icon Az ASUS ROG Strix Radeon RX 560 O4G EVO Gaming videokártyát a Ramiris Europe Krt. bocsátotta rendelkezésünkre, az ASUS ROG Strix Geforce GTX 1050 O2G videokártyát az NVIDIA -tól kaptuk tesztelésre.
Szemből, oldalról és a kimenetek felől [+] Csatlakozók, azaz kimenetek terén az NVIDIA ajánlása csak annyit fogalmaz meg, hogy két új csatlakozót, azaz HDMI-t és DisplayPortot mindenképpen helyezzenek el rajta. Ezt a gyártó kiegészítette egy dual-link DVI-D aljzattal, emellett egy HDMI 2. 0b és egy darab DisplayPort trónol. Az 1. NVidia GeForce GTX 1050 / 1050 Ti (GP107) - PROHARDVER! Hozzászólások. 4-es DisplayPort hitelesítés továbbra sincs meg hivatalosan, de nem hivatalosan megfelel neki a rendszer, így a VESA tesztje gyakorlatilag csak formalitás lesz. A hűtés és a nyomtatott áramkör [+] A hűtés egyszerű felépítésű, négy rugózott csavarral rögzül a GPU fülé a relatíve terebélyes sajtolt alumíniumborda, ami sem rézmagot, sem hőcsövet nem kapott, de ez ilyen kis disszipációnál egyébként sem volna szükséges. A borda a videokártya memóriáival nem érintkezik, azokat csak a légáramlat és a nyomtatott áramkör hűti. A ventilátorok külön műanyagkereten helyezkednek el, amit hat csavarral, külön lehet a lamellák fölé rögzíteni. A nyomtatott áramköri lap ezúttal is fekete és szintén letisztult, az alkatrészek többsége pedig korábbi tesztjeinkből ismerős.
Ahogy huzamosabban terheljük a gépünket, a ventilátorok felpörögnek, ám különösebb zajártalomtól nem kell tartanunk - a teszt során mindvégig halkan üzemelt a GTX 1050 Ti, csupán némi szélzaj jelezte, hogy nagyon sok a dolga a GPU-nak. A tuninghoz túl sok bátorítást nem kapunk, nincsen fém hátlap sem, de azért némi túlpörgetés nem okoz fagyásokat, a hűtés pedig szépen tartani fogja az erőltetett tempót. Mérések A játékok és szintetikus tesztek futtatásakor egyetlen hibába, fagyásba vagy megmagyarázhatatlan gondba sem futottunk bele, vagyis nem kell attól tartani, hogy az új gyártástechnológia vagy a tápcsatlakozó nélküli kivitel miatt gondjaink lehetnének. Asus ph gtx 1050 ti 4g teszt e. A szintetikus tesztekkel kezdve a 3DMark13 Fire Strike és Time Spy tesztjeit futtattuk, ahol rendre azt kaptuk, hogy ez a kártya bizony jelentősen gyorsabb, mint az RX 460 4 GB-os kártya. A játékoknál sem volt más a helyzet: A Far Cry 4 10 fps-sel, a Metro Last Light 13 fps-sel, a Dirt Rally pedig közel 20 fps-sel volt gyorsabb. Mindehhez jobb fogyasztás, nyugalmi, 2D-s üzemben 43 wattos rendszerfogyasztás, teljes terhelés alatt pedig 195 Watt társult.
A játékok tesztjénél mindvégig FHD-t és a lehető legjobb részletességet állítottuk be, ám a sebesség így is átlagosan 40-60 fps volt. A minimális fps-szám néhány esetben azonban bezuhant 16 fps alá (Metro Last Light) és a 70 fps-t sem értük el egyszer sem. A mérések fényében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a GeForce 1050 Ti a tökéletes FHD-videokártya: minden játék 30 fps felett fog futni maximális részletesség és élsimítás mellett is. A WQHD-t ugyanakkor már nem javasoljuk és ha G-Sync-es, 144 Hz-es monitorunk van, akkor is érdemes (jó) néhány lépcsővel feljebb ugrani. A középkategóriában ugyanakkor jól helytáll a GTX 1050 Ti. Már ami a 3D teljesítményt illeti. Árazás, ó, te árazás! Merthogy nincsen rossz videokártya, csak rossz árazás és itt jön a GTX 1050 Ti nagy hátránya. Az Asus kártyája ugyanis 61 900 Ft, méghozzá úgy, hogy ez még csak nem is gyárilag tuningolt kivitel. NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti – a legkisebb Pascal - PROHARDVER! Videokártya teszt. Ez igencsak furcsán hangozhat a hivatalosan bejelentett, 139 dolláros ár fényében, azonban sajnos ezt a hivatalos árat kaptuk és ez a helyi viszonyok, valuta, áfa stb.
