Névtelenséget kérő forrásunk szerint a beadvány már megérkezett a kamarához, ahol majd ezt követően dőlhet el, hogy elindul-e az etikai eljárás. Horrortörténetek helyett: lehet tenni a „Mekk mesterek” ellen | Híradó. Prencsok János, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) Etikai Bizottságának elnöke annyit mondott: "tekintettel arra, hogy egyelőre titoktartási kötelezettség terhel, se megerősíteni, se cáfolni nem tudom a beérkezett panasz tényét". Ha kizárnák, nem kellene megvárni a Rezesova-ügy végét Az Etikai Bizottság elnöke ugyanakkor általánosságban elmagyarázta, hogyan zajlik egy etikai vétség miatti panasz elbírálása. Először azt vizsgálják meg, hogy az igazságügyi szakértő elleni panasz megfelel-e a jogszabályban előírt eljárási kritériumoknak, többek között valóban egy kamarai tagsággal rendelkező szakértőre vonatkozik-e, illetve volt-e már ellene eljárás ugyanabban az ügyben. Amennyiben a panasz megfelelő, akkor a kijelölt Etikai Tanács foglalkozik a panasszal, eldöntik, valóban megsértette-e a szakértő a rá vonatkozó etikai szabályokat.
Ekkor, ha a termék kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül bejelentetted a jótállási igényed, akkor a vállalkozás köteles a terméket cserélni, tehát javítást nem ajánlhat fel. A csere kötelezettség teljesítésére a 19/2014. (IV. Vállalkozó elleni panasz angolul. 29. ) NGM rendeletben foglaltak szerint 15 napon belül kell törekednie a vállalkozásnak, mivel azonban egy törekvési időről van szó, annak alapos indokkal történő átlépése még nem jelenti a vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértését. Ám akkor, ha a 15 napos törekvési idő duplája is eltelik, már más a helyzet. Akkor tehát, ha az indokolás nélküli elállási jogodat gyakoroltad, de 14 napon belül nem kaptad vissza az ellenértéket, vagy jótállási igényt érvényesítettél, de 30 napon belül sem kapod meg a csere terméket, első lépésként azt javasoljuk, hogy írásban szólítsd fel a vállalkozást a kötelezettsége teljesítésére, melyre szabj egy általad reálisnak ítélt, pár napos póthatáridőt is. Ezzel párhuzamosan pedig bejelentést tehetsz az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságnál, – ami a megyei Kormányhivatalban működő Fogyasztóvédelmi Főosztály -, amiatt, hogy a jogszabályban rögzített határidőket a vállalkozás figyelmen kívül hagyja.
2019. március 22. péntek - 13:53 Marian Kočner vállalkozó, aki ellen a rendőrség múlt héten indított eljárást az újságíró-gyilkosság megrendelésének gyanújával, panaszt emelt az eljárás ellen. TASR-HÍR Marian Kočner vállalkozó, aki ellen a rendőrség múlt héten indított eljárást az újságíró-gyilkosság megrendelésének gyanújával, panaszt emelt az eljárás ellen. Erről a Markíza televízió tájékoztatott pénteken. Jana Tökölyová, a Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) szóvivője a TASR hírügynökségnek elmondta: a panaszt eddig még nem kézbesítették az ügyészségnek. "Igazolhatom, hogy panaszt emeltünk az eljárás indításáról szóló határozat ellen" – válaszolta a TASR kérdésére Marek Para, Marian K. ügyvédje. Hozzátette: a gyanúsítás alaptalan, és nincs bizonyítékokkal alátámasztva. Orvos elleni panasz – Jogi Fórum. Az előzetes letartóztatásban lévő Marian K. ellen március 8-án indult újabb eljárás, mivel a gyanú szerint ő rendelte meg Ján Kuciak újságíró meggyilkolását. Kuciakkal együtt a jegyesét, Martina Kušnírovát is meggyilkolták.
