Támogató Lebonyolító partnerek Együttműködő partnereink Partnerhálózatunk tagjai
2022. 03. Intézmény - Nagyboldogasszony Iskolaközpont. 23., szerda, 16:43 A Kék Bolygó Alapítvány segítségével valósult meg a program kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. A kezdeményezésnek az a célja, hogy a gyerekek is megtanulják a környezet- és egészségtudatosabb vízfogyasztási gyakorlatokat, és hogy ezeket használni tudják a mindennapokban. Az intézmény mindkét épületrészébe beszereztek egy szűrőberendezéssel ellátott vízadagoló készüléket, valamint az alapítvány megajándékozott minden tanulót egy kulaccsal is. A katolikus iskola kiemelte, szeretnék, ha tanulóik számára a napi rutin részévé válna a hálózatra csatlakoztatott vízadagoló automaták és a saját kulacsok használata, amivel a környezetüket is védhetik. Forrás:
Nagyboldogasszony Iskolaközpont Az egykori zárda épülete Alapítva 1991 (31 éves), az épület 149 éves Hely Magyarország, Kaposvár Típus gimnázium katolikus iskola Igazgató Varga Bálint Róbert OM-azonosító 034155 Elérhetőség Cím 7400 Kaposvár, Zárda u. 2., Kossuth Lajos tér 2., Rippl-Rónai u. 5. Elhelyezkedése Nagyboldogasszony Iskolaközpont Pozíció Kaposvár térképén é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 18″ Koordináták: é. Nagyboldogasszony katolikus általános iskola. 17° 47′ 18″ A Nagyboldogasszony Iskolaközpont weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony Iskolaközpont témájú médiaállományokat. A Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Nagyboldogasszony Iskolaközpont) Kaposvár egyik fő oktatási intézménye. Az iskolaközpont Kaposvár belvárosában található, a Nagyboldogasszony-székesegyház szomszédságában. A gimnázium az egykori zárda épületében, az általános iskola az egykori polgári fiúiskola épületében, a zeneiskola pedig a Rippl-Rónai utcában működik. Az egykori zárda épülete [ szerkesztés] A zárda építése 1872 nyarán kezdődött Deckert Krisztián építész tervei alapján, és egy éven belül be is fejeződött.
1946-ra a halálesetek száma 472-re csökkent. Napjainkban a diftéria (torokgyík) ritka betegségnek számít, 2006-ban 10 fertőzést és egy halálesetet jegyeztek. Bár bizonyos betegségek ritkán fordulnak elő, újra előtörhetnek, ha a gyerekek nem kapják meg a megfelelő védőoltást. Melyek a kötelező védőoltások? A gyermekkorban megkapott védőoltások 10 fertőzéstől védik meg a gyereket. A népegészségügy története - visszatekintés a múltba ⋆ Gyógyhírek. Időszakonkét, csecsemőkorban és az óvodában kapja meg a gyerek. Magyarországon a kevetkező betegségek elleni védőoltások kötelezőek: • t uberkulózis (TBC) • diphtheria-pertussis-tetanus (torokgyík – szamárköhögés – merevgörcs) • kanyaró-mumpsz-rubeola (kanyaró – járványos fültőmirigy-gyulladás – rózsahimlő) • poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) • haemophilus influenzae (a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója) • hepatitis B (májgyulladás) Az orvos általában kivizsgálja a babát, mielőtt beadná az első sorozat védőoltást. Ha a gyerek lázas vagy rosszul érzi magát, elnapolja az oltás beadását. A köhögés vagy más apróbb betegség nincs hatással a védőoltásra.
