Puskás Ferenc Stadion, Budapest Győri ETO FC –Debreceni VSC 3-0 2000 Tóth Vencel / Bozó Zoltán Kelemen Attila Nemzeti Liga Kupa mérkőzés [ szerkesztés] Alapvonali bírók 2014. május 13. DVTK-stadion, Miskolc [2] Diósgyőri VTK – Videoton FC 2: 1 6 000 Tóth Vencel /Medovarszki János Bognár Tamás /Iványi Zoltán Buzás Balázs Nemzetközi játékvezetés [ szerkesztés] A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 2008 -ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. A FIFA JB 45 éves korhatárát elérő, az aktív nemzetközi mérkőzésvezetéstől búcsúzó Bede Ferenc helyére került. Az UEFA JB félévente sorolja osztályokba a nemzetközi játékvezetőket. 2009 -ben legmagasabban rangsorolt osztályban - 3. kategória - kettő magyar bíró is szerepelt, Fábián Mihály és Andó-Szabó Sándor. 2010 -től FIFA JB besorolás szerint 2. kategóriás bíró. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 17. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával.
Közreműkődés Játékvezető Játékvezető: Andó-Szabó Sándor Asszisztens 1: Horváth Róbert Asszisztens 2: Szécsényi István Tartalék jv. : Urbán Eszter Videóbíró: Pillók Ádám Videóbíró asszisztens: Bornemissza Norbert VAR Operátor: dr. Kovács Gergely A mérkőzés napjáig vezetett mérkőzések száma: 266 Legelső mérkőzés 2006-04-14 - NB. I.
DVTK - FTC 1-4 2013. augusztus 17. DVTK - KTE 1-1 Játékvezetők a DVTK mérkőzésein (2018/2019) játékvezető asszisztens alapvonali tartalék 1. Andó-Szabó Sándor ifj. Tóth Vencel Albert István Pintér Csaba Gaál Gyöngyi Huszár Balázs 2. Karakó Ferenc Horváth Róbert Varga Gábor Takács János Molnár Attila Farkas Balázs 3. Erdős József Buzás Balázs Garai Péter Szilasi Szabolcs Bogár Gergő Csatári Tibor 4. Farkas Ádám Szőts Gergely 5. Szécsényi István Szalai Dániel 6. Ring György Szert Balázs Urbán Eszter 7. Kóbor Péter Király Zsolt Németh Ádám 8. Berke Balázs Vígh-Tarsonyi Gergő 9. Király Krisztián 10. Solymosi Péter Vad II. István 11. Bognár Tamás 12. Georgiu Theodoros Lémon Oszkár 13. Bornemissza Norbert Iványi Zoltán 14. Medovarszki János 15. Szalai Balázs 16. Becséri Gergely Farkas Balázs
Andó-Szabó Sándor segítői szombaton este az oldalvonal mellett Ring György és Becséri Gergely, míg az alapvonal mögött Karakó Ferenc és Németh Ádám lesznek. A tartalék játékvezetői feladatokat Farkas Balázs látja el. Andó-Szabó Sándor a DVTK mérkőzésein 2018/2019 2018. szeptember 1. DVTK - Paks 0-0 2018. augusztus 18. DVTK - Haladás 1-0 2018. augusztus 11. MTK - DVTK 1-0 2018. július 22. FTC - DVTK 4-1 2017/2018 2018. április 14. Balmazújváros - DVTK 2-1 2017. november 18. PAFC - DVTK 1-0 2017. augusztus 26. DVTK - Mezőkövesd 2-1 2016/2017 2017. április 8. FTC - DVTK 1-1 2016. szeptember 24. DVTK - DVSC 1-3 2016. szeptember 10. Gyirmót - DVTK 1-0 2016. július 17. Videoton - DVTK 1-2 2015/2016 2016. március 5. FTC - DVTK 2-2 2015. augusztus 15. DVTK - DVSC 0-2 2014/2015 2015. május 23. Nyíregyháza - DVTK 1-2 2015. április 11. Honvéd - DVTK 1-1 2014. október 25. DVTK - DPASE 3-3 2013/2014 2014. május 13. DVTK - Videoton 2-1 (Ligakupa-döntő) 2013. december 1. DVTK - ETO 1-2 2013. november 2.
