiban jámbor kalandregénnyé színesedett, és antik, keleti elemeket is fölszívott magába, köztük a sárkány hitregei és mesei alakját.
Halála óráját derűs arccal előre megmondta László király leánya, Szent Piroska ünnepére. Nemzetünk és rendje már kezdettől fogva boldogként tisztelte, sírjához zarándokok érkeztek, és hamarosan csodákat emlegettek. Különös tiszteletben részesült véluma (apácafátyla), mely meggyógyította IV. (Kun) László királyt. V. István (Margit bátyja) leányának, Magyarországi Máriának (1258 körül – 1323) köszönhetően, aki nápolyi királyné volt, Margit tisztelete gyorsan elterjedt Itáliában. Első ábrázolásai itt születtek. Védőszentje elsősorban a magyar ifjúságnak, a nevelő- és gyógyintézményeknek, és békességszerzőként is tiszteljük. Boldoggáavatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatta szentté XII. Piusz pápa. Szent Margit szimbolikus síremléke a Margit-szigeten A magyar nyelvű Margit-legenda forrása egy 1300 körül készült és Marcellusnak, Szent Margit lelkiatyjának tulajdonított latin nyelvű legendaváltozat volt. A fordításra 1300 és 1320 között kerülhetett sor, majd a nehezen érthető szöveget 1360 és 1409 között átdolgozták.
A Csemadok Somorjai Alapszervezete és a Somorjai Katolikus Egyházközösség idén is gyalogos zarándoklatot szervezett a Nagyboldogasszony plébániatemplom búcsúja napján. Gyalogos zarándoklattal vette kezdetét a somorjai Csemadok által szervezett Szent István napok, melynek úti célja a tejfalui Nagyboldogasszony kápolna, és a már mintegy 30 éve használaton kívüli bucsuházi temető érintésével a sámoti Antióchiai Szent Margit templom volt. A zarándokok augusztus 15-én, reggel 9 órakor találkoztak a somorjai Nagyboldogasszony plébániatemplom előtt, mely egyben a zarándoklat első állomása volt. A résztvevők Myjavec Pál plébános úr vezetésével szentolvasót imádkoztak, majd elindult a gyalogos zarándoklat a Fő téren lévő Mária Megkoronázása szoborcsoportig, ahol újabb tized rózsafüzér következett. A csapat megállt még a református templom tövében, mely valaha katolikus templom volt, majd Tejfalun, aztán a bucsuházi temetőben és végül Sámoton. A plébános úr a zarándoklat előtt jelezte, hogy az utat mindenki felajánlhatja valakiért illetve valamiért, hisz egy zarándoklat során nemcsak a kijelölt célhoz történő megérkezésen, hanem a testet és lelket egyaránt erősítő utazáson is komoly hangsúly van.
Innen a Regnum Marianum, azaz a Mária királysága elnevezés. A sámoti templom egyébként 1260 körül épült román stílusban. "A síkmennyezetes hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódó, dongaboltozattal, a végén negyedgömb-kupolával fedett félköríves alaprajzú szentély, e korszakra jellemző alaprajzi típus. A szentélyhez északról – ugyancsak dongaboltozattal fedett – sekrestye csatlakozik. A templom részben átalakított, de félköríves záródású ablakai ugyancsak őrzik a középkori hangulatot" – írja a műemlé A szent Margit templomot a 19. században – a paulánus templom használatbavétele után – már csak ritkán használták egyházi célokra. Évente egyszer búcsúünnepén tartottak benne misét, külön alkalmakkor egyéb szertartásokat. 1950 és 1980 között gabonatárolásra használták, leégett, majd 1984-ben felújították. Tornyát 2015-ben el kellett távolítani, mivel az életveszélyessé vált. A legutóbbi munkálatokat júliusban végezték el rajta, melyről portálunk szintén beszámolt.
