Könyvbemutató a Tanácsköztársaságról 2014. 02. 06. | könyvbemutató, Tanácsköztársaság, Budapest A magyar piaristák és a Tanácsköztársaság című kötet kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatójára 2014. február 13-án (csütörtökön) 17 órától kerül sor a budapesti Piarista Gimnázium tanácstermében (1052 Budapest, Piarista utca 1., II. emelet). 1890-es évek, Kötő (Piarista) utca 4., az egykori Városház téri piac felől. A kötetet bemutatják, a kerekasztalon felszólalnak: Mózessy Gergely levéltárvezető (Székesfehérvári Püspöki Levéltár), Szakál Ádám SchP (Budapesti Piarista Gimnázium), Koltai András levéltárvezető (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára). A rendezvény házigazdája: Kormos Zoltán igazgatóhelyettes. Közreműködnek a Budapesti Piarista Gimnázium diákjai. Sík Sándor kiállítás Veszprémben 2014. 05. | kiállítás, Veszprém, Sík Sándor 2014. február 7-én nyílik meg a veszprémi Szaléziánumban a amely "Hallják meg hívők és hitetlenek" című kiállítás, amely elsősorban a Piarista Múzeum, valamint a Piarista Rend Magyar Tartománya más gyűjteményei (könyvtár és levéltár) anyaga alapján, személyes tárgyak, művészeti alkotások és eredeti dokumentumok segítségével mutatja be Sík Sándor életét, műveit és tevékenységét.
Ellentmondást jelez az Építőipar 1917-es cikkével, ami szerinte nem támasztja alá az állítást. [2] Több hiba is becsúszott ennél a résznél. A cikk 1918-ban jelent meg, írója, a kor szokásainak megfelelően Hültl Dezső és külön soron szerepel benne Bezerédi neve a "homlokzati angyalszobrok" alkotójaként. [3] Angyalszobrok viszont a Vádi utcai oldalon nem láthatók. Az Építőipar – Éptő művészet cikkének különlenyomatában kiemelten szerepel egy kiegészítés: "A kápolna külső bejárata fölötti angyalok Bezerédi Gyula művei (1915)", ami pontosítja a szoborpár helyét. "A gimnázium legnagyobb és legdíszesebb helyisége a 400 m2 alapterületű kápolna, mely az első és második emeleteken halad át. Piarista utca 4.3. Ez a tágas helyiség a galambutcai frontra került és ezen a homlokzaton a nagy ablakok jellegzetesen mutatják külsőleg is a tornacsarnoknak és a kápolnának helyét. Benne 100 énekes számára szolgáló chorus is készült... " [4] Ennek a kápolnának külső megközelítésére épült a Galamb, ma Piarista utca oldalán ma is látható kapu, felette két angyalszoborral, amit megerősít az archív kép is, ami ugyanott szerepel, ahonnan az előző idézet is származik [4] – bár természetesen szerepel annak eredetijében is, másik számban, a 299. oldalon.
Jelenits István piarista szerzetes, tanár, irodalmár megnyitóbeszédét azzal kezdte, hogy megilletődött, hiszen a megjelentek közt talán ő ismeri legrégebb óta a kiállításnak is otthont adó épületet, hiszen egykor diákként lépett először az akkor még csupán huszonnégy éves falak közé. Mosolyogva jegyezte meg: az épületek korát tekintve az "csecsemő" volt, így kisdiákként – az emberi élet mértéke szerint talán ő volt az "idősebb". Jelenits István az időben visszalépve a háromszáz éves évfordulóról is beszélt. Mint mondta, 1717-ben a Felvidékről érkező piaristák döntöttek úgy, hogy Pesten megtelepszenek. A városban, melynek határa a mai kiskörút volt, csupán háromszáznyolcvan ház állt. Matematika szakos tanárt keresünk!. Itt telepedtek le a rend tagjai, akik nem gondolhattak arra, hogy a város egyszer majd főváros lesz, nem képzelhették, hogy olyan nagy épületre lesz majd szükségük, mint amekkora kétszáz évvel később megépült. Érkezésük idején Budán már volt egy iskolája a jezsuitáknak, ám télen – például a zajló Dunán a pestiek bajosan tudtak átmenni Budára, hiszen nem volt állandó híd, mely a két települést összekötötte volna.
A Piarista Rend 1717-ben telepedett meg Pesten, miután a város behívta őket azzal a céllal, hogy – tanítórend lévén – gimnáziumot alapítsanak itt. A Rend és iskolájuk eleinte a Városház téren, a városháza épületében kapott helyet, amely akkor a mai gimnázium helyén állt, ám rövidesen a Galamb utcában, az ún. jezsuita "Görög-udvar" megvásárlásával új helyre költöztek. Ez a mai épület közvetlen szomszédságában található. Otthonuk azonban csupán néhány évtizedig maradt ez az építmény, hamarosan az ún. "Glöckelsberg-palotába" vándoroltak. Piarista utca 4 ans. Ez a rokokó palota is az egykori Városház téren állt. A rend a földszintet már akkor is kereskedőknek, boltosoknak adta ki, és felettük üzemeltette az iskolát és a kápolnát. A Piarista Rend régi épületeit a századfordulós városrendezés idején bontották le. A rendezés célja az volt, hogy egy modern nagyvárosi funkcióknak megfelelő belvárost hozzanak létre, hiszen a régi, középkori eredetű, szűk utcák korszerű közlekedésre alkalmatlanok voltak. A város ekkor már igényelte a helyet nagy vásárok megtartására, és a barokk, majd klasszicista épületek tömör egymás mellé épülése zsúfolttá, használhatatlanná tette ezt a központi területet.