A kockázat jelentősen növekszik az oltások ismétlésénél, a kombinált oltóanyagoknál illetve több védőoltás egyidejű beadása esetén. Az oltóanyag tartalmazza a kórokozót vagy antigént, idegen élőlényekből nyert szérumot, ezen kívül más segédanyagokat (tartósítószereket, adalékanyagokat, mint pl. a higany). Ezek a beoltott személyre károsak lehetnek. Ezért minden esetben mérlegelni kell a betegség veszélyének illetve az oltási károsodásnak a kockázatát. Egészség – Betegség – ÉlőPont. A különböző oltások rövid távú kockázata lehet láz, görcs, fulladás, maga a betegség (pl. kanyaró) megjelenése gyengébb vagy erősebb formában. A védőoltásoknak számos mellékhatása és szövődménye lehet. A bölcsőhalál, az autizmus, a hiperaktivitás és még számos idegrendszeri megbetegedés egyértelműen a védőoltások számlájára írható csakúgy, mint az allergiás megbetegedések bizonyos százaléka is. A szövődmények előfordulási gyakorisága egyes kutatók szerint lényegesen magasabb a hivatalosan beismert eseteknél. A hosszú távú következmények vizsgálata nehézkes, nehezen bizonyítható.
2022-03-25 23:05:06 A védőoltások a betegségek megelőzésére szolgáló gyógyszerek, melyeket injekcióval juttatnak be a szervezetbe. Magyarországon néhány védőoltás kötelező. Története 1796-ban Edward Jenner angol sebészorvos a tehénhimlő kórokozójából védőoltást készít az emberek számára, himlő ellen. A vakcina (oltóanyag) elnevezés a tehén latin nevéből (vacca) ered. Hatásmechanizmusa Az immunizálásnak kétféle, aktív és passzív változatát különböztetik meg. Az aktív immunizáláció esetén a szervezetet az antigén legyengített vagy veszélytelen formájával antitestek képzésére serkentik. Védőoltások. Ezzel nem váltanak ki veszélyes betegséget, de a támadásba lendült mikrobákat, mint idegen betolakodókat azonosítja a szervezet, ami immunreakciót vált ki. Ha ezután az igazi kórokozóval találkozik a szervezet, már sokkal felkészültebben és hatékonyabban tud erre reagálni, és a kórokozót ártalmatlanítani. Mivel a memóriasejtek hosszú ideig élnek, a védőoltás több évig, akár egész életen át biztosítja a védelmet.
Szerző: 2003. szeptember 22. | Frissítve: 2015. július 20. Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Régen a TBC Európa-szerte elterjedt, sok áldozatot követelő fertőző betegség volt. Legismertebb formája a tüdőtuberkulózis, kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis azonban minden szervet képes megbetegíteni. A tuberkulózis Magyarországon a XX. század ötvenes évei előtt népbetegségnek számított, morbus Hungaricusnak is nevezték. A védőolts bevezetésének, a tüdőgondozó hálózat megszervezésének, a szociális helyzet javulásának, az állattartás kontrolljának köszönhetően, nagyméretű járványokkal nem kell számolni. 2004-ben a WHO Európai Régiójának 52 országa közül 51 országból összesen 414 163 TBC megbetegedést jelentettek, amely a WHO-ban regisztrált bejelentések mintegy 8%-át tette ki. A bejelentett esetek 70%-a a volt Szovjetunió utódállamaiból (12 ország), 15%-a az Európai Unió és Nyugat-Európa területéről (az Európai Unió tagállamai és Andorra, Izland, Izrael, Norvégia, San Marino, Svájc) és 15%-a a balkáni országokból (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia, Szerbia-Montenegró és Törökország) származott.
A passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik élőlénnyel termeltetik meg, rendszerint az állatok számára ártalmatlan fertőzés révén, majd az így nyert szérummal, mely a szükséges antitesteket tartalmazza, oltják be az embert. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, és egy már megtörtént fertőzés után vagy akár a kialakult betegség esetén alkalmazzák. Ha például valakit megharap egy veszett róka, a passzív oltás segítségével a harapást követő néhány napban megmenthetjük az illetőt a különben halálos kimenetelű betegségtől. A védőoltások kockázata Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel, ha antitestek képződnek az állatból nyert oltóanyag valamely összetevője ellen. Az immunrendszer ugyanis nemcsak a betegség elleni küzdelem érdekében koncentrált anyagot ismeri fel, hanem az oltóanyagban található állati fehérjét is. Ilyen esetben egy másik állatfaj által megtermeltetett szérumot kell a betegnek adni. Edward Hooper szerint (The river - a journey to the source of HIV and AIDS) az AIDS betegség feltehetően egy polio-védőoltás szérummal terjedt át az emberre.