PROHARDVER! Hogyan kell laptopban HDD-ről SSD-re váltani klónozással?. - hardver fórumok Notebookok TV & Audió Digitális fényképezés Alaplapok, chipsetek, memóriák Processzorok, tuning Hűtés, házak, tápok, modding Videokártyák Monitorok HDD/SSD, CD/DVD írók/olvasók Életmód, multimédia Tabletek, E-bookok Nyomtatók, scannerek, faxok PC, barebone, szerver Beviteli eszközök Egyéb hardverek PROHARDVER! Blogok Mobilarena - mobil fórumok Okostelefonok Mobiltelefonok Autó+mobil Üzlet és Szolgáltatások Fototrend Mobilalkalmazások Mobiltechnológiák Tartozékok, egyebek Mobilarena blogok IT café - infotech fórumok Infotech Hálózat, szolgáltatók OS, alkalmazások Szoftverfejlesztés Állásbörze - játék fórumok PC játékok Konzol játékok Mobiljátékok Klánok, Ligák, Versenyek - lépj ki, lépj be! Szakmai LOGOUT Off-topic LOGOUT BLOGOUT FÁRADT GŐZ - közösségi tér szinte bármiről Tudomány, oktatás Sport, életmód, utazás, egészség Kultúra, művészet, média Gazdaság, jog Technika, hobbi, otthon Társadalom, közélet Egyéb Lokál Logoszféra PROHARDVER! interaktív
A feladat képben: Alaphelyzet | Költöztetést követően elvárt helyzet 1. módszer - Klasszikus klónozás Forrásként kiválasztjuk a HDD rendszerpartícióját, majd a particionálatlan SSD-t adjuk meg célmeghajtónak. HDD klónozó szoftverek listája -Letöltés ingyen. Ha ez a módszer nem érhető el az adott szoftverben, csak és kizárólag akkor lett a 2. módszer tesztelve 2. módszer - Klasszikus Backup/Restore Forrásként kiválasztjuk a HDD rendszerpartícióját, ezt mentjük Backup funkció segítségével. Ezt követően a Restore funkció segítségével ebből a mentésből próbáljuk költöztetni a particionálatlan SSD-re a partíciót.
Miután kész, ismét csináljuk meg ugyanezt, ám a "Free Space Preceding" ezúttal 1 MB legyen. (Eredetileg is ennyi volt, de a Gparted furcsa számolási módja miatt előbb fel kell venni 2-re, majd vissza 1-re. ) Ha ezzel megvagyunk, már csak át kell állítanunk a BIOS-ban a bootolási sorrendet, hogy az SSD legyen az első, és a komoly résszel készen is vagyunk. Formázzuk meg a merevlemezt, a biztonsági mentéseket (zene, videó, saját fájlok) másoljuk vissza rá, és végeztünk is. Hdd klónozás ssd re max. Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
Úgy gondoltam, hogy ennek a gyártónak a meghajtói minőséget képviselnek, eszembe sem jutott, hogy idő előtt meghibásodhatnak. Mivel az előző meghajtóm már több mint egy éve üzemelt, gondoltam ez az új meghajtó is ki fogja bírni addig, amíg egy még újabbra cserélem. Sajnos nem így történt. Nagyjából egy évnyi működés után, teljesen használhatatlan lett ez a meghajtó. És vele együtt természetesen odavesztek az addig elkészített videóim, dokumentumaink, és sok-sok egyéb mentett állományon. Ezeknek egy jelentős részét, igen fáradságos munkával, innen onnan sikerült pótolnom. Hdd klónozás ssd re free. Ha akkor lett volna a rendszeremről egy klón másolat, és a videókról, dokumentumokról mentés. Akkor pillanatokon belül megoldottam volna a problémámat. Mindezt azért meséltem el, hogy egyetlen percig se gondold, hogy téged nem érhet utol az adatvesztés. Sajnos bárkit, bármikor, utol érhet. Ezért azt javaslom, ha eddig nem tetted volna, akkor már a mai naptól k észíts egy biztonsági mentést a fontos dokumentumaidról. És ha rendelkezel egy tartalék merevlemezzel, akkor készíts egy klón másolatot a rendszeredről.