Azért 150 ezer forintnál húztunk határt, mert ez közelíti az idei átlagnyugdíjat. 2020-ban 142 ezer forint volt az átlagnyugdíj, erre jött rá novemberben a pótlólagos, 1, 2 százalékos, majd idén januártól a költségvetésben becsült infláció alapján a 3 százalékos emelés, így számolva 2021-ben 148 ezer forint körül lehet az átlagnyugdíj. Ez az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, durván havi 417 euró a jelenlegi árfolyam mellett. A kincstár által megküldött adatokból az látszik, hogy 2017-ben 21, 7 ezer fő, 2019-ben viszont már 48, 7 ezer frissnyugdíjas kapott 150 ezer forint feletti ellátást. 2020-ban viszont némi megtorpanás látszik, a MÁK összesen 29, 9 ezer újonnan megállapított nyugdíjat jelzett havi 150 ezer forint felett. A megtorpanás oka az lehetett, hogy 2020-ban eleve jóval kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, alig több mint 55 ezret az előző évi bő 115 ezer után. Erre a lépcsőzetes nyugdíjemelés 2020-ra eső része a magyarázat, amiatt zuhant be főleg a tavalyi első félévben a frissnyugdíjasok száma – írta meg korábban a Eközben az elmúlt négy évben nem mondható el trendszerű csökkenés a 150 ezer forint alatt megállapított új nyugdíjak számánál, inkább hullámzás volt tapasztalható, és csak tavaly látványosabb a mérséklődés.
2021. augusztus 09. 17:11 A tavalyi halálozási többlet szinte egésze, több mint 90 százaléka a nyugdíjasok elvesztéséből adódik – írta a. A lap januárban közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz, hogy kiderüljön, 2020-ban hány nyugdíjas hunyt el a koronavírus-járvány következtében. Ezekből kiderül, hogy 2020 utolsó harmadában kiemelkedően megnőtt a 65 év felettiek körében a halálozás. A koronavírus kormányzati portáljáról pedig kiolvasható, hogy november-decemberben 75 év felett volt a koronavírusban meghaltak átlagéletkora. Az elhunyt nyugdíjasok száma 2017 és 2019 között évente 95 ezer körül alakult, ehhez képest kiugró a tavalyi 104 ezres érték A a a Magyar Államkincstártól azt nem tudta ugyan meg, hogy a nyugdíjasok közül hány áldozatot szedett a koronavírus, azt azonban igen, hogy hány nyugdíj szűnt meg halálozás miatt. Az előző évekkel összevetve ebből következtet arra, hogy hány nyugdíjas halhatott meg a járvány miatt. A KSH tavaly összesen 139 549 halálesetet regisztrált, tavaly 9946-tal többen haltak meg, mint az előző évben.
Évről évre emelkedik azok aránya, akiknek átlag feletti nyugdíjat állapítanak meg, és csökken azoké, akiknek átlag alattit – olvasható ki a Magyar Államkincstártól kapott adatokból. Közben még mindig jóval több kisnyugdíjas hal meg, mint akiknek átlag feletti az ellátásuk. A Magyar Államkincstár (MÁK) közérdekű adatigénylésünkre kiadta, mennyi volt 2017 és 2020 között a rendszerbe belépő, vagyis új, és az onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok száma, nyugdíjösszegek szerint, sávosan. A statisztikából az derül ki, hogy az elmúlt négy évben kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, mint ahány nyugdíjas meghalt, még úgy is, hogy a tavalyi halálozási adatok csak a január és október közötti időszakra vonatkoznak (vagyis a Covid-járvány miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszanak az adatsorban). Összesen 326 543 új nyugdíjat állapítottak meg 2017 és 2020 között, és majdnem negyvenezerrel több, 363 765 nyugdíjas halt meg a szűk négy év alatt. Ez idő alatt összesen bő 196 ezren voltak, akiknek 150 ezer forint alatti ellátást állapítottak meg, és durván 130 ezer ember kapott ennél nagyobb összeget.
Az utóbbi években összességében mintegy 305 ezren haltak meg azok közül, akiknek kevesebb mint 150 ezer forint volt a havi nyugdíjuk, míg 59 ezren azok közül, akik 150 ezer forint feletti juttatást kaptak. Évekre lebontva ezeket az adatokat azonban ennél árnyaltabb a kép. Évről évre csökkent ugyanis a 150 ezer forint alatti ellátás mellett elhunyt nyugdíjasok száma, 2017 és 2020 között több mint 83 ezer főről bő 62 ezerre. És közben emelkedett az elhunyt, 150 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, kicsivel több mint 12 ezerről több mint 15, 5 ezer főre. A két végpontnál ismét markánsabb a különbség, a kisnyugdíjasok közül sokkal többen haltak meg, mint a kiemelkedő nyugdíjúak közül. Persze az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok eleve kevesebben voltak. 2019-es adatok szerint csaknem 47 ezren kaptak 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és mindössze 1405-en 500 ezer forint felettit. Azóta nőtt a kiemelkedő nyugdíjat kapók száma, és csökkent a kisnyugdíjasoké, a létszámkülönbség azonban még ma is jelentős lehet.