Szerző: Jáborcsik András | 2018-04-12 17:47:00 Elkészült az OTP Bank Liga 27. fordulójának játékvezetői küldése. A Balmazújváros - DVTK találkozó játékvezetője Andó-Szabó Sándor lesz. Asszisztensei az oldalvonal mellett Kóbor Péter és Szalai Dániel, míg az alapvonalon Vad II István és Szilasi Szabolcs lesznek. A tartalék játékvezetői feladatokat Szécsényi István látja el. B íróküldés a 27. fordulóra: Balmazújváros – Diósgyőr - Andó-Szabó Sándor Mezőkövesd – Videoton - Kassai Viktor Paksi FC – Haladás - Berke Balázs Puskás Akadémia – Bp. Honvéd - Szőts Gergely Újpest – Vasas - Erdős József DVSC – Ferencváros - Iványi Zoltán A következőkben a segítségével mutatjuk be a sporit. A békéscsabai születésű, 39 éves Andó-Szabó Sándor 2006 óta tagja az NB1-es keretnek, egyike Magyarország hivatásos játékvezetőinek. Pályafutása során 298 elsőosztályú mérkőzésen működött közre, ezek közül 209 mérkőzésen vezető bíróként tevékenykedett, 69-szer volt alapvonali játékvezető, míg 20 alkalommal tartalék játékvezetői feladatokat látott el.
A 209 találkozón 53 piros, illetve 919 sárga lapot osztott. Mérkőzésekre levetítve ez azt jelenti, hogy minden 4. meccsén állított ki játékost, illetve meccsenként átlagban 4, 4-szer villan kezében a sárga lap. Legkedvesebb diósgyőri játékosa minden bizonnyal William Alves Rocha volt, akit 2 alkalommal is idő előtt zuhanyozni küldött. Jellemzése Jó kiállású sportember, fizikai felkészültsége biztosítja, hogy sok futással esemény közelbe kerülhessen, hogy ítéleteit a játékosok korrektül fogadhassák. Határozott, következetes, ítéleteit a szabályokban meghatározott előírások szerint hozza, működése közben figyelembe veszi a játék szellemére vonatkozó elvárást. Bátor, kritikus helyzetben is megadja a jogszerű büntetőt. Pályafutása Első élvonalbeli mérkőzése 2006. 04. 14. Oláh Gábor utcai stadion, Debrecen Debreceni VSC–REAC 4-1 Szpisják Zsolt/Tóth Péter Medovarszki János Huták Antal Nemzetközi játékvezetés A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 2008-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe.
regisztráció Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz. regisztráció
B2B piacon, vagyis akkor, ha vállalkozások a vevőid, nem érdemes alanyi mentességet választani (kivéve, ha szolgáltatást nyújtasz, de most webáruházakról van szó). Alanyi adómentesség határa jelenleg éves 12 millió forint. Vagyis egy évben az árbevételed amint átlépi a 12 millió forintot, akkor megszűnik az alanyi mentességed és áfás számlát kell kiállítanod. Alatta nem kell áfával számolnod, hanem nettó értéket írsz a számlára. Jöjjön egy példa: A termék ára mindkét webshopban 1270 Ft, beszerzési ára 1080 Ft (most csak eladási árral és beszerzési árral számolunk, termékenként): Áfa alanynál ez azt jelenti, hogy 1270 Ft-ért eladja a terméket. 270 Ft-ot be kell fizetnie az államnak, ez az áfa. 1270 ft-os bruttó árhoz 270 ft áfa tartozik. 1270/1, 27=1000 – ez a nettó ár. Mindig arra számoljuk az áfát. Alanyi mentesnél: 1270 Ft-ért eladja, és kész, nem kell áfát fizetnie. Tehát akár olcsóbban is adhatja egy kicsivel az alanyi mentes. Persze beszerzési ár felett. De mindjárt látod a példát tovább.