Mindemellett a változatlan PCI Express vezérlő, valamint a járulékos részegységek is igényelnek némi szilíciumterületet. Memóriavezérlő tekintetében az NVIDIA továbbra is maradt a crossbarnál. A GP107 128 bites szélességű buszt használ, ami négy darab 32 bites szegmensből áll. Mindegyikhez 8 darab ROP és 256 kB L2 cache tartozik. Mivel összesen 4 szegmens van, ez 32 blending és 128 Z mintavételező egységet eredményez, illetve 1 MB kapacitású, megosztott L2 gyorsítótárat tartalmaz tehát összességében a lapka, amit mindegyik streaming multiprocesszor elérhet és a CUDA magok írhatnak is bele. A GP107 SMP-je [+] A Pascal architektúra túlságosan nem változott a setup területén, így a GP104 és a GP106 esetében már látott megoldást alkalmazza a GP107 is. Asus ph gtx 1050 ti 4g teszt vs. Az NVIDIA továbbra is egy raszteres és egy úgynevezett PolyMorph részre vágja a setup motort. Az előbbi egységből kettő található a lapkában, azaz egy raszter motor három darab streaming multiprocesszor ellátásáról gondoskodik. A raszter motor órajelenként 16 pixelt képes feldolgozni, ami a teljes lapkára nézve 32 pixelt jelent.
A vakolatba mártott seprőt a farúdhoz verve finom, illetve a kőpor szemcsenagyságától függő felületi strukturáltságú bevonat képezhető. Nyilván annak érdekében, hogy a bevonat egyenletesen vastag legyen, kellő gyakorlatra van szükség. Nemesvakolat | Fehér zsákos homlokzati vakolat ár | Homlokzati hőszigetelés. Ezért is tanácsos szakemberrekl elvégeztetni ezt a feladatot. Fenti vakolatfajtát már nem nagyon használják, manapság a szigetelések miatt is a vödrös vékonyvakolatokkal végzik a színezést.
Néhány évtizeddel ezelőtt szinte kizárólagosan a kőporos vakolatokat használták erre a célra. A vakolat az építkezés helyszínén készült, oltott mész és fehér cement kötőanyaggal, kőpor adalékanyaggal – különféle porfestékek felhasználásával. A kőporos vakolatokat viszonylag vastagon hordták fel (akár 8-10 mm) és a feldolgozás, illetve a végső felületképzés technikája adta meg a felület majdani struktúráját (pl. kapart, dörzsölt, szórt stb. ). Az első nagy változást az üzemben előkevert és színezett, zsákos kiszerelésű nemesvakolatok elterjedése jelentette, melyekhez a bedolgozás előtt csak vizet kellett hozzáadni. Ezeket azonban hazánkban hamarosan felváltották az úgynevezett vödrös, feldolgozásra kész vékonyvakolatok. Ezek a termékek jellemzően háromféle kötőanyaggal készülnek. A diszperziós műgyanta, a szilikongyanta és a káli vízüveg (azaz szilikát) kötőanyagú vakolatok ma már szinte minden gyártó kínálatában megtalálhatóak. Ezeket a vékonyvakolatokat az anyagban található legnagyobb szemcse méretének megfelelő vastagságban hordják fel (általában 1, 5 – 2 – 3 mm).
A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az épületek alapvakolatát különféle összetételű és készre kevert tartós fedővakolatokkal lehet igazán mutatóssá és különlegessé tenni. Azonban kijelenthető, hogy a mai napig gyakorta alkalmazzák a régi, jól bevált kőporos fedővakolatokat. A közkedveltséget az árban és tartósságban kell keresni, illetve a népszerűség indokolható a gyors felhordással, kezeléssel is. Ezek mellett pedig a vakolatok hibáinak a javítása is egyszerűbb a régi technológiával. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen alkotókból is áll a kőporos vakolat és milyen technikákkal, megoldásokkal lehet ezt felhordani az alapvakolatra. Ezen fajták alapkomponensét a mész, mészhidrát vagy mészpép, cement, különféle szemcsenagyságú kőpor, és a bevonat színezésénél a hozzákevert porfesték alkotja. A felhordás módjától függően változik az alkotóanyagok mennyiségi összetétele. Hogyan készülnek ezek? Nos, ha egy tapasztalt szakértőt kérdez az ember, akkor a válasz mindig az, hogy ez két fázisban történik.