A csatában részt vevő erők létszámáról a mai napig csak találgatások vannak, mindkét sereg jóval tízezer fő alatt lehetett, amit persze magyar oldalról a tartaléklovak nagy száma a korabeliek számára látszólag megtöbbszörözhetett. Veszprémy László 2013. július 17. Az augsburgi csata a német Hektor Mülich ötszáz évvel későbbi könyvillusztrációján
És a történelem tényleg új irányt vett, mert Ottó győzelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 962-ben elnyerte a német-római császári koronát. Komoly változások történtek itthon is. Az emberveszteség ugyan nem volt végzetes, a harcosok jó része elmenekült a csatából, fogságba esett viszont három vezér, Bulcsú és Lél, vagy ahogy ma jobban ismerjük: Lehel, valamint Súr. 955 augsburgi csata 3. Ottó parancsára felakasztották őket. Bulcsú horka volt, a harmadik méltóság a nagyfejedelem után, a forrásokból mégis az tűnik ki, hogy a 940-50-es években ő volt a legaktívabb, legfontosabb magyar vezető – emeli ki Thoroczkay Gábor, és hozzáteszi, a Dél-Dunántúl hatalmas területeit birtokolta. Ezeket az Árpádok szerezték meg, vagyis halála jelentős belső hatalmi átrendeződést hozott: a fejedelmi dinasztia további megerősödését. Az augsburgi csata Hektor Mülich illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. Forrás: Wikipedia A magyar elit emellett pusztán reálpolitikusként felismerte, itt van a nyugatra vezetett hadjáratok vége.
Anonymus szerepeltet egy bizonyos Kölpény fia Botondot, aki rettenetes bosszúhadjárattal torolta meg Lél és Bulcsú halálát. A Képes Krónika egy másik szerzőtől való, más szemléletű fejezete viszont mértéken túlra nagyította a mieink emberveszteségét, amikor csupán a hét megcsonkított "gyászmagyar" hazatértéről regélt. A németek egyöntetű örömujjongása érthető, hiszen hosszú évtizedek csapásainak, kemény magyar hadjáratainak szakasztotta végét a Lech-mezei csata. "E nevezetes diadal következtében Ottó király felmagasztosult, a hadsereg a haza atyjának és császárnak nevezte őt… ily nagy győzelem kétszáz év óta nem örvendeztetett meg egyetlen királyt sem. " (Widukind) Liutprand cremonai püspök viszont túlzott azzal, hogy a magyar nép "a derék és győzhetetlen Ottó király ereje folytán… megfélemlítve moccanni sem mer. " A három vezér regensburgi bitója csupán a nyugati hadjáratok elé állított tilalomfát; a magyarok 955 után "meg mertek moccanni", csak éppen dél-kelet felé. Neki, mint a Konstantinápolyt több ízben megjárt főpapnak, I. 955 augsburgi csata 5. Ottó diplomatájának tudnia kellett ezt, hiszen megérte, hogy a Magyar Nagyfejedelemség számára 970-ben zárult le a támadások kora.
A X. század derekán a nyugat-európai hadszíntéren küzdő magyarokat egyre többször érte vereség. A hatalmát mind nagyobb sikerrel központosító I. Ottó német-római uralkodó (936–973) ellen 953-ban lázadás tört ki, fia, Liudolf és veje, Vörös Konrád lotaringiai herceg vezetésével. 954-ben Bulcsú horka az Ottó király elleni felkelők hívására Németországra támadt, de ott fegyelmezetlenül és céltalanul hadakozott, s vonult tovább nyugatra. Cambrai ostromakor odaveszett unokaöccse is. 955. augusztus 10-e az augsburgi csata napja | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. Mindeközben az egykori lázadók vagy meghaltak, vagy mint Vörös Konrád, visszatértek Ottó hűségére. Ilyenformán szokatlanul erős és egységes német vezetés fogadta a következő évi szokatlanul népes támadó magyar sereget. 955 nyarán Lél (Lehel), Bulcsú (a magyar krónikás hagyomány "Vérbulcsú" vezére), Súr (Assur) és valószínűleg Taksony vezérletével több ezer harcos árasztotta el a dél-német vidékeket a Dunától a Fekete-erdőig. Augusztus elején a portyázó csapatok Augsburg alatt egyesültek, s megkezdték a város ostromát, ám Udalrik püspök visszaverte a leghevesebb rohamokat is (augusztus 8–9.
