Tándor Zoltán megbízását csütörtökön vette át Szabó Zoltántól, a Klinikai Központ elnökétől. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Asszisztált Reprodukciós Centrumát a jövőben Tándor Zoltán vezeti. Az új igazgató megbízását csütörtökön vette át Szabó Zoltántól, a Klinikai Központ elnökétől, írja a Debreceni Egyetem. Tándor Zoltán augusztus 18-tól tölti be a pozíciót. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Asszisztált Reprodukciós Centrum új igazgatójának kinevezése határozatlan időre szól. - A jövőben folytatni szeretnénk a centrumban eddig végzett eredményes szakmai tevékenységet, de természetesen terveink is vannak. Az embriológiai laborban lévő, nemzetközi szinten is magas szintű műszerezettségben rejlő lehetőségek további kihasználása, egy digitalizált munkafolyamat- és adatrögzítés nyújtotta szakmai és tudományos célokra történő felhasználása mellett szerepel, a Klinikai Központ vezetőségével, illetve a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával együttműködve egy új fertilitás központ létrehozása, ahol a meddőségi problémával küzdő pároknak az eddiginél is hatékonyabb támogatást tudunk majd nyújtani- mondta a kérdésére Tándor Zoltán.
január 3-tól a Klinikai Központ gondozásában újjászervezett Asszisztált Reprodukciós Centrum végzi a továbbiakban a lombikbébi kezeléseket, felhasználva az Egyetem nemzetközi hírű diagnosztikai és tudományos kapacitását is, azzal a kifejezett céllal, hogy minél gyorsabban és eredményesebben jussanak gyermekáldáshoz az arra váró meddő párok. A DEKK ARC a Klinikai Központ ellátási területéhez tartozó biztosított, valamint ellátási területtől függetlenül biztosított vagy térítéses ellátásban részesülő gyermektelenséggel küzdő párok számára nyújt szolgáltatást az asszisztált reprodukciós eljárások területén. Ezek közül alapvetően az IVF, ICSI eljárások és azok különböző változatai révén kíván segítséget nyújtani a meddő pároknak. Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe.
Ily módon valósulhat meg, hogy nemzetközi szinten is magas színvonalon, rövid várakozás mellett, alacsony gyógyszerköltségekkel jussanak a meddő párok az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz. 2018-ban a Debreceni Egyetem, a kormányzat által megítélt, milliárdos fejlesztés végrehajtásával kívánja elérni, hogy az Asszisztált Reprodukciós Centrum a legkorszerűbb körülmények között tudja kielégíteni a gyermekre váró párok igényeit. Várjuk Önöket szeretettel! Frissítés dátuma: 2019. 12. 12. Tisztelt Felhasználó! A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak.
A Debreceni Egyetemen a meddőség kivizsgálása és kezelése, az "in vitro" fertilizációs (IVF) beavatkozások – az úgynevezett lombikbébi program-, közel 3 évtizedes múltra tekint vissza. A Klinikai Központ Asszisztált Reprodukciós Centrumában évente mintegy 1000 lombikbébi kezelést végeznek, felhasználva az egyetem nemzetközi hírű diagnosztikus és tudományos kapacitását is, hogy minél gyorsabban és eredményesebben segíthessenek a meddő pároknak.
Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát. Magyar hímzés fajták magyarországon. Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz. A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik. A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.
Matyó hímzés – Tervező: Illés Vanda Anna Kivitelező: Misik Mónika Skófium arany- vagy ezüst fémszál, mely nagyon vékony, általában 2-3 szálával hímzünk. nehéz vele dolgozni, mivel a szálak csúszkálnak, emellett könnyen gubancolódnak, megtörnek, vagy kicsavarodnak, érdemes rövid szállal dolgozni a tűbe nem csak egyszerűen belefűzzük, hanem belehurkoljuk, így kevésbé csúszkálnak a szálak főként úri hímzéshez használják, de megjelenik a gömöri csomós hímzésben is. Deszki főkötő – Tervező, kivitelező: Gyukinné Brczán Szpomenka A fonal leszabása Mindig tartsuk szem előtt a hímzőfonal fajtáját. Mesterember - Magyar hagyományőrző ruhák készítése - YouTube. Pl. gyöngy, vagy osztott fonalnál nyugodtan vágjunk egy kar hosszúságút kb. 50-55 cm, mert azzal még kényelmesen lehet dolgozni. Viszont, ha műselyemmel, skófiummal vagy gyapjú fonallal dolgozunk érdemesebb rövidebb szálat vágni 35-40cm, mert ezeknek a fonalaknak a sodratuk hímzés közben könnyen kicsavarodik, vagy kibolyhosodik, nem lesz egyenletes, szép a hímzés felülete. A kép jól szemlélteti a fonalak közti különbséget, vastaság, sodrat, fényesség.
MAGYAR NÉPI HÍMZÉSEK A hímzés a mai napig a legáltalánosabban elterjedt kézimunkafajta. Eredete az őskori anyagösszevarrásara, vagy annak díszítésére vezethető vissza. Magyarországon a népi hímző művészet a XVIII. -XIX. században kezd fejlődésének indulni. Az addig szerény népi varrottas ekkor kezd színesebbé, megkomponálttá, technikailag változatossá válni. A népi hímzést alapanyaga szerint két nagy csoportra oszthatjuk Vászonhímzés: kender, len, vagy háziszőtt pamutvászon alapanyagú ruhadarabok ill. lakástextilek. Készítésük mindenkor kizárólagosan a nők feladata. Szűcs-, vagy szűrhímzés: bőr, vagy posztó alapanyagú mellények, ködmönök, szűrök, subák, bundák díszítésére. Készítésük kismesterség részeként férfiak tevékenysége. Magyar hímzés fajták képekkel. A népi hímzett díszítmények fejlődése az egyszerűből a bonyolultabb felé mutat. A legősibb minták jórészt geometriai alakzatok, négyszögek, háromszögek. A ritmikusan ismétlődő folt-, és vonalkompozíciók elrendezése általában szimmetrikus. Használták sordíszítményként és elterülő díszként is.