Később valamiért ez a bővítés elmaradt, a templomot nyugati irányban csak egy kis alapterületű kórussal bővítették. Utóbbi ma már nem áll. A 2000-es évek elején az egész templomot felújították és új, magasabb tetőzetet is kapott. 2012-ben az épületet a Morva folyó túloldalán álló, mikulčicei nagymorva kori várral együtt a két ország UNESCO világörökségi címre terjesztette fel. Forrás:
A leírásban szereplő Gombás karajszelet recept elkészítéséhez sok sikert kívánunk. Az elkészült ételhez, ételekhez, pedig jó étvágyat. Oldalunkon sok hasonló ( karaj, gombás szelet) minőségi receptet talál képekkel, leírásokkal, hozzávalókkal. Vannak amik házilag készültek és vannak amik profi konyhában. Vannak köztük egyszerű, gyors receptek és vannak kissé bonyolultabbak. Szakácskönyv/Húsok/Borjú – Wikikönyvek. Vannak olcsó és költségesebb ételek is, de mindegyik finom és biztosan örömet szerez annak is aki készíti és annak is aki fogyasztja majd. A részletes keresőben számos szempont alapján szűrhet, kereshet a receptek között, hogy mindenki megtalálhassa a leginkább kedvére való ételt, legyen szó ünnepről, hétköznapról, vagy bármilyen alkalomról. Még több karaj recept Még több karaj recept
saját fotó Hozzávalók 8 szelet karaj 70 dkg csiperke gomba 1 csomag újhagyma 2 gerezd fokhagyma 15 dkg kolozsvári szalonna 25 dkg mascarpone fűszerek: só, őrölt szerecsendió, petrezselyemzöld 25 dkg reszelt sajt 5 dkg vaj Elkészítés A szalonnát apró kockákra-, a gombát szeletekre vágjuk. A húst klopfoljuk és megszórjuk szerecsendióval. 3 dkg felforrósított vajban a hússzeletek mindkét oldalát pirosra sütjük, majd kitesszük egy tányérra. A visszamaradt zsiradékban megpirítjuk a szalonnát, rátesszük a gombát és a préselt fokhagymát, fűszerezzük (a sóval óvatosan a szalonna sóssága miatt) és addig pároljuk, míg a leve elfő. Eközben felkarikázzuk az újhagymát. A kész gombát összekeverjük a mascarponéval és a hagymával. Egy kivajazott tepsibe leterítjük a hús felét, rásimítjuk a gombás keverék 2/3-át, betakarjuk a hús másik felével és rátesszük a maradék gombát. Megszórjuk a reszelt sajttal, és 180 fokos sütőben 45-60 perc alatt készre sütjük. Párolt zöldséggel, friss salátával tálaljuk. A C vitaminban gazdag petrezselyem felhasználásáról itt olvashatsz bővebben.
A karaj könnyen kezelhető, és nem is túl zsíros része a sertésnek, így akkor is fogyaszthatod, ha az alakodra is szeretnél vigyázni közben. Tálalj hozzá párolt gombát, amelynek különösen jót tesz egy kis száraz fehérbor. A húst klopfold ki, majd dörzsöld be sóval és borssal. Az olajat keverd össze a zúzott fokhagymagerezddel, a pirospaprikával és a majoránnával, kend meg ezzel a páccal a szeleteket, és lefedve pihentesd a hűtőben két-három órát. Ha a pácolási idő letelt, kevés olaj hozzáadásával nagy lángon oldalanként egy-két perc alatt piríts kérget a hússzeletekre, és pakold őket egy tepsibe. Ugyanabban a serpenyőben, amelyben a húst pirítottad, párold üvegesre a felaprított vöröshagymát. A gombát szeleteld fel, dobd a hagyma mellé, öntsd fel fehérborral, sózd és borsozd, és tíz percig főzd. Kanalazd a tepsiben lévő karajszeletekre, dobj mellé friss rozmaringágakat, takard le alufóliával, és told 180 fokra előmelegített sütőbe 40 percre, amíg a hús és a gomba is omlósra sül. Gombamártást tejszínnel is készíthetsz, amely így fejedelmi öntet lehet bármilyen húsra vagy zöldségre.