A két sereg létszámát a megfelelő adatok hiányában nem lehet pontosan meghatározni. A legújabb kutatások szerint a németek 4000, míg a magyarok 6-8000 fegyverest számolhattak. Ottó számíthatott a bajorokon, szászokon, svábokon, frankokon kívül a csehek segítségére is. A frankok élén Vörös Konrád állt, aki személyesen is kivette részét a küzdelemben. A német hadvezetés a sereget a könnyebb irányíthatóság végett "légiókba" osztotta. Az ütközetet végül több tényező döntötte el. Kezdetben a magyar csapatok egy része több "légió" felett diadalmaskodott, elfoglalta az ellenséges tábort, és a katonák hozzákezdtek a zsákmány összegyűjtéséhez. Konrád azonban összeszedte a szétszórt haderőt, és váratlanul a fosztogató magyarokra támadt. Ez teljesen megzavarta a magyarokat, akik a pánikszerű menekülést választották. 955 augsburgi csata e. A Bulcsú vezette másik magyar hadtest a magyar táborba való visszavonulás mellett döntött. Ráadásul az eső is eleredt, így az íjjakat nem lehetett használni. Ekkor indított támadást Ottó a magyarok ellen, akik közelharcban próbálták felvenni a küzdelmet.
Bulcsú vezér Vörös Konrád azonban a frankok élén súlyos csapást mért a zsákmányolással elfoglalt magyarokra. Ezután Ottó parancsot adott a fősereg támadására. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, a küzdelemben Konrád herceg is elesett. A magyarok színlelt visszavonulással próbálkoztak, de Ottó nem engedte a hadrend felbomlását. A nehézlovasság zárt rendben nyomult előre, a magyar sereg elmenekült a csatatérről. Vezérei, Bulcsú, Lehel és Sur a német király fogságába estek. Később a német krónikások azt terjesztették, hogy a magyar sereg teljesen megsemmisült. Ez így nem igaz, inkább arról van szó, hogy az üldözők és a helyi lakosság súlyos veszteségeket okoztak a kisebb csoportokra bomlott magyaroknak. Ottó kíméletlen volt az elfogott vezérekkel szemben. Augsburgi csata. | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár. Nem kért értük váltságdíjat, hanem felakasztatta őket, ami a leggyalázatosabb halálnemnek számított. Ezt a tényt próbálták enyhíteni a magyar krónikák a Lehel kürtje legendájával. Képes Krónika – Lehel fejbevágja a német uralkodót a kürtjével A Képes Krónika szerint Lehel vezér utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer megfújhassa kürtjét.
). 10-én Ottó király egyesített serege döntő támadásra készült, de a magyarok megelőzték, és egy különítményük szétverte az utóvédet. A csata sorsa azon fordult meg, hogy Konrád hercegnek sikerült felmentenie a szorongatott egységeket, továbbá a magyar fősereg támadása késlekedett, emiatt a németek rendezni tudták soraikat, majd egy zárt hadrendben történt páncélos támadással szétszórták könnyűlovas ellenségüket. "De azért a győzelem e rendkívül kegyetlen nép fölött mégsem volt vértelen! Mert bizony a vitézül küzdő Konrád herceg, aki a belső harci láztól és az azon a napon szerfelett tűző nap melegétől felhevülten forróságban égett, miközben páncélját kioldva levegő után kapkodott, elesett egy torkába elölről fúródó nyíl ütötte seb miatt" – vallja meg Widukind szász krónikás. Vita:Augsburgi csata (955) – Wikipédia. A magyar vereséget igazából két körülmény súlyosbította. A felbőszült lakosság bosszúja sok áldozatot szedett a menekülők közül, ugyanakkor a korábbi gyakorlattól eltérően a foglyul ejtett magyar vezéreket, Lélt, Bulcsút és Súrt augusztus 15-én Regensburgban felakasztották – a vérszomjas Henrik bajor herceg (I. Ottó öccse) parancsára.