Félegyházi Szilvia önkéntes élményei a Szépművészetin innen és túl Egész életemben műszaki emberként dolgoztam, gyárakban, üzemekben, vagy hasonló területeken, képviselőként. Mindig élt bennem a vágy, hogy ha egyszer kedvtelésből tevékenykedhetek, akkor valami egészen mást kellene csinálnom. Ez a kis összefoglaló arról szól, miért a Szépművészeti lett a kiválasztott. 2008 nyarán nyugdíjba mentem, és egy komoly betegséget követően valami szívet melengető munkát kerestem. A véletlen úgy hozta, hogy egy hét múlva a Városligetben Önkéntes nap címmel rendezvényt tartottak, ahol több, önkéntességet kínáló, illetve kereső cég, intézmény is megjelent. A kiállítókat felkeresve már az első pillanatban sem volt kétséges, hogy nyelvtudásom és a művészet iránti érdeklődésem, valamint a kommunikációs lehetőségek alapján a Szépművészeti Múzeum lenne az igazi. Jelentkeztem, az interjú egy héten belül megtörtént, és egy hónap múlva már teljes jogú önkéntesként dolgozhattam az információs pultban. Ez a tevékenység a betegség utáni rehabilitációmat is elősegítette, felgyorsította.
A bővítéssel kapcsolatban a nyilvánosság előtt már korábban is ellenérveket megfogalmazó szakértők tíz fős csoportja az alábbi közleményt juttatta el ma szerkesztőségünkhöz. Ebben összefoglalják kritikai szempontjaikat és javasolják, hogy a fenntartó kérje az MTA részletes állásfoglalását a múzeumfejlesztéssel kapcsolatban. A Szépművészeti Múzeum bővítése körül 2010 elején kialakult éles vita nyomására ígéret hangzott el a kifogásolt tervek gyors átdolgozására. Mivel ennek határideje közel két hónapja lejárt, a közvélemény elvárható tájékoztatása azonban, csakúgy mint az eddigiekben, ezúttal is elmaradt, szükségesnek érezzük felhívni a figyelmet az ügy azóta napvilágra került részleteire és összefüggéseire. Magyarország egyik legfontosabb közgyűjteménye jelentőségének megőrzéséhez és méltó továbbörökítéséhez szükséges az épület bővítésének lehetőségeit végiggondolni. Az intézmény működtetéséhez és az otthonául szolgáló épületnek – a muzeológiai és műemléki szempontoknak maradéktalanul megfelelő – átalakításához azonban szakmai és társadalmi vitát követő, széles körű egyetértésnek kell alapul szolgálnia.
Fontosnak tartjuk, hogy a kulturálisan, városképileg és turisztikailag egyaránt kiemelt, világörökségi védettség alatt álló műemlék és környezete esetében az engedélyezési folyamat csakis a teljes átláthatóság és társadalmi nyilvánosság jegyében legyen lefolytatható. A Szépművészeti Múzeumnak a közelmúltban nyilvánossá vált, átgondolatlan funkcióbővítése azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a felépítendő új funkciójú épületrész az aránytalan hazai múzeumfinanszírozás rendszerét tovább torzítja. Európai uniós forrásokat csak egy teljes mértékben átlátható és a rentábilis fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vevő beruházásra szabad igénybe venni. A földalatti bővítés nemrégiben nyilvánosságra került tervei azonban olyan új teret és olyan új funkciókat látszanak létrehozni, amely többletköltségeket generálhat, s amelyeket a múzeum vagy a kötelezően előírt közgyűjteményi feladatok rovására lenne képes fedezni, vagy további költségvetési forrásokat igényelhet. Ez a felismerés a szabálytalan eljárás eshetőségére, a fenntartó felelősségére is figyelmeztet.