Az alanyi adómentesség választhatóságának két feltétele van, az egyik az, hogy csak belföldön letelepedett adóalanyok választhatják, akik csak regisztráltak Magyarországon őket nem illeti meg ez az opció. A másik fontos feltétel, hogy az adóalany bevétele nem haladhatja meg a 8 millió forintos értékhatárt, a 8 millió forintot áfa nélkül kell érteni és a pénzforgalmi szemléletben működő adóalanyok esetében nem a ténylegesen befolyt összeget kell figyelni, hanem a már teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékét kell összesíteni. Azok az adóalanyok, akik év közben kezdik a tevékenységüket, ők csupán valószínűsíteni tudják a várható bevételüket, ezért az észszerűen várható bevételüket kell figyelembe venniük. A korábbi cikkekben tárgyalt EVA-alanyok státuszát kiegészítendő fontos megjegyezni, hogy akik az áfa hatálya alá térnek vissza, ők is csak valószínűsíteni tudják az éves várható bevételüket, tekintettel arra a visszatérés kvázi új áfa-alanyiságot keletkeztet. Mind oly sok gazdasági esemény kapcsán, ennek a döntésnek a meghozatala során is kellő körültekintéssel kell eljárni, azaz megfelelően kell alátámasztani, hogy az éves várható árbevétele az adóalanynak nem fogja meghaladni – a cikk írásának időpontjában – a 8 millió forintos értékhatárt.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha alanyi adómentes vállalkozás jogszerűtlenül általános forgalmi adót számít fel, mivel a számlabefogadónak nem áll módjában ennek megállapítása, így jóhiszeműen helyezi levonásba a rá áthárított általános forgalmi adót. Az ellenőrzés helytelenül hivatkozik az adólevonási jog elutasításánál a régi Áfa tv. 44. § (5) bekezdésére. A fenti tájékoztatás a bérlő adólevonási jogát éppen az Áfa tv. § (5) bekezdésére alapozva tekinti jogszerűnek, annak ellenére, hogy a bérbeadó nem választotta az általános szabályok szerinti adózást. Ennek analógiájára a számlabefogadó adólevonási jogát az Áfa tv. § (5) bekezdése alapján nem befolyásolja, hogy a számlakibocsátó esetleg nem jogszerűen számított fel általános forgalmi adót, mivel a számla kibocsátásáért nem a számlabefogadó a felelős. Továbbá a számlabefogadó nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa azt, miszerint a számlakibocsátó a számla nettó összegével meghaladta-e vagy sem az alanyi adómentesség értékhatárát.
Amennyiben a katás bevétel alapján vizsgálják meg az alanyi adómentesség értékhatárát, akkor téves döntés hozhatnak az alanyi adómentesség fennmaradásával, illetve elvesztésével kapcsolatban. Alanyi adómentesség értékhatárával összefüggő szabályok ■ Értékhatár számítása a tevékenység megkezdésénél ■ Értékhatár számítása a tevékenység szüneteltetése, jogutód nélküli megszűnés esetén ■ Alanyi adómentesség értékhatárába beszámító ügyletek köre ■ Alanyi adómentességre értékhatárába be nem számító ügyletek köre ■ Előleg kezelése ■ Az Áfa tv. 58.
013. 699 Ft lesz. ) Végezetül adódhatnak különbségek abból is, hogy mi számít bele a bevételbe az adott adónem tekintetében. A KATA törvény alapján a kisadózó vállalkozás bevétele: "a kisadózó vállalkozás által a vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást…" Látható, hogy itt beleszámíthat a bevételbe például egy-egy támogatás, vagy akár a vállalkozói bankszámlára kapott kamat is. Ezek a tételek természetesen nem lesznek az áfa értékhatár részei. De van ennél egy másik, gyakran előforduló tétel, amelyet másképp kell figyelembe venni, ez pedig a külföldre nyújtott (ott teljesített) szolgálatás. Hiszen annak bevétele természetesen része a KATA-s bevételünknek, viszont az ÁFA törvény 193. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az adóalany ezen értékesítései esetén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Mivel is jár az a gyakorlatban? Ha a vállalkozás egy másik adóalany részére nyújt szolgáltatást, akkor az ÁFA tv.
Ha például már a választás időpontjában olyan megrendelések, szerződések vannak folyamatban, amelyek azt vetítik előre, hogy ügyfelünk át fogja lépni a küszöbértéket, akkor ne válasszuk az alanyi mentes státuszt, hiszen ebben az esetben nem is választhattuk volna jogszerűen ezt az adózási módot, amely szükségszerűen mulasztási bírságot fog maga után vonni. A tevékenységét év közben kezdő adóalany a várható bevétel valószínűsítése során napi arányosítást kell végezzen, ha például a cég május 3-án alakul, akkor a hátralévő napok arányában azaz 242 napra vetítve kell arányosítani a küszöbértéket: 242/365 * 8. 000. 000 = 5. 304. 110 Ft lesz az időarányos rész. Az az adóalany, aki túllépi az alanyi mentességre jogosító összeghatárt, elveszíti kedvezményes adózói státuszát. Arra az értékesítésre kell először alkalmazni a normál adózási szabályokat, amivel átlépi a 8 millió forintos küszöböt. Ha például ügyfelünk október 9-ig 6. 700. 000 Ft értékben teljesített termékértékesítést illetve szolgáltatásnyújtást, majd október 9-én 1.