Az HBO GO kínálatába frissen felkerült Hat perc éjfélig sok szempontból klasszikus brit kémfilm, csak hiányzik belőle a kellő fifika és brutalitás, illetve jót tett volna egy szerelmi szál is, de oka van annak, miért nem kapunk olyat. Egy kis érdekesség az elejére. Az Angliában német lányokat a jó modorra és az élet egyéb finomságaira oktató Augusta Victoria Főiskola valóban működött, névadója az utolsó német császár, II. Vilmos felesége, schleswig–holstein–sonderburg–augustenburgi hercegnő volt. Az intézmény 1932 és 1939 között működött, majd jött a második világháború, mikortól is érthető okokból lehetetlenné vált a működése. Ez a tény felkeltette a színész-komikus Eddie Izzard érdeklődését, aki egy kémtörténetet rittyentett az iskola és az itt tanuló lányok köré, akik ebben a verzióban mind a náci elit legmagasabb szintű vezetőinek gyermekei. Vagyis van a világtól távol, az angol partok mentén egy patinás kastély, amelyben szép szőke, sportos lányok tanulnak, többnyire angolul, a szünetekben pedig Hitler lelkesítő beszédeit hallgatják, majd maguk is Sieg heil!
(2020) Mad as Birds | West Madison Entertainment | Ella Communications | Thriller | 6. 3 IMDb A film tartalma Hat perc éjfélig (2020) 99 perc hosszú, 10/6. 3 értékelésű Thriller film, Judi Dench főszereplésével, Miss Rocholl szerepében a filmet rendezte Eddie Izzard, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. 1939 nyarán, amikor Hitler ereje növekvőben van, csakúgy, mint az Egyesült Királyság és Németország közötti feszültség, a náci elit lányainak oktatására Anglia déli partján létrehozott Augusta Victoria Főiskoláról titokzatos körülmények között eltűnik egy tanár, Wheatley. Rocholl kisasszony (Judi Dench), az iskola nevelőnője Wheatley helyére felveszi Thomas Miller (Eddie Izzard) angoltanárt, és segít felkészíteni a lányokat az angol-német ösztöndíjra. Thomas lassan felkelti Ilse Keller (Carla Juri), a lányok német oktatójának gyanakvását, akinek megvannak a saját titkai.
1939 nyarán, amikor Hitler ereje növekvőben van, csakúgy, mint az Egyesült Királyság és Németország közötti feszültség, a náci elit lányainak oktatására Anglia déli partján létrehozott Augusta Victoria Főiskoláról titokzatos körülmények között eltűnik egy tanár, Wheatley. Rocholl kisasszony, az iskola nevelőnője Wheatley helyére felveszi Thomas Miller angoltanárt, és segít felkészíteni a lányokat az angol-német ösztöndíjra. Thomas lassan felkelti Ilse Keller, a lányok német oktatójának gyanakvását, akinek megvannak a saját titkai. Thomas kereszttűzbe kerül: gyilkossággal vádolják, ezért megpróbálja tisztázni a nevét, és feltárni Ilsének a lányokkal kapcsolatos valódi terveit. Vajon meg tudja állítani a nőt, mielőtt túl késő lenne?
-t kiabálnak, miközben szerte Angliában a közelgő háborúról cikkeznek az újságok. 1939 augusztusa van, mi már tudjuk, csak napok vannak hátra, hogy a nácik lerohanják Lengyelországot és kitörjön a világégés. Ami ugyebár kényes helyzetbe hozza az itt tanuló náci palántákat, akiket az angol kormány túszként tarthatna fogva. Van is egy brit ügynök a Miss Rocholl ( Judi Dench) vezette intézetben, de nem sokáig, mivel történetünk legelején végez is vele egy titokzatos gyilkos, és a helyére érkezik Thomas Miller ( Eddie Izzard) új angoltanárként. Ahogy a nézőnek sem tart sokáéig rájönnie, hogy ő is kormánynak dolgozik, úgy hősünk is hamar lelepleződik. Amikor a megszerzett információt átadná felettesének, a gyilkos újra lecsap. Bár Miller elkerüli elődje sorsát, őt gyanúsítják a gyilkossággal, sőt, azt hiszik, hogy ő maga a német kém. Innentől kezdve Izzard végigfutja a filmet, és első hallásra furcsán hangzik, hogy a cseppet sem sportos kinézetű színész pont olyan történetet írt magának, amelyet rohanva csinál végig.
Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejéből merítve. "A zene rezgései segíthetnek, felidézik őseink győztes csatáit" "A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségünk, harmóniánk megtartásáért. " Nézd meg a klipet itt: A Magyar Rhapsody Projekt a Honfoglalás korát idéző zenei világával és hazánkban egyedülálló "ethnic instrument" hangszerparkjával különleges atmoszférát teremt. Az ereinkben csörgedező dallamok és ritmusok testet-lelket-szellemet tápláló gyógyírként hatnak. Olyan régi magyar hangszereket szólaltatnak meg, mint a török síp, tilinkó, tekerőlant, kobza, vagy éppen ősi harci dobok, tülkök. Nemrégiben jelent meg a zenekar második albuma, a Levédia, amely távoli tájakra, a fantázia világába repít minket. Szavak nélkül, a zene univerzális nyelvén köt össze a hallgatót a forrással; megteremtve azt a szakrális közeget, ahol a lélek is valódi táplálékot kaphat. A lemez nyitódalához, a Boldogasszony anyánk kezdetű régi magyar himnuszhoz készült az első klip, amit Nagyboldogasszony napján mutattak be a közönségnek.
Megszületett a Swingoperett című produkció, amely a mai napig sikerrel fut. Az ötlet aztán továbbfejlődött, és néhány éve a Magyar Rhapsody Projekt keretében olyan nagy zeneszerzők magyar témájú műveinek adtak új hangzást, és szaxofonra, jazzkvintettre hangszerelték őket, mint Bartók Béla: Este a székelyeknél, Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia, Kodály Zoltán: Esti dal és Csitári hegyek alatt, Erkel Ferenc: Hunyadi nyitány, Brahms: IV. Magyar tánc vagy Weiner Leó: Rókatánc. Ebből az anyagból készült most nagylemez. Zenésztársaimmal ezeken a nagy klasszikuson nőttünk fel, ki ki a maga hangszerén hosszú órákat töltött azzal gyermekkorában, hogy megtanulja a legendás zeneszerzők nagy műveit – mondta Bársony Bálint. Mi pedig most azt reméljük, hogy a szívünkhöz közel álló jazz és világzenei hangzásvilággal igazán egyedi, modern feldolgozást sikerült alkotnunk, amely talán olyanokhoz is eljut majd, akik eddig idegenkedtek a komolyzenétől. Bársony Bálinthoz egyébként a népzene is közel áll: az első népzenei munkájában, a Tűztáncban, amely Zsuráfszky Zoltánnal és a Honvéd Táncszínházzal valósult meg néhány éve, régi népdalokat hangszerelt át, így a Magyar Rhapsody Projektben is helyet kaptak népdalgyűjtésből született klasszikus művek átdolgozásai.
Magyar Rhapsody Projekt A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
Nem sikerült, mert bár a csata az első roham után a frankok győzelmét ígérte, az Attila Turul Nemzetségének színe-javát felvonultató, jól felszerelt, kiváló harci erejű seregünk Árpád fejedelem élete árán ugyan, de megvédte népét. A magyar sereg vert helyzetből is döntő győzelmet aratott. A honfoglalás beteljesedett, a Kárpát-medence magyar uralom alá került, és Trianon óta megcsonkítva ugyan, de most is abban a hazában élünk, amelyet Árpád és serege egykor visszahódított, majd utána meg is őrzött. Bármilyen elcsépelt, és kilúgozott jelző is az egy-egy kritika esetében, hogy "hiánypótló", a pozsonyi csatáról készült és tegnap este a közmédiában (M5) bemutatott animációs filmre mégis ezt a jelzőt kell alkalmaznunk! A pozsonyi csata jelentősége ugyanis csak az elmúlt években kezd a helyére kerülni. Saját történelemóráimra visszatekintve, nincs emlékem arról, hogy akár az általános-, akár a középiskolában szó esett volna róla. S mind a mai napig rengeteg a lekicsinylő leírás, a hősök deheroizálása, a kilúgozott, lényegrejtő történetmesélés erről az eseményről.
Bp-n is lesz BB-koncert A Backstreet Boys már közel harminc éve, 1996-ban és 1997-ben is fellépett a Budapest Sportcsarnokban, akkori mértékkel mérve hatalmas show-t produkálva
A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.