p. 49. [3] A piaristák budapesti építkezése (Építő ipar – Építő Művészet, 1918. december 15. ) előfizetéses: p. 342. -- védettség: [4] Az építkezés cikkének "különlenyomata" a piaristák honlapján: p. 10. [5] A gimnázium története: (Budapest) [6] Az Egyetemi Színpad:
Láthatók voltak a Sík Sándorról készült kisebb és nagyobb művészi portrék, Huber István, Vinkler László, Feszty Masa, Márton Lajos, Varga Imre művei is. A kiállítás október végéig volt látható. "Szerzetesek asztala" konferencia (budapesti szerzetesi gyűjteményi nap) 2013. 18. | konferencia, gyűjteményi nap Első alkalommal rendeztek a Budapesten működő szerzetesi gyűjtemények (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Könyvtára és Levéltára) "gyűjteményi napot" a budai Tamás Alajos közösségi házban (Rómer Flóris u. 4. ), ahol a rossz idő ellenére (vagy éppen azért) összesen több, mint hetvenen gyűltek össze, közte a gasztrónómiatörténet kutatói és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész hallgatói. A rend birtokába jutott a szegedi piarista rendház levéltára 2013. Piarista utca 4 8. 08. 28. | levéltár, gyarapodás 2013. augusztus 28-án a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára őrizetébe került a szegedi ferences rendház teljes megmaradt iratanyaga.
Az egzotikus mexikói petúnia Kép forrása: Magyarországon igazi ritkaság a mexikói petúnia, amit idehaza kék leanderként is emlegetnek. Bár virága megszólalásig hasonlít a petúniáéra, de egyik növénynek sem rokona. Mexikóban leginkább gyomnövényként tekintenek rá, mert magról és hajtásról szaporodva könnyen elnyom más növényeket. Mexikói narancsvirág, a narancsillatú bokor Kép forrása: A mexikói örökzöld cserje nem szereti a hideget, így itthon csak a legenyhébb pontokon találkozhatunk vele. Nevét onnan kapta, hogy fehér, sátoros virágának illata tényleg narancsra emlékeztet. Mexikó képgaléria lap - Megbízható válaszok profiktól. Mivel hozzászokott a szárazsághoz és a meleg időjáráshoz, vízigénye közepes. Nagy büdöske, a mexikói halottak napja jelképe Kép forrása: A nagy büdöske a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozik. Mexikóban Puebla és Veracruz államokban őshonos. Az aztékok és maják földjén évezredek óta használják orvoslási és szertartási célokra. A mexikói hallottak napja alkalmából a mai napig ezzel a virággal díszítenek.
Az optimális hőmérséklet az első évben télen 20 C-fog, míg nyáron 25-30 C-fok. A Mexikói petúniát bátran ajánlom kezdő és profi kertészeknek egyaránt. A kezdő kertészek is könnyen boldogulhatnak vele az egyszerű tartása és kártevő mentessége miatt. Mexikói petunia keep smiling. Szépsége viszont annyira kiemelkedő, hogy a profi kertészek is meg fogják találni az örömüket ebben a csodás növényben. Szerző: Bugyi Zsolt Kiemelt kép:
A változatos virágairól ismert növény akár 50-100 cm-re is megnő. Képek forrása:;; Hirdetés (X) Hirdetés Hirdetés
A mexikói petúnia (Ruellia britonniana) egy mutatós virágokkal rendelkező, pillangó csalogató évelő, sokan azt hiszik róla, hogy kék színű leander. Kék leander vagy mexikói petúnia gondozása Név: Ruellia britonniana Család: Akantusz-félék Magasság: 90 - 120 cm, törpe fajtái is léteznek Virág színe: lilás kék (fehér és rózsaszín) Fényigénye: napos, félárnyékos Vízigénye: szereti a vizes élőhelet, de száraz körülmények között is elvegetál Gondozása: dézsás növényként a leanderhez hasonlóan tartható Se nem leander, se nem petúnia ez a Mexikóban őshonos lágyszárú évelő. Mexikói petunia kép có. Virágai valóban kicsit a petúniára emlékeztetnek, levelei pedig a leanderre hajaznak, de növénytanilag egyikkel sincs rokonságban. Míg hazájában veszélyes gyommá kezd válni, Európában egyre népszerűbb dézsás növény. Mindezt ugyanannak a tulajdonságának köszönheti: jól alkalmazkodik a hőséghez, a szárazsághoz és a gyenge talajokhoz is. Az Egyesült Államok délkeleti részén magról szaporodva könnyen elnyomja a helyi fajokat, ezért ott az agresszív növények listáján szerepel.