Nyitókép: SITA 2022 januárjában éves szinten 5, 9 ezerrel, 1 millió 712, 9 ezerre csökkent a nyugdíjban részesülők száma az országban. A Szociális Biztosító január végéhez 1 407 000 nyugdíjra jogosult személyt jegyzett Szlovákiában. Ez az előző év adataihoz képest 5300 nyugdíjra jogosulttal kevesebb. Azon személyek száma, akik egyszerre többfajta nyugdíjjárulákra is jogosult, az év első hónapjában 5, 9 ezerrel, 1 millió 712, 9 ezerre csökkent. A nyugdíjasok száma Szlovákiában 2020-ig folyamatosan emelkedett. 2020-ban például 2800 nyugdíjassal volt több mint egy évvel korábban, 2019-ben pedig 12, 8 ezerrel több, mint 2018-ban. A 2018-as növekedés 5, 9 ezer, a 2017-es 14 ezer volt. A kifizetett öregségi nyugdíjak száma ugyanakkor idén januárban éves szinten némileg növekedett. A Szociális Biztosító az év végéhez 1 millió 96, 4 ezer öregségi nyugdíjban részesülő személyt jegyzett, ami az előző évhez képest 2, 2 ezerrel több. A korkedvezményes nyugdíjban részesülők száma 311 fővel 11, 4 ezerrel csökkent.
Ezek az elérhető adatok azonban nem feltétlenül fedik le a nyugdíjasokat. Ők a fő szabály szerint az év végén legalább 64, 5 évesek voltak, de lehettek fiatalabbak is, ha korhatár előtt mentek nyugdíjba (a nőknek 40 évnyi jogosultsági idő után van erre lehetőségük). A kincstár azt természetesen nem tudja megmondani, hogy a nyugdíjasok közül hány áldozatot szedett a koronavírus, azt azonban nyilvántartja, hogy hány nyugdíj szűnt meg halálozás miatt. Az előző évekkel összevetve ebből következtetni lehet arra, hogy hány nyugdíjas halhatott meg a járvány miatt. Kétszer annyi nyugdíjas halt meg az év végén Míg 2020. január-októberben 77 947 volt a halálozás miatt megszüntetett nyugdíjak száma, addig ez november-decemberrel együtt 104 349-re emelkedett. Vagyis a kincstár adatai alapján az év utolsó két hónapjában 26 402 nyugdíjas halt meg, ami az előző tíz hónaphoz viszonyítva havi szinten kis híján duplázódást jelent. 2017 és 2019 között évente 95 ezer körül alakult az elhunyt nyugdíjasok száma, a tavalyi 104 ezres érték ehhez képest is kiugró – hozzávetőleg 9 ezerrel (10 százalékkal) több nyugdíjas halt meg 2020-ban, mint az előző években.
Hogy ez nemigen sikerült, azt az operatív törzs napi tájékoztatóiból is sejteni lehetett, hiszen állandó fordulat volt, hogy "többségében idős, krónikus betegek" hunytak el. A Központi Statisztikai Hivatal heti halálozási statisztikáiból is kiviláglott, hogy 2020 utolsó harmadában kiemelkedően megnőtt a 65 év felettiek körében a halálozás. A kormányzati portálról származó adatokból pedig megtudhattuk, hogy november-decemberben 75 év felett volt a koronavírusban meghaltak átlagéletkora. Rengeteg hír keringett arról is, hogy tavaly ősszel és télen az idősotthonokban tömegesen fertőződtek meg a bentlakók. Több hónapos késéssel derült ki még a hozzátartozók számára is – egy nyugdíjas újságíró cikksorozatából –, hogy Mosonmagyaróváron például az önkormányzati fenntartású intézményekben szinte kivétel nélkül minden idős ember elkapta a vírust, és a negyedük meg is halt. Országos szinten is tragikus volt a helyzet, ezt azóta tudjuk, hogy Szél Bernadett független képviselő kicsikarta Müller Cecília tiszti főorvostól az adatokat, amelyek alapján a második hullámban az elhunytak közül minden negyedik áldozat idősotthon lakója volt.