A Hundubért főleg a kormánypárti sajtó és a Mi hazánk lelkesedett. Úgy fest, hogy a nagy média- és politikai hátszél ellenére alig fél évig működött az a közösségi médium, amit egy kis cég Debrecenből működtetett: a Hundub napok óta elérhetetlen. Kerestük a cégbíróságra leadott e-mailcímen a fenntartóját, hogy megkérdezzük, miért és pontosan mióta nem üzemel az oldal, várható-e, hogy valamikor ismét elindul, de semmilyen választ nem kaptunk. Anticenzúra | Paraméter. Pedig készítője pár hónappal ezelőtt még számos lapnak büszkén nyilatkozott nagyszabású terveiről. Miután az amerikai közösségi oldal 30 napra letiltotta egy félmeztelen kép miatt, elhatározta, hogy felépíti a cenzúramentes magyar változatot, hiszen ha a Facebookot "annak idején meg tudta valaki csinálni, miért ne tudná megint valaki ezt megcsinálni, csak bátorság kell hozzá, meg akarat" – így magyarázta a Toroczkai László, a Mi hazánk elnöke által készített videóban hét hónappal ezelőtt az "etikus hekker" végzettségű Pál Csaba, miért vágott bele a Hundub fejlesztésébe.
Így derült ki, hogy a "cenzúra" hiányán felbátorodó regisztráltak egy része gyermekpornográf anyagokat küldözgetett egymásnak, ami miatt a rendőrség is nyomozást indított. Az ügy következményeként távozott az oldal társtulajdonosa, a Murmurati Limited nevű amerikai offshore cég, így a platform egyetlen birtokosa az ötletgazda Pál Csaba maradt, aki korábban katonaként és webmesterként is dolgozott. Tech: Megint nem elérhető „a magyar Facebook”, a Hundub | hvg.hu. Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
A múltkor elég rosszakat írtam Jourová EB-alelnökről, amiért erősebb központi uniós szabályozással akarja a szólásszabadság védelmében megregulázni a nagy techcégeket. Véleményem nem változott, de – mondjuk úgy – árnyalnom kell. Fotó: TASR Amit ugyanúgy gondolok: "A közösségi médiát azért is szidják (kétségtelenül joggal), mert elbújhatnak benne a szélsőségek, akadálytalanul akciózhatnak a nem demokratikus kormányok és titkosszolgálatok. Hundub közösségi oldal. De azért is, ha ennek megakadályozására lépéseket tesz – a demokratikus, ámde tohonya kormányok és titkosszolgálatok helyett. " Az igazságnak azonban – hogy egy ronda, de rendszeresen elhanyagolt közhellyel éljek – több oldala van, és mivel nincs tökéletes informáltság, a jelenben legföljebb munkafeltételezéseink lehetnek arról, hogy melyik oldal mennyire fontos. Azok viszont – a gyakorlati politizálásban – nélkülözhetetlenek, és nem árt, ha minél több információn alapulnak. Bocsánat, ha eddig rejtvényekben beszéltem. Arról van szó, hogy a legnagyobb közösségi platformnak, a Facebooknak sokkal sötétebb szerepe van a liberális demokráciát veszélyeztető politikai polarizáció fenntartásában és élezésében, mint januárban gondoltam, és hogy a szolgáltatók éppenséggel kevesebbet tesznek a veszélyes akciók és folyamatok megakadályozására – nem a kormányzatoknál, hanem mint amit ők maguk megtehetnének.
Ám két irányból is közbelépett a politika. Egyfelől jobbról: 2018 augusztusában, a félidei választások kampányában Trump és más republikánus vezetők konzervatívellenes elfogultsággal vádolták (szakértők szerint alaptalanul) a Facebookot, a Twittert és a Google-t, de a Facebook legmagasabb állású republikánusa, Joel Kaplan alelnök már Trump megválasztása után figyelmeztette Zuckerberget, hogy legyen óvatos az új politikai környezetben. Másfelől balról: az amerikai Kongresszusban demokrata képviselők 2019-ben kidolgoztak egy törvényjavaslatot a mesterséges intelligencia szabályozására, pontosabban: a gépi tanulás rendszereiben észlelhető "elfogultság és diszkrimináció" auditálására a nagy cégeknél, és szükség szerint kiigazítására. Hundub közösségi oldal megnézése. Ez olyan problémákat jelent, mint hogy az arcfelismerő algoritmusok nagyobb százalékkal hibáznak sötétebb bőrű nők, mint fehér férfiak esetében; vagy hogy a Facebookon – nem emberi, hanem gépi döntés nyomán – az óvodai és titkári álláshirdetések nagyobb arányban jutnak el nőkhöz, a műszaki gondnokot vagy taxisofőrt keresők viszont nagyobb eséllyel a nem fehér kisebbségek tagjaihoz.